A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 34. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 11. [r.]

248 A JOG Ráth Mór-féle törvénykiadás. (A törvények elsőrangú szakférfiak által kommentált külön kézi kiadásai.) E vállalat legújabb két füzete: 1908. évi XXXVI. törvénycikk a büntetőtörvénykönyvek és a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról. Jegyzetekkel, utalásokkai és magyarázatokkal. Ara 1 korona 50 fillér. — 1908 : XXXVIII. törvénycikk a közegészségügy rendezéséről szóló 1876 : XIV. t.-c. II. rész I. fejezetének (közegészségügyi szolgálat a községeknél) módosításáról; 1876 : XIV. törvénycikk a közegészségügy rendezéséről. Jegyzetekkel, utalásokkal és magyarázatokkal ellátta Atzél Béla dr., törvényszéki biró. Ára 2 korona 40 fillér. Budapest, 1908. Vegyesek. Zalaegerszegen meghalt Hérics Tóth János kúriai tanácselnök f. hó 17-én. Az elhunyt egyik legkiválóbb birónk volt. Hérics Tóth János Zalaegerszegen született 1841. évi november 7-én1866-ban Zala vármegye t. jegyzője lett s rákövetkező évben ügyvédi oklevelet nyert. Még ugyanazon évben alügyésznek s L868-ban törvényszéki ülnöknek választották. 1872-ben a csáktornyai kir. törvényszék elnökévé nevezték ki s 1875-ben a soproni törvényszék elnöke tett. 890-ben megkapta a kúriai birói rangot s 1895-ben a budapesti kir. tábla II. büntető tanácsának elnöke lett. 1906. április 19-én kúriai tanácselnök lett s e minőségében vezette a IV. büntető tanácsot. Az elhunyt bíró az elmúlt évben betegeskedni kezdett, de ennek dacára bejárt hivatalába. Nyári szünidejét otthon, Zalaegerszegen töltötte s itt érte utói a halál. A kir. tábla és a Kúria hatalmas koszorúkat küldtek a ravatalra. Közvédők. A budapesti ügyvédi kamara a budapesti kir. ítélőtábla előtt tartandó felebbviteli főtárgyalásokhoz közvédőkül a következő ügyvédeket rendelte ki: Az 1908. szeptember 7—l:'-ig az I. főtárgyalási tanács mellé: Pollák Illés, helyetteséül Rásó Lajos dr. ; a II. főtárgyalási tanács mellé : Pető S. Sándor dr., helyetteséül: Rose Henrik dr. Az 1908. szeptember 14—19-ig. Az I. főtárgyalási tanécs mellé : Preyer Hugó dr., helyetteséül : Rózsa Vilmos dr.; a II. főtárgyalási tanács mellé : Rácz Géza dr., helyetteséül Sacher Lipót dr. — Az 1908. szeptember 21—Él-ig az [. főtárgyalási tanács mellé: Reik Ferenc dr., helyetteséül Schaeffer József dr., a II. főtárgyalási tanács mellé : Róth Rezsó' dr., helyetteséül Schniizer Jakab dr. — 1908. szeptember 28-tól október .3-ig. Az I-ső főtárgyalási tanács mellé: Rózsavölgyi Manó dr., helyetteséül Schivarcz Vilmos dr., a Il-ik főtárgyalási tanács mellé: Ságody Gyula dr., helyetteséül Semadam Sándor dr., a lll-ik főtárgyalási tanács mellé : Scheffer Sándor dr., helyetteséül Simonyi Sándor dr. Iparhatósági telepengedélyhez kötött ipartelepek engedélyezésénél annak a kérdésnek elbírálása: vájjon a kérdéses ipar telep létesitése esetén a teleptulajdonos kötelezendő e a megfelelő szabványnyilatkozat kiállítására, vagy sem, nem a közigazgatási bizottság, hanem az illetékes iparhatóság hatáskörébe tartozik. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1906. évi 36,7U7. sz. határozata. A vármegye közigazgatási bizottságának a?t a véghatározatát, mely Z. F., az általa Zs. vasútállomás mentén a pálya baloldalán tüztávlaton belül felépiteni szándékolt lakóház és fatelep felépítésére az 1881. évi XLI. t.-c. 20. §-a szempontjából a hatósági engedélyt hivatali elődöm oly feltétel alatt adta meg, hogy ha építtető a tervezett épületekre vonatkozólag a szabványnyilatkozatot a véghatározat vételétől számított 15 nap alatt a cs. kir. szab. kassá—oderbergi vasúttársaság részére az előirt módon kiállítja, s ha folyamodó egyébként a vármegyei építkezési szabályrendelet értelmében az épitésrendőri szempont alól megkívánt építési, valamint az iparhatósági telepengedélyt az illetékes hatóságoknál megszerzi, fentnevezett részéről a törvényes határidőn benyújtott felebbezés következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest a közigazgatási bizottság fentidézett véghatározatának a fatelep engedélyezésére vonatkozó részét az elsőfokú, valamint a másodfokú iparhatósági véghatározatokkal együtt a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértoleg ezennel megsemmisítem, s az illetékes elsőfokú iparhatóságot utasítom, hogy a telepengedélyezési eljárást folytassa, a fatelep engedélyezése kérdésében hozzon érdemleges elsőfokú végOALLA8 HÉ8ZVÉ* -AR8ASAG határozatot, s a telepengedély megadása esetén határozzon a tekintetben is, hogy az ipartelep létesitése szempontjából szükséges-e a szabványnyilatkozat kiállítása vagy sem. A közigazgatási bizottság véghatározatának a fatelep engedélyezésére vonatkozó része, valamint a fentidézett alsófoku iparhatósági véghatározatok azért voltak megsemmisítendők, s az elsőfokú iparhatóság azért volt a telepengedélyezési eljárás folytatására utasítandó, mert iparhatósági telepengedély alá eső ipartelepek engedélyezésénél annak a kérdésnek elbirálása, vájjon a kérdéses ipartelep létesitése esetén teleptulajdonos kötelezendő-e a megfelelő szabványnyilatkozat kiállítására vagy sem, az 1884. évi XVII. t.