A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 25. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 6. [r.]

208 A JOG mását feltételezi. A békebiró kötelezi a prosecutort és tanukat a legközelebbi ülésen való megjelenésre: binding over to prosecute and to give evidence. A tanú köteles megjelenni, mert elmaradás esetén ellene is warrant of commitment bocsátanak ki s letartóztathatják.B») Nálunk a vádlott a vádiratot kapja meg a vizsgálati fogságban, mely ellen kifogással élhet, Angliában is a tanuk vallomásának hiteles másolatát megkaphatja az examination befejezése után és az esküdtszéki vagy quarter session tárgyalásának első napia előtt. Szólni kell a békebiráknak rendőri büntető hatásköréről is. Az eljárás itt is informationnal kezdődik s alkatrészei még a sutnmons, hearing and evidence és a conviction. A common law csakis a biróeljárást és a jury-t ismeri, de a gyakorlat érlelte meg, hogy valamennyi bűnügyben ennek keresztül vitele ily szük körön belül lehetetlen. A kisebb bűnesetekkel a rendes bíróságot alkalmazni a fontosabb ügyek rovására menne, s a békebirói intézmény tulajdonképpen ennek köszönheti létét. A bekebirák ebbeli ténykedését és eljárását számos törvény szabályozza.01^ (Folyt, köv.) Külföld. Külföldi irodalom. Dr. Soriano U Albuquerque \ <0 Direitoe a Sociologia.> Ceará. Az ujabb időkben erős lendülésnek indult brazíliai jogirodalom egyik legkiválóbb művelőjének, a cearai egyetem tudós tanárának, Soriano D'Albuquerquének, föntemlitett s a jog és a szociológia egymáshoz való viszonyát fejtegető jeles tanulmánya egyike azon amerikai munkáknak, amelyek mind a maguk jelessége, mind pedig szerzőjüknek a kiválóan tudományos egyénisége miatt, megérdemlik az európai jogászvilág figyelmét és elismerését. Finom distinkciói, éles kritikája, eredetisége és önállósága, helyes megfigyelései és következtetései méltán tarthatnak szár ot az elsőségre. D1 Albuquerque alaptétele szerint a jog, mint szociológiai jelenség tudományos tanulmányozásának az alapja, a szociológiában rejlik. A jog maga a társadalom produktuma s azt magában a társadalomban kell tanulmányoznunk. A társadalom és a szociológia tanulmányozása nélkül nem érthetjük meg sem ajognak a magasztos hivatását, sem pedig az alapelveit. A szociológia alapját képező szociális jelenségeket D Albuquerque négy csoportba osztja. Az első csoportba tartoznak szerinte a szociofizikai, vagyis a gazdasági, a másodikba a szociovitális, azaz a genetikus, a harmadikba a szocio-pszihikai (eszthetikai, vallási, értelmi, erkölcsi) s végül a negyedikbe a tulajdonképpeni szociális (jogi és politikai) jelenségek. Ez osztályozás jelentősége — amint azt az illusztris szerző kifejti — abban áll, miszerint azzal kimutathatjuk, hogy a szociológia részleges társadalmi tudományoknak a synthesise, amelyekkel azonban nem azonos és nem is téveszthető össze. Végeredményében, oda konkludál Albuquerque, hogy mivel a jog nem egyéb, mint a legfontosabb társadalmi funkciókra vonatkozó társadalmi kényszer : a jogásznak, ha a jognak a haladását tanulmányozni és megérteni akarja, szociológusnak is kell lennie. Ezek az illusztris szerző főbb eszméi. Jeles tanulmánya — amelylyel a jogászokat a szociológia behatóbb tanulmányozására figyelmezteti — bizonyára méltó érdeklődést fog kelteni az európai jogászvilágban. Thót László dr. Irodalom. A birtokos és gazdatiszt közötti jogviszony. Az L90Ö: XXVII. t.-c. magyarázata. Irta : Vantsó Gyula, előszóval ellátta : Rubinek Gyula, az 0. M. G. E. igazgatója. Az 1900. évi XXVII. »3) 7 Geo. IV, c. 64. - 11. et 12. Vic. c. 42. §. 20. *>«) 18. Elis. c. 5. — tí. et 7. Will. IV. c. 114. — 11. et 12. Vict. c. 43. An Act to facilitate the performance of the Auties of justices of the peace out of sessions with respect to summary convictions and orders (37. formulával). t.