A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 5. szám - A birói pragmatika alapelveiről. 1. [r.]

37 vád alá helyező határozatot hoztak, vagy a törvényszéki főtárgyalást elrendelték: a felügyeleti hatóság az illetőt állásától nyomban felfüggeszti: Felfüggesztés alkalmazható a c), d), f)t g) pontokban körülirt súlyos fegyelmi esetekben is. A felfüggesztést a fegyelmi biróság a fegyelmi eljárás alatt megerősítheti, vagy mellőzheti. Felfüggesztést a fegyelmi biróság is alkalmazhat. 77. §. A fegyelmi büntetések nemei: a) rosszalás ; /) feddés ; c) pénzbüntetés; d) kényszernyugdijazás ; é) hivatalvesztés. A pénzbüntetés legmagasabb összege 1000 K. 78. §. A fegyelmi büntetés alkalmazása az a) pont esetében mellőzhető. 79. §. A 77. §. d) pont alatti fegyelmi büntetés (nyugdíjazás) a 72. §. a), b\ c\ d), e), g\ h\ /), /), ni), n) pontokban körülirt esetekben, — az é) pont alatti hivatalvesztés az «)• &b e)> £j> h\ *)> j\ k\ l\ m\ n) pontokban körülirt esetekben nem alkalmazható. 80. §. Azon esetekben, midőn a fegyelmi biróság a biró vagy birósági hivatalnok állandó vagy tartós munkaképtelenségét állapítja meg, egyedül nyugdíjazásnak van helye. E nyugdíjazás büntetés jellegével nem bir s azon esetben, ha a tisztviselő munkaképtelensége megszűnik, újbóli alkalmaztatását ki nem zárja. 81. §. A munkaképessé vált tisztviselő, az igazságügyminiszter kívánatára, újból tényleges szolgálatba lépni köteles, de csak abban a rangban, melyből nyugdíjaztatott, különben őt a fegyelmi biróság hivatalvesztésre ítéli. A biró, aki 20 évet, a birósági tisztviselő, aki 30 évet már tényleges szolgálatban eltöltött, a nyugállományból újból tényleges szolgálatba lépni nem köteles. 82. §. A büntetésből nyugdíjazott biró vagy birósági tisztviselő 5 év eltelte után ismét kinevezhető. 83. §. A fegyelmi büntetések közül a rosszalás egy év, a feddés két év, a pénzbüntetés három év után hatályát veszti. E hatály abban áll, hogy az itt meghatározott időtartam alatt a fegyelmileg elitélt elő nem léphet. Evégből a fegyelmi büntetés tartama nyilvántartatik. A fegyelmi büntetés hatályának letelte után a büntetés feljegyzése a biró vagy birósági hivatalnok személyi táblázatából hivatalból törlendő. 84. §. A fegyelmi eljárás tartama alatt a biró vagy birósági hivatalnok elő nem léphet; jogerős felmentés esetén azonban a fegyelmi eljárás tartalma alatt elmúlt idő ugy tekintetik, mintha a biró vagy birósági hivatalnok fegyelmi eljárás alatt nem is állott volna. A felügyeleti eljárásnak az előléptetésére csak akkor van felfüggesztő hatálya, ha a fegyelmi vétség fennforgására a gyanú alapos. 85. §. A fegyelmi és felügyeleti eljárást sürgősen kell lefolytatni és minden ügyiratot soronkivül kell elintézni. 86. §. A felügyeleti hatóságok tagjai (kir. járásbiró, kir. tszéki elnök, kir. táblai elnök) a fegyelmi bíróságnak sem elnöke, sem tagjai nem lehetnek. 87. A §. fegyelmi eljárásban a vádat a közvádló képviseli; a 72 §. d) pontjába ütköző fegyelmi vétségnél azonban a sértett, mint pótmagánvádló a vád képviseletét átveheti. A magáninditvány visszavonása a közvád elejtését vonja maga után. 88. §. A felügyeleti eljárás befejezése után, amennyiben a felügyeleti hatóság az iratoknak a fegyelmi bírósághoz való áttételét rendelte el, a fegyelmi biróság, a közvádló indítványára, vagy a fegyelmi eljárást rendeli el, vagy a fegyelmi eljárás megindítását megtagadja, vagy pedig az iratokat esetleges felügyeleti intézkedés végett a felügyeleti hatósághoz átteszi. A határozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. 