-c. 30. §-a értelmében az eljárásra illetékes iparhatóságok hatáskörébe tartozik. Tekintettel továbbá arra, hogy a tárgyiratok szerint a lakóház semmiféle üzleti helyiséget nem tartalmaz s a fatelep céljaira kijelölt telekkel szomszédos telekre tervezetetett s így annak építési ügye a telepengedélyezés kérdésével kapcsolatban nem áll, ennélfogva a lakóházépítés ügye a fatelepengedélyezés ügyétől elkülönítve volt tárgyalandó Ehhez képest a közigazgatási bizottságnak említett határozatának a lakóházra vonatkozó rékzét felülbírálva, azt a m. kir. belügyminiszter urrai egyetértőleg jóváhagyom azzal, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság a lakóház épités engedélyének kérdésében a vármegyei építkezési szabályzat szem előtt tartásával, építtető ebbeli kérelme alapján, elsőfokban határozzon. 1. Osztrák biztosító társaság magyarországi fiókigazgatósága csak az általa kötött vagy közvetített ügyletek után köte les a szerződési illetéket a magyar államkincstár javára megfizetni 2. Az e cimen befizetett illeték sem igényelhető vissza, ha a befizetéstől számitva 3 év már eltelt. A m. kir. közigazgatási biróságnak 5,682/908. sz. a. kelt határozata : A m. kir. közigazgatási biróság a bécsi élet- és járadékbiztosító intézet budapesti fiókigazgatóságának illetékügyét, melyben ez viszonbiztositási dijak után összesen 3,537 K 99£ f szerződési illetéket fizetett be s az illeték visszatérítése iránti kérelmét a fő- és székvárosi m. kir. pénzügyigazgatóság az 1905. évi november hó 25-én 67,018. sz. a. kelt végzésével elutasította, a nevezett intézet által beadott panasz folytán 1908. évi május hó 5. napján tartott nyilvános ülésen tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt : A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak részben helyet ad s fenti illetékből 2,317 K. 12 f.-t és ennek 5%-os kamatait vissza-, illetve megtéritetni rendeli ; az ezen felül lévő 1,220 K. 37£ f -re nézve pedig a panaszt elutasítja. Indokok : Az 1899. évi XXVI. t.-cikkel becikkelyezett egyezmény 4. §-ánek d) pontja értelmében, az osztrák biztosító intézetek magyarországi fiókigazgatóságai az általuk megkötött vagy közvetített ügyletek után kötelesek a szerződési illetéket a magyar államkincstár javára fizetni. Panaszos fiókigazgatóság az 1900—1904. években a fenti 3,537 K 99£ f. illetéket a viszontbiztosítási ügyletek után fizette be, s most azon a jogcímen kéri vissza, hogy ez a fizetés tévedésből történt, mert ő viszontbiztosításokat sem nem köt, sem nem közvetít, erre csak a bécsi anyaintézet jogosult s ez az általa kötött viszontbiztosítási ügyletek után az illetéket az osztrák államkincstár részére meg is fizeti. A kir. pénzügyigazgatóság ezt a kérelmet elutasította, mert abból, hogy panaszos fiókigazgaíóság a viszontbiztosítási dijakat beszedi, önként következik, hogy az ügyletek közvetítésére joga van. Ez a határozat tévedésen alapul, mert panaszos igazgatóság cáfolatlanul maradt előadása szerint ez a viszontbiztosítási dijakat nem szedi be, a viszonbiztositási ügyletekről tudomással nem bir s az ellenkezőre sem az alapszabályok, sem a cégjegyzési kérvény nem nyújtanak támpontot az 1907. évi április hó 11-én a helyszínén itteni rendelkezés folytán felvett jegyzőkönyv tartalma szerint pedig V. I. dr. pénzügyi segédtitkár az intézet itteni könyveiben viszontbiztosítási ügyletekre vonatkozó feljegyzéseket egyáltalában nem talált. Ily körülmények között ez a biróság beigazoltnak tekinti, hogy panaszos fiókigazgatóság viszontbiztosítási ügyleteket sem nem köt, sem nem közvetít, miből kifolyólag tartozatlan fizetést (imdemboli salutio) teljesített. A tartozatlanul fizetett összeget még sem lehetett egészen visszatérittetni, mert az illeték visszatérítés iránti kérvény az 1905. vi február hó 9-én nyújt tátott be, tehát több mint három évvel előbb befizetett s számszerint 1,220 K 87V, fillérre nézve panaszos illetékvisszatéritési igénye az 1883. évi XLIV. t.-c. 90. §-a értelmében elévült. A kamattérítés az 1881. évi XXXIV. t.-c. 24. §-án alapszik. NYOMOÁJA BUOAPFBTEN