A kartel, 1931 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1931 / 4. szám - A Csehszlovák köztársaság legfelsőbb bíróságainak gyakorlata kartelügyekben - Fleissig Endre előadása "Plan-Európáról"

4. sz. A KARTEL 29 alatt a piac felvevőképessége akként javul, hogy Kuba egy bizonyos nagyobb menynyiséget (400.000 tonna) meghatározott elfogadható áron el tudott adni, akkor enyhíteni lehet a jelenlegi termelés redukció mértékén és ezért a fenti eset bekövetkeztekor az egyezmény minden résztvevőié S^c-kal emelheti kontingensét. Hasonló emelést von maga után Jáva részéről eszközölt 400.000 tonnás eladás bizonyos ár elérése mellett. Ez a rendelkezés azért érdemel különös figyelmet, mert tudomásunk szerint elsőizben történik ilyen kikötés, amely a termelés csökkentéssel csupán bizonyos elfogadható ár elérését célozza, amint azonban ez bekövetkezik, máris automatikusan gondoskodik arról, hogy a termelésre rakott béklyókon megfelelően lazítson. Ha a feleknek ezen rendelkezés elfogadásánál nem is éppen a fogyasztó érdekeinek védelme lebegett szemei előtt, hanem az, hogy üzem kapacitásaik kihasználatlansága ne tartson tovább, semmint az feltétlenül szükséges a világhelyzet szerint — mégis azt kell mondani, hogy ily árszabályozó intézkedésnek az egyezménybe való felvétele a közérdek szempontjából csak örvendetesnek mondható. SZEMLE. A Csehszlovák köztársaság legfelsőbb bíróságainak gyakorlata kartelügyekben. Szívesen felelek meg a t. Szerkesztőség kívánságának, hogy legfelsőbb bíróságaink karteljogi gyakorlatát ismertessem. Előre kell bocsájtanom. hogy a karteljogra vonatkozó jogszabályok nagyrészt még nincsenek unifikálva. Mindazonáltal nehezen képzelhető el, hogy a brünni legfelsőbb bíróság avagy a prágai legfelsőbb közigazgatási bíróság a karteljog nagyjelentőségű elvi kérdéseiben különböző határozatokat hozzon az állam keleti és nyugati részeire vonatkozólag. Tipikus karteljogi eset még nem is került eddig a legfelsőbb bíróságok elé. A trencséni törvényszék most tárgyal 2 karteljogi esetet, melyek egymással összefüggnek, Ck. 261 29. és Ck. 142 29. sz. alatt. Az egyik ügyben egy döntőbírósági határozat lett megtámadva azzal, hogy miután a karteljogi szerződés a jóerkölcsökbe ütközik, a döntőbírósági határozat is semmis; a másik ügyben magát a karteljogi szerződést támadja meg a fél megállapítási perrel. A legfelsőbb bíróság ezen ügyekkel kapcsolatban csak egy részletkérdésben döntött R. III—331 29. sz. alatt 1929 december 10-én. melyben kimondta, hogy ha a karteldöntőbíróság előtt még per van folyamatban, a pergátló kifogás a Pp. 180. §-ának 5. pontjára nem alapítható, csak e §. 4. pontjára. A prágai felsőbíróság (ítélőtábla) Ck. IV a. 111 29. sz^ alatt határozott egy kartelügyben. Elutasította a fél megállapítási keresetét, hogy egy kartelmegállapodás, mely a felet arra kötelezi, hogy egy bizonyos iparágban ne versenyezzen, erkölcstelen. A fél felülvizsgálati kérelme folytán az ügy most van a legfelsőbb bíróság előtt. A versenytilalom kérdésében a legfelsőbb bíróság azt az álláspontot foglalja el. hogy amennyiben a verseny kizárása nem irányul korlátlan területre, korlátlan időre és amennyiben nem nyúl • bele intenzívebben a fél személyes és vagyoni i szabadságába mint szükséges, a szerződés hatályos. A legfelsőbb bíróság — nézetem szerint I helytelenül aplikálja analogikusán az osztrák kej reskedelmi alkalmazottakról szóló törvény 16. §-át olyan szerződésekre is, melyeknek a szolgálati szerződésekhez semmi közük.* Nagy hatással van a bírói gyakorlatra az osztrák és magyar jogi irodalomban konstatálható sajnálatos állapot, hogy a kartelszerződéseket a karteljogi viszonyokat az erkölcstelen ügyletek kapcsán tárgyalják. Fontosnak tartom a karteljogi gyakorlatot adóügyekben. A prágai legfelsőbb közigazgatási bí— j róság a kontingensek eladásáért kapott ellenérték ; adóügvi jellegére vonatkozólag különbözően dönI töt. (Boh. fin. 573. 649, 707. 2281. 2443. 444.) Vájjon az ilyen szerződések kereskedelmi levelezés formájában is leköthetök-e. a Közigazgatási bíróság igenlegesen válaszolt. (Boh. fin. 142.) Köztudomású, hogy a Csehszlovák köztársaság jogrendje a legmesszebbmenő befolyást adja a kormánynak és közigazgatási hatóságoknak a kartelpolitika terén (516 1920. sz. kormányrendelet), Mindazonáltal a kartelekkel szemben az eljárás liberális. Állami vállalatok is tagjai éppen olyan karteleknek, melyek a versenyt a belföldön hermetikusan kizárják (cukor, nyersvas). A baloldali pártok a parlamentben és a parlamenten I kivül igyekeznek egy külön karteltörvényt elioj gadtatni. Eddig azonban a parlament még az i igazságügyi minisztérium ezirányú javaslatát sem tárgyalta, Dr. Hexner Ervin pozsonyi ügyvéd. Fleíssig Endre előadása „Plan-Európáról". Mult év őszén jelent meg Fleissig Endrének ,,PlanEurópa" c. könyve, melyben űgyszólván egész ; programmját magába foglaló szójátékkal mutat rá, hogy nem Pan-Európára van szükségünk, hanem az európai ipar tervgazdagságára a jelenlegi szabadverseny rendszertelensége helyett. Erről a kérdésről tartott szerző a napokban előadást a Cobden Szövetségben. Szembehelyezkedik a szaI bad kereskedelem elavult dogmájával, mely szerinte nem felel meg a kapitalizmus jelenlegi fejlődési fokának. Amidőn a múltban termelési válsá; gok periodikusan ismétlődtek, akkor a termelési anarchia ezen jelenségeiből a kapitalizmus végét jósolták, most amikor megérjük a termelés rend, szeresítésének, szervezésének korszakát, ismét a kapitalista rendszer végnapjairól hallunk. Pedig előadó szerint a kapitalizmus felismerte, hogy a gyilkos verseny következményei az egész rendszer halálcsiráit hordják magukban és ez ellen való védekezés során alakul ki a kapitalista tervgazdaság, amely kompromisszumot jelent a kapitalizmus eredeti formája és a szocializmus kollek[ tív termelése között. Ezen fejlődési folyamat megvalósítói a nemzeti és nemzetközi kartelek. Előadó szerint a mai kartel már csak névszerint azonos a háború előtti offenzív kartelekkel, amelyek célja csupán a magas eladási árak elérése volt, a jelenlegiek feladata a termelés megszervezése és * Lásd Hexner: Gmndlagen des tsche choslovakischen Kartellrechtes 49.51 oldal..