A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 5. szám - A birói pragmatika alapelveiről. 1. [r.]

36 A JOG VIII. Felügyeleti és fegyelmi eljárás. 63. §. A jogkereső felek által beadott felügyeleti panasz a panaszlottal közlendő, ki a panaszra észrevételeit Írásban megteheti; a panasz elitézéséről a panaszolt csak akkor értesítendő, ha annak folytán fegyelmi vagy felügyeleti eljárás indíttatik. A tegyelmi panasz folytán, tartalmának közlése mellett, nyilatkozatra hivja fel a felügyeleti hatóság a panaszlottat. 64. A felügyeleti panaszt járásbíróságoknál a bíróság vezetője, ha pedig a panasz ez ellen intéztetik, a rangban legidősebb járásbiró veszi jegyzőkönyvbe és terjeszti fel a törvényszék elnökéhez. A kir. törvényszék birái és tisztviselői elleni panaszt a kir. tszék elnöke, ez elleni panaszt a kir. tábla elnöke veszi jegyzőkönyvbe. A fölsőbb felügyeleti hatóság a felügyelete alá rendelt birák és bírósági hivatalnokok ellen irányuló bármely panaszt elfogadhat s azt közvetlenül is elintézheti. 65. §. A fegyelmi eljárást mindig felügyeleti eljárásnak kell megelőzni. 66. §. A felügyeleti eljárást, hivatalból, vagy panasz folytán, az a felügyeleti hatóság indítja meg, melynél a panasz beadatott vagy amely a hivatalból való eljárás esetét fennforogni látja. A kir. járásbíróság vezetője, ha a hivatalból való eljárásnak szükségét látja fennforogni, a kir. törvényszék elnökéhez tesz jelentést. A miniszter és a kir. tábla elnöke azonban a panaszt elintézés végett az alsóbb telügyeleti hatóságra bizhatják vagy azt a felügyeleti eljárás megindítására utasíthatják. Ha fegyelmi eljárás esete látszik fennforogni, a miniszter a birák ellen irányuló panaszt elsőfokú elintézés végett a kir. törvényszék, esetleg a kir. tábla elnökéhez küldi le. A kir. járásbíróság birái és hivatalnokai ellen irányuló panasz elintézése a kir. járásbíróság vezetőjére nem bizható. Ily irányú panaszokat, ha e járásbíróság vezetőjénél adattak is be, a kir. törvényszék elnöke intézi el elsőfokulag. 67. §, A felügyeleti hatóság, aki a panaszt elintézi vagy hivatalból való eljárásnak szükségét látja, felügyeleti nyomozást tarthat és ennek eredményeként határoz a felett, látja-e fegyelmi vétség jelenségeit fennforogni vagy nem. 68. §. Ha fegyelmi eljárás jelenségei nem forognak fenn, csekélyebb rendetlenség esetén a felügyeleti hatóság intést alkalmazhat. Bíróval szemben azonban intés nem alkalmazható. A megintést a személyi táblázatba bevezetni nem kell; közölni kell azonban a felügyeleti eljárás irataival együtt a minősítő hatósággal. 69. §. A felügyeleti hatóság határozata ellen — kivéve, ha azt a miniszter hozta — bármely érdekelt fél egyfokú felfolyamodással élhet. 70. §. A magánfél, aki felügyeleti uton célt nem ért, orvoslásért záros határidő alatt a fegyelmi bírósághoz folyamodhatik, melyhez a felügyeleti eljárás iratai átteendők. A fegyelmi bíróság a fegyelmi eljárás megtagadása kérdésében elsőfokulag végérvényesen határoz. 71. §. A fegyelmi bíróság a nála beadott fegyelmi feljelentést a felügyeleti eljárás lefolytatása végett közvetlenül az első fokú felügyeleti hatósághoz — a járásbíróságok birái és tisztviselőire vonatkozóiaga törvényszék elnökéhez — küldi le. 72. §. Fegyelmi vétséget követ el azon biró és bírósági hivatalnok; a) aki hivatali kötelességeit vétkesen, de nem azon célból szegi meg, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, — és ez által valakinek kárt okoz; b) kinek gondatlanságából vagy mulasztásából valamely, az ügy eldöntésére fontos okirat elvész és a hiány nem pótolható, amennyiben az a) pont esete fenn nem forog; c) aki hivatali hatásköréhez tartozó ügyben kötelességellenesen tanácscsal szolgál, vagy aki a