A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 27. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 8. [r.] - A birói függetlenség és a birák memoranduma. 2. [r.]

220 A JOG Belföld A végrehajtási novella tárgyalása a képviselőházban. Bakonyt Samu előadó ismerteti a törvényjavaslatot. Fejtegeti, hogy a javaslat legalább is tizenöt esztendős érlelődés eredménye. Azt a kifogást hozzák fel a javaslat ellen, hogy ez csökkenti a hitelképességet. Nem szabad azonban figyelmen kivül hagyni, hogy a törvényho­zásnak nemcsak az a föladata, hogy a vagyonjogi követeléseknek szerezzen érvényt, hanem az is, hogy az eladósodott existenciákat megmentse a teljes tönkretételtől, a megsemmisítéstől. Még a hitelezőnek sincs az érdekében, mert az elkótyavetyélés a köve­telő javára alig térit meg valamit, az adóst ellenben végképpen elpusztítja, vagy a legjobb esetben is hosszú időre keresetképtelenné teszi. A személyhitel nem a rendszerint <j csekély értékű bútoro­kon, szerszámon, hanem az illető munkaképességén, becsületén alapszik. Éppen ezért a hitelezés érdeke az, hogy az adós munka­képessége minél nagyobb legyen, nem pedig az, hogy az adóstól szerszámai, eszközei, bútora, elpusztításával életkedvét és kereső­képességét is elvegyék. (Helyeslés.) Vannak, akik ugy állítják be be a novellát, mintha ez holmi reakció müve volna. Ezekkel szemben hivatkozik arra, hogy mindig a modern és szabadelvű jogfejlődés vette védelmébe a káros és brutális megsemmisítéssel szemben a kis exisztenciákat. Az otthonra vonatkozó törvényter­vezet már elkészült, igy ez a reform se késik már soká. Felme­rült az utóbbi napokban az a kívánság, hogy a novella szentesí­tése előtt kötött ügyletekre nézve átmeneti intézkedéseket szabjanak. Ha erre nézve a tárgyalás során megfelelő indítványt terjesztenek elő, azt el fogják fogadni. A gyengék védelmével a nemzeti tár­sadalmat akarja a javaslat megerősíteni, amelyet elfogadásra ajánl (Elénk helyeslés.) Eber Antal: Elismeri, hogy az igazságügyminiszter a köz­vélemény nyomása alatt terjesztette elo a novellát s vette vé­delmébe az adósokat. Nézete szerint a jogszabályok rendeltetése csupán az, hogy a jogerős bírói ítélet érvényesítéséről gondos­kodjanak. O az adós értéktárgyait csak annyiban mentesítené, hogy az adós éppen annyira tönkre ne menjen, hogy a szegény­alap terhére kelljen őt eltartanni. A mentesség érvényét általában felfüggesztené, ha a végrehajtó büntető ítélet alapján, vagy ptdig szegényjogon perel. Ha a törvényhozás hivatalból büntetendő cselekménynek minősítette a csalást, akkorszükséges, hogy viszont ily esetekben az okozott kár mégtérülését is lehetővé tegye. A fel­fedező esküt nem látja a törvényjavaslatban statuálva, pedig erre szükség volna, mert sokszor látni, hogy az adós vigan árverez­ted ingatlanát, a tulajdonképeni vagyona másutt van. Az is szükséges volna, hogy azokkal a hitelezőkkel szemben, akik sze­gényebbek és gyöngébbek, mint az adós, a veszteség ne álljon fenn. Ami a hitelképességet illeti, azt mondják most, hogy nem baj, ha a kisemberek hitele kissé megszorul. Ü ezt a felfogást nem tudja üsszegyeztetni azzal az általános kívánsággal, hogy az iparosnak, a gazdának biztosítani kell a szükséges személyi hitelt Kifogásolja, hogy a földtulajdonos még a bérlővel szemben sem érvényesítheti követelését a javaslatnak amiatt az intézkedése miatt, hogy a fundus instruktns tizenkét holdnyi birtokon egyál­talán nem foglalható le. (Felkiáltások : Dehogy nem ! A javaslat erről külön intézkedik !) A javaslat oda fog vezetni, hogy a végrehajtást szenvedőknek lesz földje, de nem lesz magja amit elvessen, a végrehajtatónak pedig lesz magja, de nem tudja mit kezdjen vele. (Zaj. Felkiáltások : ez nincs a javaslatban !) Indítványozza, hogy a kisbirtokra vonatkozó intézkedéseket egyáltalában hagyják el s azokkal az elvekkel helyettesítsék, amelyeket a külföldi tör­vényhozások elfogadtak. Helyteleníti, hogy javaslat megszünteti azt a gyakorlatot, hogy a végrehajtást [szenvedőnek a nevét közlik az újságban. Ez igen jó és szükséges presszió volt eddig a fény­űző uraskodással szemben. (Felkiáltások : Szegény és beccsületes emberek is a hivatalos lapba kerültek !) A tisztes hitelezés érde­keit meg kell menteni. Lázár Pál; Itt az uzsoráról van szó ! Olay Lajos: Mi van a parcellázással ? Éber Antal: Az nem