A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 27. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 8. [r.] - A birói függetlenség és a birák memoranduma. 2. [r.]

108 A JOG Szám: 1,416/1895. I. Ingatlanokon a vizek lefolyásának szabályozása tárgyában felmerült vitás kérdés elintézése a közigazgatási hatóságok hatásköre alá tartozván, a viznek alperes békéikéről telperes beltelkére átfolyatásának meggátlására irányuló kereset a polgári biróság előtt nem érvényesíthető. (Kúria 2,732/1895. P.) 1868: L/V. t.-c. 8. §. 2. Ha egy kereskedő üzletében egy kereskedősegédi minősítéssel ?iem biró egyén kereskedő segédi teendőket végez, az e viszonyból felmer ülő peres kérdések nem az iparhatóság, hanem egyenesen a biróság által birá latidók el. 1896. II. 2. 2. Felperes a bíróságok által megállapított tényállás szerint alperes bolti üzletében 1 és 1/3 éven át folytonosan olyan teendőket végzett, milyeneket a kereskedősegédek végezni szoktak és keresetét 500 frt dij fizetéséért indította meg, az iparhatóság mellőzésével egyenesen a bíróságnál. Minthogy pedig felperes az 1884: XVII. t.-c. 67. §-ában irt, a tanoncok kiképzésére szolgáló tanidő s illetve tanulmány befejeztével, az iparhatóság által kiállítandó bizonyitványnyal nam bir és miután a hivatkozott t.-c. 109. §. értelmében az illetékes iparhatóság által, a területén alkalmazott segédekről vezetett lajstromba, mint segéd bevezetve nincsen és minthogy, peres felek egybehangzó állítása szerint a felperes alkalmaztatására és díjazására nézve megállapodás peres felek között, felperesnek az alperes üzletébe való belépése alkalmával, sem később, létre nem jött, minthogy továbbá felperes maga sem állította, hogy ö kereskedősegéd, hanem csak azt vitatta, hogy alperes üzletében kereskedösegédi teendőket végzett, minthogy továbbá a fentiek szerint a felperes követelése a kozpolgari anyagi jogszabályok szerint elbírálandó munkabéri követelésnek és nem az ipartörvény szabályai szerint elbirálandó követelésnek tekintendő: a telperes követelése nem az iparhatóság, hanem a rendes bírói illetőség alá tartozik. II. H. 2/1896.) Gór. kel. lelkészi és esperesi hivatal után járó díjazás korul felmerült vitás kérdésnek elintézése nem tartozik birói útra; annak eldöntésére a gór. kel. egyház igazgatási közegei vannak hivatva. 3. Ügyállás \ M. Miklós volt marosvásárhelyi gör. kel. esperes az erdélyi gör. kel. főegyházmegye ellen keresetet indított azon az alapon, hogy ez a hivatali állása után őt megillető javadalmazást kiadni, illetően az abból hátralékos 3000 koronát kifizetni nem akarja. Alperes kétségbe vonta a kereseti követelésnek biróság előtti érvényesithetését, szerinte a peres kérdés eldöntése nem tartozik birói útra, hanem annak elbírálására az autonóm jogkörrel biró gör. kel. egyház orgánumai vannak hivatva. Nagyszebeni törvényszék (5,199/1903.): «A kereseti igény e'birálására a biróság hatáskörrel bir, mert a kereset teljesített szolgálatok által kiérdemelt oly fizetés érvényesítésére irányul, melyet alperes állítólag jogosulatlanul visszatartott » — Felperes keresetének helyet adott és alperest a fizetés kiadására kötelezte. Kolozsvári Ítélőtábla (362/1904. II.): A törvényszék Ítéletét és az eljárást visszamenőleg a keresetig megsemmisítette (1881 : LIX. t.