A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 39. szám - A Nemzetközi Jogi Egyesület kongresszusa - A halálbüntetés eltörlése Franciaországban

270 A JOG Belföld. A Nemzetközi Jogi Egyesület kongresszusa. Az Akadémia disztermében aránylag kicsiny, de előkelő közönség jelenlétében folyó hó 22-én nyitották meg a Nemzet­közi Jogi Egyesület konferenciáját. A megnyitáson az igazság ügyminisztert Töry Gusztáv, Imling Konrád és Meskó László államtitkár képviselte. Ott volt Wlassics Gyula, a közigazgatási bíróság elnöke is. A főváros részéről Fülepp Kálmán főpolgár mester és három jogásztestület részéről Szivák Imre, Vécsey Tamás és Szohner Lajos. Azonkivül sokan jogászvilágunk jelesei bői, de a parlamentből az érdekelt jogászképviselőkön kivül úgyszólván senki. A konferenciát Töry Gusztáv államtitkár nyitotta meg angol nyelven. Utána a főváros részéről Fülepp főpolgármester köszöntötte a vendégeket franciául, majd Szivák Imre magyarul és Szohner Lajos angolul. A beszédeket tetszéssel fogadták s erre a tisztikar Hamüton angol egyesületi titkár előterjesztésére igy alakult meg: Tiszteletbeli elnök: Günther miniszter, elnök: Mr. lyhilli­more angol biró, alelnökök : lőry Gusztáv, Nagy Ferenc és Brüll Ignác, angol részről : Air. Barclai, német részről: dr. Reisser, holland részről : dr. Itta tanár, francia részről : Govarc, olasz részről: Cassano herceg; titkárok : ifj. Phillimore, Báty, Baum­garten Nándor. Berger Miksa, Král Miklós, Szladits Károly, Vám­béry Rusztem, Wittmatm Lrnő. Tőry Gusztáv megnyitó beszéde után, mely a szövetség jogi és gazdasági céljaival s a nemzetközi összeütközések elsimí­tásának fontos érdekeivel foglalkozott, Phillimore elnök mondott igen nagy figyelemmel hallgatott elnöki megnyitót. Magyarorszá­got nemcsak történeténél, de jövőjénél fogva is a kultúra egy fontos területének mondotta (Zajos helyeslés.) s különösen ki­emelte, hogy az tngoi és magyar népet soha ellenséges viszony nem állította egymással szembe. A magyar nép iránt Angliában a rokonszenv egyre szélesebb körökben terjed s általános az a kívánság, hogy Magyarország szerencsés és boldog legyen. (Viha­ros taps.) Erre kezdetét vette az érdemleges tárgyak előadása. Ezek hosszú és változatos sora annyi aktuális esemény közt lehetetlenné teszi, hogy a becses anyaggal részletesebben lehessen foglalkozni. Szinte csak az egyes előadmányok tárgya az,, amit meg Tehet érinteni. A tárgyalás egyébiránt tulnyomólag angol nyelven, itt­ott franciául folyt s csak kivétel gyanánt magyarul. A konferen­cia anyaggyüjteménye legyen az a forrás, mely az érdeklődőket alaposan eligazítja. Nagy Ferenc államtitkár volt az első érdemleges szónok, aki a teljes ülésen a magyar jogról tájékoztatta a vendégeket. Első sorban a magyar közjogról, amelynek rövid és igen vilá­gos vázát rajzolta le. Különös súlyt Ausztriával való viszonyunk helyes megismertetésére fektetett. Azután polgári és büntető­jogunk fővánásait rajzolta meg s ujabb kodifikációnkkal fe­jezte be. Phillimore elnök megköszönte az előadást s Mr. Kennedy­nek, a szövetség tulajdonképpeni elnökének — aki a megjele­nésben akadályozva van — a tengerzárról (blokád) szóló tanul­mányát maga adta elő. E fontos kérdés további tanulmányozá­sára külön bizottságot küldenek ki. Ezzel a délelőtti ülést befejezték. Délután W. Evans Darby dr., a békeegyesület londoni tit­kára tartotta meg előadását a nemzetközi békebiráskodásról, beszámolva a mult évben a békemozgalom terén elért eredmé­nyekről. Az előadáshoz többen szóltak hozzá. Zipernovszky Károly műegyetemi tanár utalt arra. hogy a békebiróság igénybevételét kikötő szerződések folytán a háború lehetősége csökkent, minden veszély azonban teljesen el nem mult; azért szerinte jogosult és szükséges a háború iránti ellenszenvet táplálni és a béke szere­tetét előmozditani. — Ferenczy Árpád sárospataki jogtanár fel­hívja a konferencia figyelmét arra, hogy Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter a békenap elrendelésével a legszélesebb körökben propagálja a béke eszméjét. Javasolja, hogy a konferencia határozatilag mondja ki, hogy a békeeszme ily módon való