tartozik ide. Ha a törvényhozás ilyen politikát üz, a hitelszervezet kezelésétől a kényesebb izlésü em­berek visszalépnek s a hitelezés igazán alacsony színvonalú em­berek kezébe kerül. Kakovszki István : Ezért csinálnak bankkartelt! Mi van a kartellel ? Éber Antal: Rakovszki, mint alelnök, tudja, hogy ő erről most nem beszélhet, mert ha igen, megvonják tőle a szót. (De­rültség.) Az is helytelen, hogy a száz koronán aluli követelések ügyében hivatalból kell megtartani a végrehajtást, mert ez az ujitás a mai végrehajtói kar mellett arra fog vezetni, hogy a végrehajtást szenvedő csekély anyagi áldozattal biztosítani lesz képes a nemleges jegyzőkönyv felvételét. A hitelezés érdekeit a legmesszebbmenőén meg kell védelmezni (Nagy zaj.) Ez a javaslat hamis gazdasági érdekeket képvisel. (Nagy zaj.) Helytelen az is hogy akkor, mikor gazdasági életünk oly nagy mértékben szoruj a külföldre, a a külföldnél sokkal enyhébb biztosítékot adunk a tőkének, külföldnél sokkal enyhébb végrehajtási törvényt akarunk hozni. Holott a külföld parlamentjeiben is akad annyi szociális érzék, mint a mienkben. Lázár Pál: Ön pedig az osztrák vigécek érdekeit képviselik. Éber Antal: Képviseli ám ön, nem én ! Ugy látszik Lázár képviselő ur a saját magánéletéből és közéleti működéséből veszi az alapot az ilyen gyanúsításra. Lázár Pál : Nekem nincs összeköttetésem a vigécekkel! Éber Antal: Csodálom, hogy a képviselő ur erkölcsi bátor­ságot vesz magának, hogy engem ilyen gyanúsítással megtámadjon* Lázár Pál: Helyt álok. Éber Antal: Rendelkezésére állok ! (Nagy zaj.) Egy rossz törvény a rossz cselekedetek egész sorozatának ismétlése s éppen ezért nem fogadja el a törvényjavaslatot. Molnár Jenő : Ki kell lépni a pártból. Ártin Mihály : A mostani végrehajtási eljárás visszáságait és káros voltát fejtegeti. (Egy hang : Beszéljen a homesteadról .0 Mi közünk most a homesteadhoz ? Pártja nevében elfogadja a javaslatot. Pilisi István : A végrehajtók kvalifikációjának emelését kéri. Azoknak a végrehajtóknak, a kiknek jövedelme kétezer koronán alul marad, szerinte állami kiegészítés volna adandó. A törvény­javaslat nem teszi olcsóbbá a végrehajtási eljárást, pedig erre lenne szükség. A lefoglalható fizetésről szóló szakaszt ugy módo­sítaná, hogy a fizetés egy harmadrésze legyen lefoglalható, ugy azonban, hogy a kétezer korona foglalásmentes létminimum az egy harmadrész kiszámításánál figyelmen kivül hagyassák. A javas­latot elfogadja. Maniu Gyula: Helyesli azt a célt, hogy a végrehajtási eljá­rást olcsóbbá tegyék. Az eljárást azonban nem az ügyvéd dijai teszik drágává, hanem a tömérdek bélyeg s a kérvények özöne A végrehajtói állást államosítani kell, tisztességes fizetést kell nekik adni, igy aztán nem fogják a végrehajtók az ügyeket jöve­delmük szempontjából kiaknázni. A száz koronánál kisebb köve­telések behajtását a községi elöljáróságra bizná. Helytelen, hogy a javaslat az átmeneti intézkedéseket a miniszterre bizza; ezen változtatni kell s magában a törvényben kell az átmenetet sza­bályozni Nem fogadja el a törvényjavaslatot, mert a csekély vagyonú embereket egyenesen az uzsorások karjába kergetik. Vegyesek. A törvénytelen gyermekek tartása iránt megindított perek az árvaszékekkel közlendők. A m. kir. igazságügyi miniszter 1908. évi 3,838. sz. rendelete Az 1901. évi VIII. és XXI. t.-c. rendelkezéseiből kifolyólag az országos betegápolási alap és az illetőségi községek anyagi érde­keinek megóvása céljából szükségesnek mutatkozik, hogy az árva­székek a törvénytelen gyermek tartása iránt folyamatba tett minden perről értesüljenek. Ennélfogva az 1887. évi január hó 7-én 40,662/880. I. M. sz. a. és az 1891. évi május hó 21-én 12.430- I. M. sz. a. kiadott rendelet kiegészítéseként elrendeltem, hogy a kir. járásbíróságok ezentúl a törvénytelen gyermek tartása iránt előttük folyamatba tett minden pernek, tehát olyannak megindításáról is értesítsék átírás utján az árvaszéket, amelyben a peres felek egyike sem áll atyai hatalom, gyámság vagy gond­nokság alatt. Az utóbbi esetekben az értesítés a törvénytelen gyermekre nézve illetékes árvaszékhez intézendő: ha pedig az illetékesség az iratokból meg nem állapitható, ahhoz az árva­székhez, amelynek területén a perindításkor a törvénytelen gyermek tartózkodik. PNJLAS NátZVÉNV TAMMAO NYOMOJÜA BUOAftSTM

Next

/
Thumbnails
Contents