A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 38. szám - Oberschall Adolf - Enyhitö és súlyosító körülmények alkalmazása a büntető gyakorlatban

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 38. számához. Budapest, 1908. szeptember 20. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben Reális ügyleteknek nem tekinthetők és bíróilag nem érvényesíthetők az oly egyén tőzsdei ügyletei, kinek ily ügyletek kötése hivatásához nem tartozik, aki már műveltsége fokánál fogva sem képes a tőzsdeügyletek horderejét és következményeit kellőleg megfontolDi és áttekinteni, és akinek vagyoni viszonyaival az ügylet terjedelme feltűnő aránytalanságban áll. Ilyeneknek tekintettek az egyszerű gazdaember és az erdész. I. A budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága : (1908 június 26. 1,427 908. sz. a.) Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: A bíróság a tárgyalás adatainak beható mérlegelése alapján magállapitotta, hogy alperesnek, mint egyszerű gazdaembernek tőzsdeügyletek kötése hivatásához nem tartozik, továbbá hogy alperes már műveltsége fokánál fogva sem képes a tőzsdeügyietek horderejét és következményeit kellőleg megfontolni és áttekinteni, végül, hogy a kereset "alapját képező ügyletek terjedelme alperes vagyoni viszonyaival feltűnő aránytalanságban áll. Mindezek alapján a biróság ezeket az ügyleteket reális ügyleteknek nem tekinthette s igy az abból származott igényt felperes részére megiíélhetőnek nem találta. Ennélfogva felperest keresetével elutasítani és mint pervesztest, a felmerült perköltségekben marasztalni kellett. II. A budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága:(19' >8 július 2. 51 1/908. sz. a.) Felperes keresetével elutasittatik. Indokok : A biróság, bár felperesnek a kereseti ügylet megkötése körül tanúsított jóhiszeműségét kétségbe nem vonja, mégis, tekintve, hogy alperesnek mint egyszerű erdésznek tőzsdeügyletek kötése hivatásához nem tartozik, s hogy alperes már társadalmi állásánál fogva sem képes a tőzsdei ügyietek horderejét és következményeit megfontolni és áttekinteni, a kereseti ügyletet reális ügyletnek nem tekinthette s igy az abból származott igényt felperes részére megitélhetőnek nem találta. Ennélfogva felperest keresetével elutasítani kellett. rá. A budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága : (1908 július 2. 32/908. sz. a.) Felperes keresetével elutasittatik. Indokok : A biróság a tárgyalások adatainak beható mérlegelése alapján megállapította, hogy alperesnek, mint egyszerű erdésznek, a tőzsdei ügyletek kötése hivatásához nem tartozik, továbbá, hogy alperes már társadalmi állásánál fogva sem képes a tőzsdei ügyletek horderejét és következményeit kellőleg megfontolni és áttekinteni, végül, hogy a kereset alapját képező ügyletek terjedelme alperes vagyoni viszonyaival feltűnő aránytalanságban áll. Mindezeknél fogva a biróság ezeket az ügyleteket reális ügyleteknek nem tekinthette s igy az azokból származtatott igényt felperes részére megitélhetőnek nem találta. Ennélfogva felperest keresetével elutasítani kellett. Nincs törvényes akadálya, hogy valamely részvénytársaság igazgatója az azon részvénytársaság ellen folytatott perben tanuként kihalgattassék. (Kúria 1908. jan. 24. v. ! ,333/907. sz. a. IV. p. t.) Habár a nyeremény halmazattal egybekötött életbiztosítási szerződés megkövetelésénél a biztositókötvény értékét hozzávetőlegesen bizonyos összegre becsülte: a felek jogaira nézve nem ez afhozzávetőleges becslés, hanem a biztosítási szer_ zödésnek a nyereményrész kiszámítására vonatkozó határozatai irányadók. Ha a biztosítási szerződésben az van kikötve, hogy az igényelhető nyereményrész a biztosító társulat által a