A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 3. szám - Közönséges jelzálogkölcsönök nyugtabélyegzéséről

22 A JOG ezt különben a kir. pénzügyigazgatóság panaszolt végzésében maga is elismeri. A lelet alapjául ezek szerint egy oly puszta feljegyzés szolgált, melyen még aláirás sem volt, s mely ennélfogva nem tekinthető valamely jogügyletről oly célból kiállított iratnak, hogy a kiállító ellen bizonyítékul szolgáljon, következésképen a bélyeg- és illetékügyi szabályok 1. §-ának A 3. pontjában körülirt eset fenn nem forog, s igy a bélyegilleték jogosan nem követelhető. Mindezekből tehát az tűnik ki, hogy a közigazgatási bi róság a hivatkozott 32,153/1894. sz. pénzügyminiszteri rendeletet irányadóul csak annyiban tekinti, amennyiben a kiállított nyugták a pénzintézet cégjegyzői által alá is Írattattak, mert ez esetben a íelek részére kiadott könyvecskékben nyugtázott és; aláirt összegek után, a bélyeg- és illetékszabály 38. díjtétel értelmében esetenkint mint vétbizonylatok II. fokú bélyegjegyekkel látandók el, azonban nem tette magáévá a pénzügyi hatóságoknak ezen körrendeletekből kifolyólag kimagyarázott azon elvét, hogy a nyugtabélyegilletékek még akkor is levonandók, ha a íelek részére nyugták nem is állíttattak ki, mert mindazon nyugtákat, amelyek aláírva nem lesznek, mint bizonyító erővel nem bírókat, csak kezelési feljegyzésnek minősítette. Belföld. A felsőbíróságok mult évi ügy forgalma. A felsőbíróságok munkásságukat az uj esztendőben rendszerint összes üléssel kezdik meg. Ez az ülés szombaton délelőtt volt ugy a kir. Kúrián, mint a budapesti kir. ítélőtáblán. A m. kir. Kúria összes ülésén Oberschall Adolf, a Kúria elnöke elnökölt; a jegyzői tisztet Noszlopy Antal törvényszéki biró látta el. Oberschall elnök üdvözölte a megjelent bírákat, s kegyeletes szavakkal adózott Szabó Miklós néhai elnök emlékének. Nyugalomban volt már, — úgymond — de élt közöttünk működésének szelleme, élt bensőnkben ez az őszinte, meleg ragaszkodás, melyet egyéniségének varázsa felkölteni tudott. Kiváló egyéni tulajdonainál fogva predesztinálva volt a vezető szerepre, s a legnehezebb átmeneti időszakban fényesen állotta meg helyét. Hajthatatlan puritán jelleménél, páratlan igazságszereteténél, mély tudományánál fogva disze volt a magyar bírói karnak, s ha ezekhez hozzáteszem, hogy a napjainkban oly ritkán tapasztalható szerénységével, jószívűségével és minden tekintetben humánus gondolkozásával hatni tudott a kedélyekre és általános rokonszenvre tett szert, akkor érteni fogják azt a mély megindulást, amely a koporsóját körülállott számos tisztelőjének őszinte részvétében nyilvánult. Az elnöki indítványra a teljes ülés, amely a szép megemlékezést állva hallgatta meg, elhatározta, hogy Szabó Miklós emlékét a mai ülés jegyzőkönyvében örökíti meg. Ezután a m. kir. Kúria ügyforgalmáról készült kimutatás került felolvasásra. Ezek szerint beérkezett 1906-ban ügydarab 26,449, 1907-ben 21,107 ügydarab; vagyis az elmúlt évben 5,342 ügydarabbal kevesebb érkezett be, mint 1906-ban. Az előző évből