A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 37. szám - Elkövethet-e a bizományos sikkasztást a bizományi árukra nézve?

264 A JOG Ezen eredménynyel az egész probléma még nincs megoldva, mert felmerül még az a kérdés is, hogy nem zárja ki a sikkasztást elvileg a bizományos belépési joga. Annyi bizonyos, hogy a belépési jog által causae mutatio támad : a bizományos, aki addig a belépésig mint megbízott birtokolta az árut, a belépéstől kezdve, mint vevő birtokolja az árut. A megbízás causaját a vétel causaja váltja fel és ezen causae mutatiónak a dologjogi hatásai is beállnak: ha a meg-, bizó tulajdonosa volt az áruknak, a tulajdonjog a bizományosra száll át, ha a megbízó nem volt tulajdonos, de kereskedő, a bizományos a tulajdonjogot a K. T. 299. §. alapján szerzi meg, ha a megbizó nem volt tulajdonos és nem is kereskedő, azonban a tulajdonos bízta rá a dolgot, a jóhiszemű bizományos az O. P. T. K. 367. §. értelmében szerzi meg a tulajdonjogot ha a megbizó nem volt tulajdonos., de őt a tulajdonossal és ennek ugy muniversalis, mint singularis (!) jogutódjai ellen exceptio rei alienatuel venditae donatae et traditae illeti meg, minthogy a tulajdonost ilyen situatióban (V. O. O. P. T. K366. §.és Dig. XXI. k. III. tit. 3 frgm jn és 1. §.) csak az inane nomen domini, míg a megbízót az anyagilag vett tulajdonjog illeti, a bizományos is anyagilag vett tulajdonjogot nyer auctorától a megbízó-eladótól; végre ha a megbízó-eladó nem N%k- tulajdonos és a K. T. 299. §. az O. P. T. K. 366. vagy 36 7. §. sem forog fenn, bár a bizományos jóhiszemű, tulajdonjogot nem nyer. Tekintve, hogy a legutolsó eset kivételével a bizományos tulajdonjogot nyer, a sikkasztás ki van zárva a fejtegetés elején is felhozott okból, hogy csak hatóságilag zár alá vett dolgán követhet el sikkasztást a tulajdonos (Btk. 359. §.) A legutolsó esetben a bizományos jóhiszeműsége miatt a B. T. K. 82. §-a zárja ki a deliktumot. Ez a belépési jog viszony a sikkasztáshoz. Azonban nem szabad felejteni, hogy 1. belépési joga a bizományosnak csak a K. T. 381. §. 1 bek. meghatározott árukra van. 2. Ezen árukra nézve is kizárja a belépési jogot a meg. bizó rendelkezése és 3. a megbízónak a belépésről szóló értesítés feladása előtti visszavonása. (K. T. 382. §.) Ilyenkor nincs belépés, nincs causae mutatio és tulajdonátszállás vagy szerzés, de a bizományos jóhiszeműsége és a B. T. K. 82. §-a itt is kizárja a delictumot. Megjegyzendő, hogy ha nincs tulajdonszerzés mala fides superveniens nocet: az áru «megszerzésénél)) jóhiszemű, de az elidegenítésnél rosszhiszemű bizományos a B. T. K. 82 §-ára nem hivatkozhat. Belföld. Oberschaü Adolf halála. A magyar igazságszolgáltatásnak és jogászvilágnak nagy gyásza van. Obcrschall Adolf, a Kúria elnöke, f. hó 9-én Rózsahegyen váratlanul elhunyt A hirt bizonyára megdöbbenéssel vette tudomásul mindenki, mert a kiváló pozíciót betöltő férfiú tisztelt és közszeretetben álló alakja volt a közéletnek. Nagy tudása, munkabírása és kiváló jogi érzéke szerénységgel és uri finomsággal párosulva, méltó képviselőjévé tették az igazságszolgáltatásnak. Oberschaü Adolf Rózsahegyen született 1839-ben. Gimnáziumi tanulmányait Selmecbányán, a jogot Pozsonyban végezte. L862-ben tett ügyvédi vizsgát Pesten és 1870-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1870-ben a pesti táblán pótbiró, 1872-ben táblabiró lett s mint ilyen több éven át a semmitőszékhez volt beosztva. 1885-ben kúriai biró lett s a következő évben elnöke a marosvásárhelyi táblának, majd 1891-ben a kassai táblának lett elnöke. 1894-ben tanácselnökké nevezték ki a Kúrián, mely állásában maradt a budapesti tábla elnökévé történt kineveztetéséig. Alig egy éve Szabó Miklós elnök helyére a Kúria elnökévé nevezte ki a király. Pauler Tivadar minisztersége idején tagja volt az általános polgári törvénykönyv-előkészítő bizottságnak. A millennium alkalmával a kolozsvári egyetemen díszdoktori címet nyert. Irt több jogi tanuimányt s 1903 augusztus havában megkapta a v. b. t. tanácsosi méltóságot. Vegyesek. Az automobilközlekedés által okozott károkért való felelősség elbírálásánál a veszélyes üzemekre vonatkozó jogszabályt kell joghasonlóság alapján alkalmazni. Ennélfogva a kárért, minthogy a veszély