A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 6. szám - A kir. közjegyzők dijainak behajtásánál felmerülő visszásságok. 5. [r.]

A J lékok tekintetében a befejezett tényekkel állunk is szemben, mindenesetre jogos és méltányos kívánság, hogy ne legyenek áthelyezhetők — ha törvényszéki birói állásra folyamodnak — másutt megfelelő birói állásra, mint abban a törvényszéki körletben, amelyben már alkalmazva vannak. A javaslatot és a javaslat által magát a fizetésrendezés tényét örömmel fogadom és üdvözlöm és a magam részéről — ha szabad igy szólnom — elismerésemet fejezem ki az igen t. miniszter urnák ezért a tényért. Nagyon természetes, örömöm nem teljes. Magának a javaslatnak indokolása, az igazságügyi és a pénzügyi bizottságnak előadmánya, de magának az igen t. előadó urnák a beszéde is meggyőz bennünket arról, hogy ebben az esetben csak a legsürgősebb, a legégetőbb kérdések és sérelmek orvoslásáról van szó és hogy mr'g igen sok jogos igény kielégítetlenül marad. De legyen szabad nekem ez alkalommal mégis általánosságban azokat az óhajokat is felemlítenem, kifejezőjévé és tolmácsává válni azoknak, amik birói körökben a birói függetlenség kérdésében e birói függetlenség megteremtése és kiépítése kérdésében felhangzottak. A birói függetlenségre vonatkozó intézkedések elégtelenségét maguk a birák érzik legjobban. A szegedi birói kongresszus, amely 1907. október havában tartatott, igen plasztikusan domborítja ki azokat a sérelmeket és panaszokat, amelyek a biró erkölcsi függetlenségére vonatkoznak. Azt mondja az igazságügyminiszter úrhoz beadott emlékirat: «Hogy miben rejlik a magyar birói függetlenség és ezzel a magyar igazságszolgáltatás veszélye ?» Első sorban abban, hogy birói szervezetünk és biráink javadalmazása a birót arra kényszeríti, hogy fölöttes hatósága és a kormány kegyét keresse ma. Ha a mai birói szervezet és javadalmazás fentartatik, a birói kar önérzete és képzettsége mély sülyedésének kell bekövetkeznie. Innen ered a fölöttes hatóság személyi kegyeinek keresése, az önállóság hiánya egyfelől, másfelől befolyásos egyének keresése, akik előbbre segítsék. Innen ered, hogy a birák néhány évi működésük után anyagi viszonyaiknak kárára, az igazságszolgáltatás jóságának és gyorsaságának rovására székhelyüket és működésük körét folytonosan változtatni kénytelenek. Az erkölcsi függetlenség alapelveinek elsejeként jelentkezik az, hogy a biró a maga előléptetésében ne legyen a kormány kegyeitől függő. (Helyeslés. Mozgás.) A kijelölés kérdésében, a bírói állásra való kijelölés kérdésében nem kellene a^kormány befolyásától függenie, hanem a birói testületek, azok a testületek, amelyek az ő képzettségét, hiányait, legjobban ismerik, amelyek legjobban tudják mérlegelni, hogy előléptetésre való-e vagy nem, ezek a testületek kell, hogy gyakorolják ezt a jogot. Ez első sorban vonatkozik a kijelölésre és előléptetésre. És ami a birák felfogása szerint legnagyobb sérelmüket képezi, ami az ő előléptetési viszonyaik körül legjobban érinti őket, az az u. n. titkos minősités. A bírákat az ő hivatali fölebbvalóik titkos módon minősitik, ugy hogy nekik erről tudomásuk sincs, oly módon, hogy amint a birák emlékirata előadja, a biráknak valósággal strébereskedni kell, valósággal hajszolniok kell a felsőbbség, a hivatali főnök kegyét, az udvariasság és jó modor előnyeit kell kihasználniok, szóval, nem a birói működésre szorosan tartozó szakképzettséget, de inkább a társadalmi állásából folyólag a társadalmi előnyeit kell a birónak mindenkép kimutatnia és ezeket az előnyöket kell érvényesítenie és esetleg önmagának, önérzetének lesülyesztésével kell ezt tennie, akkor, amikor e titkos minősítéssel ki van szolgáltatva a hivatali fölebbvalónak. (Igaz ! Ugy van !) A biráknak erre vonatkozó kérése az, hogy a titkos minősités szüntettessék meg (Helyeslés.) és az első alkalommal történő minősités minden alkalommal közöltessék az illető biróval; a későbbi minősités pedig közöltessék akkor, amikor az az előbbivel szemben megváltozott, amely esetben ő mindig tudomására jut annak, hogy a felsőbbség milyen minősiést ad neki. Fel kell még hivnom az igen t. igazságügyminiszter ur figyelmét azokra az előforduló aránytalanságokra, amelyek ezen törvényjavaslatból kifolyólag az érdekelt birákra nézve előállnak. Ezen javaslat folytán megtörténik, hogy azok a VIII. osztályú birák, kik talán 3 évet töltöttek el ezen osztályban, ha a VII. osztályba eljutnak, ugyanolyan előnyben részesülnek, mint azok a birák, akik talán már 10 év óta szolgálnak. Mert ha a VIN. fizetési osztály első fokozatából a VII. fizetési osztály 