elintézésre várt 1906-ban 37,301 ügydarab, 1907-ben 31,769 ügydarab, vagyis 5.532 ügydarabbal kevesebb volt a hátralékos ügydarab az elmúlt évben az 1906. év hátralékos ügydarabjainál. Elintéztetett: 1906-ban 26,639 ügydarab, 1907-ben 25,462 ügy darab. Eszerint az elmúlt évben 1,177 ügydarabbal kevesebb intéztetett el. mint 1906-ban. 1906. év végén hátralékban maradt 10,662 ügydarab, 1907. év végén pedig 6,307 ; vagyis az elmúlt év végén 4,355 ügydarabbal kevesebb a hátralék, mint 1906. év végén. Mai J 1 gyelmi tanácsok sorsoltattak ki. A nagyobb fegyelmi tanács tagjai lettek: Rendes tagok: Todorfli Domokos, Czock Kálmán, Pecháta Endre, Tolnai Antal, Janecskó István, Debreczenyi Miklós, larnai János és Lábán Lajos. Póttagok: Wettstein Gyula, Vörösmarty János, Berlogia Ábrahám, Szó'cs Ákos, Tóttossy Béla, Popu József, Beck Hugó és Danilovics Elek. A kisebb fegyelmi tanács tagjai lettek: Rendes tagok: Scherff János, Oroszy Géza, Zsembery Kálmán, Dogáriu Tamás, Zsíros Kálmán és Garam Jenő. Póttagok : Ja?itsik Viktor, Pongrácz Jenő, Vermes Gusztáv, Selcz József, Zsig?nondovics Mihály és Weisz Károly. A személyi változásosk bejelentésével és az uj tanács beosztás tudomásvételével a teljes ülés véget ért. A m. kir. Kúria ez évben január 7-én kezdi meg újra rendes működését. A budapesti kir. Ítélőtábla összes ülésén Csathó Ferenc, a tábla elnöke elnökölt, micr a jegyzői teendőket dr. Oszvald István elnöki titkár végezte. Az elnök a megjelentek üdvözlése után elismerésének adott kifejezést amiatt, hogy az évközben beállott gyakori személyváltozások dacára az elintézett ügyek száma meghaladta a tavalyit. Ezután bemutatták a tábla tavalyi ügyforgalmát, amelyet a következőkben ismertetünk: Elintézendő volt 19 6-ban 15,371 ügydarab, 1907-ben 15,469 darab, tehát 98-cal több, mint az előző évben. Elintéztek 1906-ban 12,924 darabot, 1907-ben 13,019 darabot, tehát 95-tel többet, mint az előző esztendőben. Hátralék volt az 1906. év végén 2,447 darab, az 1907-ik év végén 2,450 darab, tehát 3-mal több, mint tavaly. Sorshúzás utján megalakitották a fegyelmi tanácsot, melynek rendes tagjai lettek : Fityma Sándor, Eórdógh András, Bakó József, Izsák Gyula; póttagok: Istvánffy Lajos, Ringhofer Lajos, Schmidt Gusztáv és Fövényessy Lajos. A kúriai vegyes alapítványi bizottságba kiküldték rendes tagoknak: Perczel Jánost és Gyurkovich Lászlót, póttagoknak: Hatvány Lászlót és Gaiger Miklóst. A táblai alapítványi bizottság rendes tagjai lettek: Perczel János, Gyurkovich László, Hatvány László és Geiger Miklós, póttagok: Ringhofer Lajos és Iraeger Zsigmond. A kolozsvári kir. Ítélőtábla uj évi (1908) első teljes ülése. A kolozsvári kir. Ítélőtábla az uj évben január 6-án tartotta meg első teljes ülését Fekete Gábor kir. ítélőtáblai elnök elnöklete alatt. Az elnök ezen alkalomból üdvözölvén a kir. ítélőtábla tagjait, megemlékezett a mult év személyi és tárgyi mozzanatairól s előterjesztette a kir. ítélőtábla 1907. év ügyforgalmi és tevékenységi adatait, összehasonlítva azt az előző évi adatokkal. I. A