A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 27. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 8. [r.] - A birói függetlenség és a birák memoranduma. 2. [r.]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a Jog 27. számához. Budapest, 1908. július 5. Köztörvényi ügyekben. Válasziratban kínált főesktire az ellenvégiratban is lehet nyilatkozni. A m. kir. Kúria (1908. március 4-én, 806/V. 907. sz.) Minthogy felperes válaszirati tényállításainak bebizonyítására alperest a válasziratban ioesküvel kínálta meg, alperes pedig azt a főesküt ellenvégiratban elfogadta ; minthogy továbbá a válasziratban kínált főeskü alperesnek abban az esetben is megítélhető, ha annak elfogadása iránt nem ugyan a válasziratban, de mégis az ellenvégiratban határozottan nyilatkozott, amennyiben az 1868 : LIV. t.-c. 233. §-ához képest a főeskü elfogadására nézve elegendő, ha az iránt egyáltalán a perben határozott és világos nyilatkozat létetett, egyéb bizonyíték hiányában a felperes részétől az ügydöntő ténykörülményekre kinált és alperes által elfogadott főesküt alperesnek az 1868. évi LIV. t.-c. 221. §-a értelmében megítélni és a pernek kimenetelét ennek az eskünek le- vagy le nem tételétől kellett függővé tenni. Előjegyzés rendőrkapitányi ítélet alapján. A szabadkai kir. törvényszék (1907. március 7-én, 3,í sz.): Szabadka szab. kir. város rendőrkapitányságának Ítélete alapján a zálogjog 1000 kor. tőke stb. erejéig a folyamodó javára előjegyeztetni rendeltetik. A szegedi kir. itélő tába : 1907. június 5-én 2,417. sz.): Az elsőfokú végzés megváltoztatásával kérvényezőt a zálogjog előjegyzése iránt elterjesztett kérelmével elutasítja, mert a tkvi rdts. 92. §-a értelmében zálogjog előjegyzésének a jogerő bekövetkezte előtt csak birói határozat alapján van helye, a városi rendőrkapitányság által hozott ítéletek azonban a szoros értelemben vett birói határozatok közé nem sorolhatók; a Szabadka szab. kir. város rendőrkapitánysága által hozott Ítélet alapján tehát a zálogjog elő nem jegyezhető. A m. kir. Kúria (1908. június 5-én 6,313/907. sz.). A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzését hagyja helyben, mert a kérvényhez A) alatt mellékelt Ítélet tartalma szerint Szadadka szab. kir. város rendőrkapitánya a felek közt fenforgott cselédügyben, az 1876 : XIII. t.-c. 115. §-ával adott hatáskörben járván el cs a kérvényezőnek kifejezetten vagyonjogi igénye tárgyában határozván, az ebben az ügyben hozott Ítélete annyival inkább a tkr. 92. §-a alá eső olyan birói határozatnak tekintendői amelynek alapján a zálogjog előjegyzése megengedendő, mivel ezek az ügyek általánosságban birói hatáskörbe tartoznak s ekként az 1876: XIII. t.-c. 115., 118. és 119. fainak abból a rendelkezéséből, hogy ezek az ügyek a kárkövetelés kivételével a közigazgatási hatóság hatáskörébe utaltattak, okszerűen következik, hogy a közigazgatási hatóságok részéről a cselédeknek magánjogi igényei tárgyában hozott határozatai a bíróságok határozataival azonos joghatályuak. Cselédügyben az 1876. évi XIII. t.-c. 115. §-a alapján közigazgatási hatóság által hozott határozat alapján a zálogjog előjegyzése elrendelendő. A m. kir. Kúria (6,313/1907. P. sz. 1908. június 5.) özv. K. Antalnénak M. jakab ellen zálogjog előjegyzése iránt a szabadkai kir. törvényszék mint tkvi hatóság előtt folyamatba tett s ugyanott az 1907. évi március hó 27. napján 3,888. sz. a. kelt ! végzéssel elintézett és M. Jakab felfolyamodására a szegedi kir. ítélőtábla által 1907. évi június hó 5-dik napján 2,417. sz. a. keJt végzéssel megvizsgált telekkönyvi ügyét a kérvényező felfolyamodása folytán 1908. évi június hó 5. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat ajá vévén, következő végzést hozott: A ni. kir. Kúria a másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzését hagyja helyben, mert a kérvényhez A) a. mellékelt Ítélet tartalma szerint Szabadka sz. kir. város rendőrkapitánya a felek közt fennforgott cselédügyben, az 1876: XIII. t.