az automobil, a közlekedési eszköz működésével jár, ennek a tulajdonosát terheli a felelősség tekintet nélkül arra, hogy őt a kocsi vezetője megválasztásában, vagy a kocsi vezetőjét a vezetésben gondatlanság terheli-e, vagy sem A tulajdonos a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a káresetet erőhatalom, harmadik személy elháríthatatlan cselekménye, vagy magának a károsultnak hibája okozta. A budapesti kir. Ítélőtábla 1908. évi 1,908. sz. határozata. Tekintettel arra, hogy az automobil hajtására robbanó gázok vagy villamos áram ereje alkalmaztatik. hogy ez a hajtóerő a kocsinak az állatok által vontatott járműveknél tetemesen gyorsabb mozgását idézi elö', a menetiránya pedig sínpárokkal szabályozva nincsen s mindez a közutakon való gyalogátjárást nagy mértékben veszélyezteti, az autombilközlekedés által okozott károkért való felelősség elbirálásánál a veszélyes üzemekre vonatkozó jogszabályt kell joghasonlóság alapján alkalmazni. E jogszabály értelmében pedig a kárért, minthogy a veszély az automobil, a közlekedési eszköz működésével jár, ennek a tulajdonosát terheli a felelősség tekintet nélkül arra, hogy Őt a kocsi vezetője megválasztásában, vagy a kocsi vezetőjét a vezetésben gondatlanság terheii-e vagy sem; és a tulajdonos a felelősésg alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a káresetet erőhatalom, harmadik személy elháríthatatlan cselekménye, vagy magának a károsultnak hibája okozta. A kir. törvényszék tényként megállapította, hogy az automobil vezetője a Lánchid-utcából kijövet, felperest már messziről észrevette és látta, hogy felperes az uttestén lassú, totyogó léptekkel és felhajtott gallérral áthaladt, hogy akkor azonnal figyelmeztető jelzéseket adott, azonban íelperes ezeket a jelzéseket nem hallotta, mire a gépkocsi vezetője fékezett is, de ennek dacára felperest oldalt elütötte, ugy, hogy az elesett. Mindezekből azonban felperes gondatlanságára következtetni nem lehet. Az az Ítéleti kijelentés pedig, hogy felperes kellő óvatossággal körül nem tekintett, midőn az uttestén áthaladni akart, az iratokban mi támpontot sem talált, mert tényként az van megállapítva, hogy felperes már az uttestén haladt keresztül — midőn őt a kocsivezető messziről megpillantotta — és nincsen megállapítva, hogy felperes, mielőtt az úttestre lépett, már a maga részéről a gépkocsiközeledését és útirányát észlelhette volna Nincsen tehát alap arra, hogy felperes gondatlansága, hibája bizonyítottnak tekintessék, ellenkezőleg inkább az automobil vezetője, ki felperest és ennek útirányát már távolról látta, lehetett abban a helyzetben, hogy felperest elkerülje^ vagy olyan időben fékezzen, midőn a kocsi még megállítható volt volna. A kir. törvényszék döntése ezek szerint a fent kifejtett jogszabályba ütközik ; miért is alperes felelősségét megállapítani s az ügyet a kár fenforgásának és mennyiségének, valamint a költségek viselésének kérdésében való határozathozatal végett az első bírósághoz visszautasítani kellett. Ha valamely területről kitiltott egyén a katonai hatóság idézésére ott megjelenik : tiltott visszatérés miatt nem büntethető. A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 263. sz. határozata. A székesfővárosi m. kir. államrendőrségnek. L. Ferenc szobafestő ellen 1. ismételt csavargás, 2 tiltott visszatérés miatt a kbtv. 63. és 7". §-ai alapján folyamatba tett kihágási ügy vádlott felebbezésc folytán felülvizsgáltatván, a következő harmadfokú Ítélet hozatott: Az 1908. évi 42. kih. szám alatt a VIII. kerületi kapitányi elsőfokú ítélet helybenhagyásával hozott másodfokú büntető ítélete első sorban említett kihágás miatt indokainál fogva helybenhagyatik azzal, hogy a büntetés 25 napi tartamban állapittatik meg; a másodsorban emiitett kihágásra vonatkozó rész megváitoztattatik s panaszlott a terhére rótt ezen kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetik : mert a tényállás adataival is megerősitett vallomása szerint a katonai hatóság behívására jelent meg 1907. évi december 28-án a főváros területén és minthogy közvetlenül besorozását követőleg éretett a rendőrség által a főváros területén : ezért tiltott visszatérés miatt büntetendőnek nem találtatott. PAOA£ HÉ82VÉ* -rÁR6AaÁ0 NYOMOÁjA BUDAPFSTEN