terjesztésének szükségességét helyesli. — Cassano herceg megemlíti, hogy Olaszországban már egy évvel korábban eszközöltek ki ilyen intézkedéseket. Sir Thomas Barclay (Páris), a nemzetközi jogi egyesület­nek egyik legelső nemzetközi jogásza tartotta meg a; után a jelenvoltak feszült figyelme közben érdekes és rendkívül alapos előadását a nemzetközi zsákmánybiróságok kérdéséről. A máso­dik hágai konferencia ide vonatkozó tervezetét igen éles kritika alá vette. Előadását jegyzőkönyvi köszönettel honorálták, majd figyelemmel hallgatták Benyovics Lajos törvényszéki bírónak fran­cia nyelven az előadáshoz fűzött beható megjegyzéseit. Az idő előre haladván, a mai napirend utolsó pontját, a kiadatási szerződések kérdését, amelyre nézve négy más elő­adótársának összefoglalt véleményét Vámbéry Rusztem dr, kir. ügyész, egyetemi magántanárnak kellett volna előterjeszteni, másnapra halasztották. A Nemzetközi Jogi Egyesület folyó hó 23-iki konferen­ciáján Phillimore elnök mindenekelőtt a király köszönetét mu­tatta be a tegnapi távirati üdvözlésre. Éljenzéssel fogadták. Az angol elnök azután székét Tőry Gusztáv államtitkárnak átadva, egész sor köteles udvariassági látogatást végzett a következő helyeken : Apponyi Lajos gróf főudvarmester, Montenuovo herceg második főudvarmester, Wekerley Apponyi gróf miniszterek Berze­viczy Albert, a M. Tud. Akadémia elnöke, P\depp Kálmán főpol­gármester, Bárczy István polgármester s az igazságügyi állam­titkárok, valamint Nagy Ferenc, Szivák Imre, Brüll Ignác és Szohner Lajos. Az Akadémiában a következő kérdéseket tárgyalták: A ki­adatási szerződések. Előadók : Barrath Arthur amerikai ügyvéd. A mieink közt Berinkey Dénes törvényszéki biró, Berger Miksa ügyvéd, Lengyei Aurél törvényszéki jegyző, Vámbéry Rusztem királyi ügyész. Az előadásokhoz az idegenek közül Hanúlton és Darby (angolok) szóltak. A mieink közül Dombováry Géza, Som­yen Géza, Vadász Imre és mások. A tárgyalás folytatása délutánra maradt. Kiderült az is, hogy a kitűzött napok alatt e tárgysoro­zatot lehetetlen letárgyalni. Ez volt az oka, hogy a váltó- és kereskedelmi jog egységesitésének kérdését Riesse dr. (Frank­furt) indítványára egy külön ad hoc bizottság elé utalták, mely­nek tagjai az előadón kivül Byles, Meyer Félix, Cassano herceg, Darby. Nagy Ferenc, Sichermann Bernát, Hantos Elemér. A bi­zottság egy másik teremben nyomban elővette a fontos tárgyat. Délután három órakor a konferencia Tőry Gusztáv dr. államtitkár elnöklésével folytatta tanácskozásait. Az adás-vétel egységes nemzetközi jogi szabályozása kérdésében az első előadás /itta József egyetemi tanáré (Amsterdam) volt, utána László Ká­roly dr. ügyvéd beszélt. Ezután a rendes és választott bírósági ítéletek külföldi végrehajthatóságának kérdését tárgyalták, mely­nél Hevesi Illés dr., Papp József dr., Fodor dr., ítélőtáblai biró, Schmidt Sándor dr , Vadász Imre dr. szólaltak fel Következett a törvénybizonyitás kérdése, melyhez Doroghi Ervin dr., Vadász Imre dr., Baumgarten Nándor dr. és Mr. Todd szóltak hozzá. Ezzel a mai ülés véget ért. A rendező-bizottság az üléseken kivül is arra törekszik hogy vendégeinket Magyarország közviszonyaival minél jobban megismertesse. Evégből köztük számos tájékoztató munkát osz­tott ki. Közte a Jogállam folyóirat angol számát s Vargha Gyula dr.-nak, a statisztikai hivatal igazgatójának a magyarországi né­pességről irt tájékoztató művét. A tagok egy része szerdán Rá­kospalotára ment ki, több hölgygyei együtt, az ottani leányjavitó­intézet megtekintése végett. Egy más csoport művészeti gyűjte­ményeinket látogatta meg. Külföld. A halálbüntetés eltörlése Franciaországban. Franciaország­ban fojtón erősbödiktaz abolicionisa mozgalom. Ebből kifolyólag ujabban Ajam képviselő a következő, egyelőre a halálbüntetést kor­látozó javaslatot terjesztette a kamara elé : <A btk. 7. szakasza ekként módosítandó : a büntetések a következők: 1. a halálbüntetés; 2. életfogytiglani magánelzárás. Mindazon esetekben amelyekben a btk. halálbüntetést állapit meg, az esküdtbíróság e büntetési nemet életfogytiglani magánelzárással helyettesitheti.>

Next

/
Thumbnails
Contents