-c. 115. §-ával adott hatáskörben járván el és a kérvényezőnek kifejezetten vagyonjogi igénye tárgyában határozván, az ebben az ügyben hozott Ítélete annyival inkább a tkr. 92. §-a alá esŐ olyan birói határozatnak tekintendő, amelynek alapján a zálogjog előjegyzése megengedendő, mivel ezek az ügyek általánosságban birói hatáskörbe tartoznak s ekként az 1876: XIII. t.-c. 115., 118. és 119. §-ainak abból a rendelkezéséből, hogy ezek az ügyek a kárkövetelés kivételével, a közigazgatási hatóság hatáskörébe utaltattak, okszerűen következik, hogy a közigazgatási hatóságok részéről a cselédeknek magánjogi igényei tárgyában hozott határozatai a bíróságok határozataival azonos joghatályuak. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. A nyereményhalmazattal egybekötött életbiztosítási ügylet megkötésénél a biztositó társaság a kötvény értékét 23,420 koronára becsülte, azonban az üzlet szabályai szerint eszközölt számítás eredménye szerint csak 14,239 korona 20 fii 1. jutott a kötvényre. A bíróságok ezen kisebb összeget ítélték meg, mert az előzetes becslés még ily nagy eltérés esetén sem kötelezi a társaságot. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék (103,462/905.) kötelezi alperest, hogy a kötvények ellenében 14,239 frank 20 cent és 14,239 korona 20 fill. tőkét stb. fizessen. Felperest keresetének ezt meghaladó többi részével elutasítja. Indokok : Felperes keresetét kizárólag a C) a. nyilatkozatra alapitja. . . . Ebben a nyilatkozatában alperes csupán azt ígéri, hogy a 15 évi nyereményhalmazati idő elteltével felperesnek szabadságában áll a további díjfizetést beszüntetni s a kötvényeknek értékét, ami becslése szerint (nach unseren Schatzungen) 23,420 frank s ugyanannyi korona készpénzben felvehetni. Ámde ez a nyilatkozat ezzel a kitételével «nach unseren Schatzungen* mint pusztán kilátásba helyezés, kecsegtetés, az összegszerűség tekintetében alperesre nézve egyáltalán semmi kötelezettséget sem állapit meg, ép ugy, mint az ügynökök kezére adott példakönyvecskék (prospektusok) adatai, melynek alapján tette alperes is felperes előadása szerint is a C) a. okiratban foglalt fenti kijelentését. Ezzel a nyilatkozatával tehát alperes nem vállalt kötelezett, séget határozott összegek fizetése iránt. Az összegszerűségre vonatkozó külön kötelezés hiányában pedig felperes a kötvényeknek csakis a 15 évi halmazati idő elteltével a biztosítási szerződés feltételei értelmében megállapítandó értékét igényelheti. Felperes előadása szerint is a kötvényfelvételek értelmében nyereségmegállapitás, mert csak a nyereség bizonytalan s min ismeretlen csak ez szorul külön megállapításra, míg ellenben a dijiartalék nem, biztositóra bízatott, aki azt az általa e tekintetben követett elvek és módok alapján eszközli. A felperes keresetében megjelölt két kötvénynek összértéke a biztositó által 14,239-20 frank és ugyanannyi koronában állapíttatott meg. Ez a megállapítás pedig felperesre a kötvényfeltételek értelmében kötelező, mert felperes nem állítja, hogy fenti összeget eredményező megállapítás, nem a biztositó által s tekintetben elfogadott elvek és módok szerint, hanem megkárosításra irányuló szándékkal e jog alapszabályellenesen történt volna. Ezeknél fogva, minthogy felperes nem bizonyította, hogy kötvényei összértéke fejében többet igényelhet, mint 14,239*20 fr. s ugyanannyi koronát s így felperes már ezen összeg fizetése ellenében köteles a kötvényeket alperesnek beszolgáltatni; minthogy az a körülmény, hogy alperes ezekkel az összegekkel felperest meg is kínálta, de az ezt el nem fogadta, miután a visszautasított összegeket felperes javára birói letétbe nem helyezte, a