3. fokozatába jut be valaki, akkor csak 300 frt a különbözet, ha a VIII. OG 45 osztály második fokozatából megy a VII. osztályba, akkor a különbözet 400 frt, mig ha a VIII. fizetési osztály 3-ik fokozatából megy a VH-be, a különbség már 600 frt. Megtörténhet tehát, hogy 600 frt fizetésemelést élvez egy három éves biró, mig aki talán 9—10 év óta biró, csak '200 frt fizetésemelésben részesül. Ez konkrét megállapítható tény. Én tehát a törvényjavaslat adminisztratív végrehajtása alkalmából csak arra hívom fel az igen t. igazságügyminiszter ur figyelmét, hogy a törvényjavaslat rendelkezéseiből folyó ezen esetleges aránytalanságokat és egyenlőtlenségeket a maga hatáskörében lehetőleg megjavítani igyekezzék. Szóló fölemlíti ezután a jegyzők sérelmeit, majd szól a törvényjavaslatnak legmostohább gyermekeiről, azokról, akikről a javaslat meg sem emlékezik : a jogyakornokokról. Akkor, amikor látom azt, hogy pl. Budapesten 121 joggyakornok van, akik közül számosan már évekkel ezelőtt megszerezték a legmagasabb qualifikációt, a birói vagy ügyvédi vizsgát letették, hogy a kezeim közt levő kimutatás szerint vannak joggyakornokok, akik már 6 év előtt letették a birói vagy ügyvédi vizsgát, tehát 28—30 éves fiatal emberek, akiknek mai törzsfizetésük 1,000 K., ha látom azt, hogy nős emberek vannak közöttük, akik ilyen módon igazán nem képesek családjuk fentartásáról gondoskodni és még ha hozzá veszem is, hogy van fizetési pótlékuk 4 vagy 600 K., amely azonban csak a birói vizsgával birókat illeti, hogy tehát vannak olyanok, akik pusztán az ezer koronára vannak utalva és ezek között családos emberek: akkor fel kell hivnom a t. képviselőház és a t. igazságügyminiszter ur figyelmét ezen legelhagyatottabb osztályára a birói segédszemélyzetnek, akikből ilyen módon valóságos proletariátust nevelünk. Még egyszer hangsúlyozom azt, t. képviselőház, hogy a birói és ügyészi pálya ma már nem az, ami volt a táblabiró-világ idején : nobile officium, hanem kenyérkereseti hivatás. Azt szeretném, hogy maradjon meg nobile officiumnak is, de adjuk meg akkor hozzá a szükséges kenyeret. A javaslatot elfogadom. (Helyeslés.) aePsch Miklós : A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, miután ez csak ideiglenes intézkedést tartalmaz, örömmel üdvözli. Igen nagy mértékben javítja a törvényjavaslat a birák, ügyészek és jegyzők anyagi helyzetét, azonban, miután nem elégíti ki teljesen az érdekeltek kívánságát, mégis elégedetlenséget szült az érdekeltek körében. Minthogy a javaslat a várható jövedelememelkedést igen csekély mértékben segíti elő, kéri az igazságügyminisztert, hogy az I. szakasz azon intézkedését, mely szerint a 6. fizetési osztály létszámát 150-ben állapítja meg, oda módosítsa, hogy ezen létszám 300-ra emeltessék fel, vagyis, hogy a 7 fizetési osztályból necsak 150-en, hanem 300-an juthassanak a VI fizetési osztályba azon a címen, hogy a királyi ítélőtáblai címmel* és jelleggel, illetőleg főügyészi helyettesi cimmel és jelleggel ruháztatnak fel, tehát hogy a VII. fizetési osztályba tartozóknak legalább egyharmada jusson a VI. fizetési osztályba. Továbbá kéri, hogy a jegyzőknek évi 400 K. képesítési pótlékáról szóló intézkedésnek oly módon való módosítását fogadja el, hogy necsak a most kontemplált irányban, hanem azon aljegyzők is, akik a törvény folytán jegyzőkké lesznek és azok, akik későbben jegyzőkké kineveztetnek, szintén részesüljenek ezen év 400 K. fizetési pótlékbanKéri továbbá az igazságügyiminisz tert, hogy nyújtson be minél előbb törvényjavaslatot az 1869: IV. törvénycikk 12. szakaszának hatályon kivül helyezéséről, továbbá egy szolgálati pragmatikát magában foglaló és titkos minősítést eltörlő törvényjavaslatot ; és kéri végül, hogy hasson oda, hogy az ügyészek és birák a működésük területén divó idegen nyelveket is sajátítsák el. Szóló 25 évig működött az igazságszolgáltatás terén, (Éljen) és mint ilyen ismeri az ügyészek és birák helyzetét, tudja, hogy milyen keserű az a kenyér, amelyen élnek, tudja, hogy milyen súlyos, nehéz feladatot teljesítenek, tudja, hogy miket vár tőlük a nagy közönség és az állam. A birák megérdemlik, hogy ugy anyagilag, mint erkölcsileg teljesen függetlenek legyenek ! A nemzeti ellenállás id éjében a magyar független bíróságok fényes tanújelét adták annak, hogy tudják és akarják megvédelmezni a magyar alkotmányt. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter nagy dicsőségére, a magyar haza nagy örömére és megnjugtatására a kivívott alkotmánybiz tositékok egygyel szaporodnak, ha ennél a törvényalkotásnál helytállunk. Ha gróf Andrássy Gyula belügyminiszter szükségesnek ta-