nála szokásos elvek és módszer alapján, jog és méltányosság szerint fog kiszámíttatni és az ekkép elért eredményben a biztosított előre is megnyugszik: az ily módon megállapított összeggel szemben nem a biztositót terheli a bizonyítás, hogy az előzetes és hozzávetőleges becslésben tévedett, hanem a biztosítottat, hogy a keresetbe vett magasabb összegeket jogszerűen igényelheti A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Kötelezi alperest, hogy a kötvények ellenében 14,239 franc 20 cent. és 14,239 K. 20 f. tökét stb. fizessen. Felperest keresetének ezt meghaladó többi részével elutasítja. Indokok: Felperes keresetét kizárólag a C) alatti nyilatkozatra alapítja. Ebben a nyilatkozatában alperes csupán azt igéri, hogy a 15. évi nyereményhalmazati idő elteltével felperesnek szabadságában áll a további díjfizetést beszüntetni s a kötvényeknek értékét, ami becslése szerint (nach unseren Schátzungen) 23,420 franc, és ugyanannyi K. készpénzben felvehetni. Ámde ez a nyilatkozat ezzel a kivételével cnach unseren Schátzungen* mint pusztán kilátásba helyezés, kecsegtetés, az összegszerűség tekintetében alperesre nézve egyáltalán semm kötelezettséget sem állapit meg, épp ugy, mint az ügynökök kezére adott példakönyvecskék (prospektusok) adatai, melyek alapján tette alperes is, felperes előadása szerint is a C) alatti okiratban foglalt fenti kijelentését. Ezzel a nyilatkozatával tehát alperes nem vállalt kötelezettséget határozott összegek fizetése iránt. Az összegszerűségre vonatkozó külön kötelezés hiányában pedig felperes a kötvényeknek csak a 15. évi halmazati idő elteltével a biztosítási szerződés feltételei értelmében megállapítandó értékét igényelheti. Felperes előadása szerint is a kötvényfeltételek értelmében a nyereménymegállapitás, mert csak a nyereség bizonytalan s mint ismeretlen csak ez szorul külön megállapításra, mig ellenben a díjtartalék nem a biztositóra bízatott, aki azt az általa e tekintetben követett elvek és módok alapján eszközli. A felperes keresetében megjelölt két kötvénynek összértéke a biztosító által 14,239 franc 20 cent és ugyanannyi K.-ban állapíttatott meg. Ez a megállapítás pedig a felperesre a kötvényfeltételek értelmében kötelező, mert felperes nem is állítja, hogy a fenti összeget eredményező megállapítás, nem a biztosító által e tekintetben elfogadott elvek és módok szerint, hanem megkárosításra irányuló szándékkal jog- s alapszabályellenesen történt volna. Ezeknél fogva, minthogy felperes nem bizonyította, hogy kötvényei összértéke fejében többet igényelhet mint 14,239 franc 20 cent s ugyanannyi K.-t s igy felperes már ezen összeg fizetése ellenében köteles a kötvényeket alperesnek beszolgáltatni; minthogy az a körülmény, hogy alperes ezekkel az összegekkel felperest meg is kínálta, de az ezt el nem fogadta, miután a visszautasított összegeket felperes javára birói letétbe nem helyezte, a fizetés helyét nem pótolja és alperest fizetési kötelezettsége alól fel nem menti stb. (1906. április 18. 103,462/005. sz. A budapesti kir. tábla : a.) Felperest keresetével teljesen elutasítja. Indokok: Az 1888. évi november 19-én kelt C) alatti levél alperesnek azt a {kijelentését tartalmazza, hogy 15 évi nyereményhalmazati időnek az 1903. évben bekövetkező leteltével szabadságában áll felperesnek az életbiztosítási dijak további fizetését beszüntetni és a kötvények értékét, melyet a C) alatti okiratban alperes előzetes becsléssel az ott megjelölt összegekben határozott meg, a kötvények ellenében felvenni. Ez a kijelentés nem egyéb mint a C) alatti okiratban megjelölt kötvények vonatkozó feltételeinek előzetes becsléssel tehát a fizetendő összegek hozzávetőleges meghatározásával kapcsolatos megerősítése.