-c. 39. §. b.), «mert a fennálló törvények és rendeletek értelmében a gör. kel. vallásfelekezet ü Felsége legfelsőbb felügyelete alatt egyházi, iskolai, alapítványi stb. ügyeit önállóan kezeli és e vonatkozásban önálló szervezettel bir, kétségtelen, hogy felperesnek per tárgyává és a jogalap tekintetében is vitássá tett igénye felett a határozás a gör. kel. egyház illetékes fóruma és nem a biróság hatáskörébe tartozik. Amennyiben pedig jogalap tekintetében nem vitás követelés egyszerű behajtására irányulna felperes kereseti igénye ily igény árvényesitése sem a bíróságok, hanem a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik.)) Curia (4,547/1904. 1905. I. 18.): «A másodbiróság végzése helybenhagyatik indokainál fogva és azért, mert a kereset tárgyát nem szerződési viszonyból, tehát a magánjogból származtatott követelés képezi és nem is ily jog birlalatáról, hanem a felperes mint volt Jelkész és esperes és felettes egyházi hatósága, a főegyházmegyei consistorium között esperesi hivatala után járó díjazása körül felmerült vitás kérdés elintézéséről van szó, ez pedig birói útra nem tartozik, mivel a biróság az egyházmegyei consistoriumnak felperes egyházi hivatala után járó illetményeire vonatkozó intézkedéseinek a felülbírálására nincs hivatva és felperes s az egyházmegyei consistorium között felmerült ellentétek megbirálására és eldöntésére a magyarországi és erdélyi gör. kel. román egyháznak Ő Felségének Schönbrunnban 1896. május 28-án kelt legfelsőbb elhatározásával megerősített szabályrendeletében megjelölt felettes igazgatási közegek vannak egyedül hivatva.') 4. Községi számadásból felmerülő követelés a közigazgatási hatóság előtti eljárás mellőzésével per utján követelhető. Szám 951/1899.1. A községi pénztárnoknak a községgel szemben a számadásból eredő követelése a felsőbb közigazgatási hatóság előtti eljárás mellőzésével per utján érvényesíthető, illetőleg a számadások helyességének elbírálása a biróság által eszközölhető. (Kúria 4,665/1898. P.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A gyulai tszéknél Brüll testvérek uj-kigyósi cég ellen, bej. aug. 10, fsz. szept. 1, csb. Koncz Antal, tg. Láng Frigyes dr. — A máramarosszigeti tszéknél Goldstein Tóbiás técsö-ferencvölgyi lakos ellen, bej. aug. 25, fsz. szept., 1, csb. Récsei Sándor dr, tg. Mandics József dr. — A nagyváradi tszéknél Murai és Fehér nagyszalontai cég ellen, bej. aug. 3, fsz. aug. 14, csb. Szejedy Lajos dr., tg. Szikray Lajos dr. — A tordai tszéknél Müller Henrik helybeli lakos ellen, bej. auri. 4. fsz. szept. 3, csb. Újvárosi Miklós dr, tg. Pataccami E. György. — A nyitrai tszéknél Weisz Sándor érsekújvári kereskedő ellen, bej. aug. 22, fsz. szept. 11, csb. Dobák Géza, tg. Stux Gyula dr. Pályázatok: Az eperjesi jogakadémián a magyar magánjog ausztriai magánjog és bányajog tanszéke, aug. 15 (148). Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Fiatal, 27 éves, nőtlen ügyvéd, kinek 2j\ évi vidéki gyakorlata van, és aki előzőleg 3 éven át a fővárosban mint ügyvédjelölt működött, kitűnő képzettséggel, teljes jártassággal a német, tót és modern nyelvekben, családi okok miatt irodájával felhagyott és ezután a fővárosba vagy vidékre szerény feltételek mellett ügyvédjelöltnek ajánlkozik. Leveleket a kiadóhivatal továbbit. A legújabb törvényekkel kiegészített s a kivételes eljárásokkal bővített uj, teljes kiadásban most jelent meg: A polgári perjog tankönyve (Magyar törvénykezési rendtartás) Különös tekintettel a szigorlatozok és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta Falcsik Dezső dr., kir. akad. jogtanár. Budapest, 1908. Politzer-féle könyvkiadó-vállalat. Ara ÍO korona. Kapható minden könyvkereskedésben. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALLA8 RésZVÉ^ -ÁflSAftÁO NYOMDÁJA BU0APE6THN.