89. g. A fegyelmi vizsgálatot a fegyelmi biróság által kiküldött vagy vizsgálattal megbízott biró vezeti. A vizsgálat végén vád alá helyező határozatot kell hozni, esetleg az eljárást megszüntetni. Az iratokat esetleges felügyeleti eljárás végett ekkor is át lehet tenni. 90. §. Egyébként a fegyelmi eljárásban a vádelv, szóbeliség, közvetlenség, ügyfélegyenlőség, nyilvánosság elvei alkalmazandók. Nyugdíjigények. 91. §. A biró és birósági tisztviselő munkaképtelenség esetén 10 évi szolgálatig végkielégítést nyer, 10 évi szolgálat után nyugdijat élvez. Végkielégítésre a korengedély mellett alkalmazottaknak is van igényük. 92. A nyugdíjra való jogosultság megállapításánál a tényleges szolgálatban töltött idő, habár megszakittatott is, beszámítandó. 93. §. Akinek felügyeleti uton korlátolt munkaképessége állapíttatott meg, nyugdíjazását, esetleg végkielégítését kérheti 94. §. Nyudijazását kérheti az a biró vagy birósági tisztviselő, aki szolgálatképtelenségét közhatósági orvos bizonyítványával igazolja, ha a leletet és véleményt az igazságügyi orvosi tanács egy tagja megerősiti. 95. §. Az ideiglenesen nyugalmazott biró és birósági tisztviselő, ha újra szolgálatképes lesz, kérheti újból való alkalmaztatását s őt újra alkalmazni kell. Aki végkielégítést nyert, ugyanily feltételek alatt kérheti visszahelyezését ; az előzőleg töltött szolgálati ideje azonban nyugdija megállapításánál csak akkor jön számításba, ha a végkielégítési összeget az államkincstárnak visszafizeti. A visszafizetés havi részletekben is történhetik. 96. §. A köteles szolgálati idő bíráknál 30 év, birósági tisztviselőknél 35 év. 97. §. A nyugdíj 10 évi szolgálat után a törzsfizetés és lakpénz 50°/0-a, mely minden szolgálatban töltött év után 2%-kai növekszik. A bíráknál az évi növekedés 2 5%. A biró 25 év szolgálat után véglegesen nyugalomba vonulhat. A gyermekek nevelési járuléka a nyugdíjazott tisztviselőt is megilleti. 98. §. Az özvegy férjének 5 évi szolgálata után férje törzsfizetésének és lakpénzének 50%-át nyeri nyugdíjul, mely azonban elsőfolyamodásu biró özvegyénél 2,000 K-t, kir. táblai biró özvegyénél 3,000 K-t, kir. kúriai biró özvegyénél 4,000 K-t meg nem haladhat. A férj által élvezett gyermeknevelési járulék az özvegyet is megilleti. 99. §. A szülőtlen árvák gyermeknevelési járuléka az illetékes árvaszék utján utalandó a gyám kezéhez. 100. §. Az özvegy, kinek férje végkielégítést nyert, özvegyi ellátásra tarthat igényt, ha férje legalább 5 évet tényleges szolgálatban töltött. Nem tarthat azonban az özvegy özvegyi ellátásra igényt, ha férje a végkielégítés után újra keresetképes lett és újból állami (törvényhatósági) szolgálatba nem lépett. A gyermekek nevelési járuléka ugyané feltételekhez köttetik. 101. §. Az 1885 : XI. t.-c. 30. és 47. §-a bírák és birósági hivatalnokokra vonatkozólag azzal alkalmazandó, hogy az igényjogosultságot a rendes biróság állapítja meg. (Folytatása következik.)