kir. ítélőtábla beadványi forgalma volt, a lajstromrendszer szerint kezelt sommás felülvizsgálati ügyeken kivül: Közpolgári és bánya 4,453, úrbéri 98, váltó, kereskedelmi és csőd 451, büntető és pénzügyi kihágás 3,613, fegyelmi 35 és elnöki 7,084, összesen 15,734. Ebből a kir. ítélőtáblai forgalom volt összesen 8,650, az előző évben 8,852, az elmúlt évben tehát a számforgalom több volt 202-vel ; folyamatban maradt összesen 296, az előző évben 340, tehát a folyó évben kevesebb 44-gyel; az elnöki forgalom az előző évben 5,737 volt, tehát a folyó évben nagyobb volt 1,347-tel; II. Per és ügyforgalom. A) Érkezett: Polgári szakokbeli per és ügy hátr. 219. Érk. 3,124, összesen 3,334. Sommás felülvizsgálati ügy hátr. 22, érk. 200, összesen 222, sommás felfolyamodás hátr. 1, érk. 13, összesen 14. Zsellérper érk. 4, végösszeg 3.574 Büntető felebbezés hátr. 76, érk. 873, összesen 949. Büntető felfolyamodás hátr. 6, érk. 297, összesen 303. Ill-ad fokú érk. 152, végösszeg 1,404. Pénzügyi kihágás hátr. 15, érk. 200, összesen 215. B) Befejeztetett. Polgári szakokbeli per és ügy 3,175. Sommás felülvizsgálati ügy 213. Sommás felfolyamodás 14. Zsellérper 4, összesen 3406. Büntető felebbezés 854. Büntető felfolyamodás 295. Ill-ad fokú 147, összesen 1,296. Pénzügyi kihágás 203. C) Folyamatban. Polgári szakokbeli per és ügy 159. Sommás felülvizsgálati ügy 9, összesen 168. Büntető felebbezés 95. Büntető felfolyamodás 8. Ill-ad fokú 5. Pénzügyi kihágás 12. Összesen érkezett 5,193, elintéztetett 4,905, folyamatban maradt 288. Előző évben érkezett 5,362, elintéztetett 5,022, folyamatban maradt 340. 1907-ben kevesebb érkezett 169-cel, kevesebb intéztetett el 117-tel, kevesebb maradt folyamatban 52-vel. Az egyes ügyszakok érkezését tekintve : Polg. szakokbeli ügy 1906.3,451 1907. 3,124 1907. több — Sommás ügyszakok 202 * 217 « « 15 Büntető felebbezés « 755 < 873 « « 118 « felfolyamod. 282 297 « 15 « Ill-ad fokú « — « 152 « 152 Pénzügyi kihágás «. 302 < 200 « — Összesen 1906. 4,992 1907. 4,863 1907. több 300 kev. 429 Az 1907. évben több érkezett 300-zal és kevesebb 429-cel, végeredményben kevesebb 129-cel. Míg azonban a csökkenés a polgári ügyszakban az 1907. évi XVII. t.-c. folytán a házassági kötelék felbontása iránti perekben s a büntető ügyszakban pedig a pénzügyi hihágásoknál van, tehát mindkét ügyszakban olyan ügyeknél, amelyek tanácsülésben tárgyalás nélkül s igy kevesebb idő igénybevételével intézhetők el, addig a növekedés különösen a büntető ügyszakban a tárgyalást igénylő ügyeknél fordult elő, ug}'> n°gy a kir- ítélőtábla munkaterhe az ügyek forgalmának számszerű csökkenése mellett is lényegesen magasabb, mint a megelőző évben. III. Tárgyalások és tanácsülési napok száma : 1. Tartatott polg. ügyszakokban 137 napon V-ös és 112 napon III-as tanácsülés, összesen 243 napon — a mult évben 141 + 177 = 318 nap. J2. Sommás felebbv. ügyszakban és zsellérperekben 74 napon, az előző évbea 57 napon. 3. Büntető ügyszakban főtárgyalás 145, azelőtt 146 és tanácsülés 98, azelőtt 111 napon, összesen 243, 556.