félnek díjazásért beadványokat készít; aki a féltől vagy képviselőjétől készített érdemleges határozati előadványt elfogad; aki a felügyeleti hatóság tilalma ellenére magánmunkálatokat, irodalmi megbízást vagy irodalmi működést kivéve, díjazásért elvállal; d) aki társadalmi viselkedésével nyilvánosan botrányt okoz, vagy erkölcstelen életet él s emiatt a tiszteletre és bizalomra méltatlanná válik; vagy aki hivatali működése körében botrányos dolgokat követ el; e) aki hivatali eljárás közben a felet, vagy képviselőjét indokolatlanul durván megsérti; /) aki kötelességeit éppen nem, vagy feltűnően hanyagul teljesiti s a felügyeleti hatóság előzetes felhívása sikertelen marad ; g) aki a törvényekben, vagy törvényes rendeletekben megirt kötelességeit szándékosan megszegi, amennyiben büntetendő cselekmény jelenségei nem forognak fenn; //) aki kötelességei teljesítését főnökei, vagy a felügyeleti hatóságok felszólítására indokolatlanul megtagadja ; t) aki hivataltársai közt viszályt támaszt, ellenük alap nélkül áskálódik, vagy a hivatalos együttműködést folytonos és összeférhetetlen magaviseletével megnehezíti vagy lehetetlenné teszi, továbbá aki a hivatalos érintkezés közben keletkezett súrlódásokat indokolatlanul a nagy közönség elé viszi; j) aki községi, törvényhatósági, vagy orsz. képviselői választások alkalmával valamely jelölt érdekében, vagy ellene nyilvánosan korteskedik, vagy a választókat valamely pártállásnak megnyerni törekszik, vagy hivatalos állását e célokra felhasználja. Fegyelmi vétséget követ el továbbá k) azon hivatalfőnök, aki a felügyelete, vagy vezetése alá rendelt bírákat és bírósági tisztviselőket zaklatja, vagy hivatalos működésükbe a törvényben kijelölt eseteken kivül bármikép beleavatkozik ; avagy őket hivatalos eljárás közben indokolatlanul durván megsérti ; /) azon bírósági hivatalnok, aki főnökét hivatalos érintkezés közben, vagy ezenkívül, de nyilvános helyen, indokolatlanul durván megsérti; m) az a biró, aki hivatali székhelyéről bejelentés nélkül távozik s e miatt a bíróság vezetésében, vagy az ügyek elintézésében jelentékeny zavarok keletkeznek; n) az a bírósági hivatalnok, aki közvetlen főnökének engedelme nélkül hivatali székhelyéről, vagy a bíróság hivatalos helyiségeiből eltávozik. Az m), n) pontokban körülírt esetekben a bejelentés, vagy a távozási engedély kikérésének elmulasztása nem büntethető, ha a mulasztás vétlen volt. 73. §. A fegyelmi vétség az a), e) pont alatti esetekben a sértett fél, /) pont esetében a sértett hivatalfőnök indítványára, egyéb esetekben hivatalból indítandó meg. Az indítvány 3 hó alatt terjesztendő elő azon naptól számítva, melyen a jogsértő cselekmény vagy mulasztás az érdekeltnek tudomására jutott. 74. §. A fegyelmi vétség elévülési ideje az elkövetéstől számított 1 év. A Ö), c), d), f), g) pontokban körülirt esetekben az elévülés azon naptól számítandó, melyen a cselekmény, vagy mulasztás a felügyeleti hatóság tudomására jutott. Az elévülési időbe a felügyeleti eljárás alatt lefolyt idő be nem számíttatik. Ha az a) pont esetén a fegyelmi vétség büntethetősége meg is szűnik, a kártérítési jog megállapithatása szempontjából még egy év alatt fegyelmi eljárásnak van helye, azon naptól számítva, melyen a cselekmény, vagy mulasztás a félnek tudomására jutott. Ez esetben azonban büntetés kiszabásának helye nincs. 75. §. Fegyelmi eljárásnak van helye annak a megálla pitása céljából, hogy a biró, vagy bírósági hivatalnok testi, vagy szellemi fogyatkozás miatt szolgálatképtelen. A fegyelmi eljárás ily esetekben az igazságügyminiszter kívánatára indítandó meg. 76. §. Ha a biró, vagy bírósági hivatalnok ellen"bűntett, vagy nyereségvágyból elkövetett valamely cselekmény miatt