-c, mely a birtokos és gazdatiszt közötti jogviszonyt szabályozza, immár nemsokára egy évtizede lesz, hogy életbelépett és ennek dacára nem rendelkeztünk eddig olyan müvei, amely ezt a gazdára és a gazdatisztre nézve egyaránt rendkívül fontos törvényt gyakorlati szempontból ismertette volna. A fenti könyv hézagpótló munka, amennyiben szerzője nyolcéves birói gyakorlat alapján ismerteti a birtokos és gazdatiszt közötti jogviszonyt és közli a vonatkozó elvi jelentőségi határozatokat. A könyv 12 fejezetből áll, a törvény szövege s a végrehajtási rendelet mint függelék szerepel, minden egyes szakasz végén annak megjelölésével, hogy a törvény vonatkozó rendelkezése melyik fejezetben van kimerítően ismertetve. Mindezek ugy vannak csoportosítva, hogy a keresés a könyvben úgyszólván felesleges, mert az illető fejezetben az összes vonatkozó kérdésekre megtaláljuk a feleletet. A könyv ára 3 korona. Vegyesek. A budapesti ügyvédi hamara f. hó 14-én Szivák Imre elnökletével tartott közgyűlésén kimondotta, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a tervezett központi járásbíróság az igazságügyi negyedben, a Lipótvárosban legyen és küldöttségileg fogja az igazságügyminisztert óhajáról értesíteni. A kamara pénztárosává egyhangúlag Szmik Lajos ügyvédet választották meg. Az igazságügyminisztert az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetre vonatkozó törvényjavaslat benyújtása alkalmából a kamara elnöke melegen üdvözölte. A birói előléptetések. (Levél a szerkesztőhöz.) Tisztelt szerkesztő ur ! Fel kívánom hívni becses figyelmét a következőkre. Hogyan van az, hogy bár az albirók száma 380-ban állapíttatott meg, a tömeges kinevezések óta, pedig annak már három hónapja, egyetlenegy helyi előléptetés nem történt holott az uj kinevezésekkel legalább is már vagy negyvennel megszaporodtunk. Annak idején mi ezt a dolgot naivul ugy képzeltük el, hogy amint egy jegyző albiróvá kineveztetik, a 380 albiró közül a rangsorszámitó első nyomban előlép. De hát kell a pénz a hadseregnek! Egy hadnagynak van culágokkal körülbelül annyi fizetése, mint egy albirónak, s mit tanult ez, mit amaz ? Hát a rangsor-kiadással mi lesz ? 1905-ben volt hozzá szerencsénk utoljára. Fogadja tisztelt szerkesztő ur, kiváló tiszteletem nyilvánítását. Péterfy Pál. NB. Annak idején, hogy minket «al»-nak hagytak meg, a pénzhiányra hivatkoztak, lett volna a külömbség 400000 K., de mert a javítás jan. 1-től tervezteti s esek márciusban vitetett keresztül, az előirányzott összeg % része megtakaritatott. Ha a hadseregről van szó. arra van pénz rögtön, nem kell bevárni a kat. btkv. életbe léptét. A budapesti kir. Ítélőtábla szüneti tanácsbeosztása 1908. évben. I. Szüneti tanács. A szünet I. felében 1908 július 5-től aug. l-ig. Elnök: Bubla Ferenc kir. itélő táblai tanácselnök. Zubovich Román (büntető), Ringhofer Lajos (btő és fegy.), Kéler József dr. (közpolg.), Szüts István dr. (közpolg. és v.), Barthodeiszky Emil (közpolg.), Oláh András (büntető). A szünet II. felében 1908 aug. 2-től aug. 29-ig Elnök : Devich László dr. kir. Ítélőtáblai tanácselnök. Polyák Gábor (büntető), /zsák Gyula dr. (btő. és fegyv.), Traeger Zsigmond (büntető), Reichardt Zsigmond dr. (közp. és v.) Ádám György (közpolg.), Szeless László (közpolg.) II. A büntető-tanácsok beosztása augusztus 30-tól szeptember 20-ig. I. tanács, Elnök: Frenreisz István kir. itélő táblai tanácselnök II. tanács. Elnök: Horváth Béla kir. kúriai birói c. és j. felruházott táblabíró (tanács v. Joggal felr.). Bírák: Csiky }6zstfjstvánffy Lajos dr., Eördögh András, Ilaupt Albert dr., Balonyi Imre Lázár Aurél, Agorasztó Péter pr., Pataky Gyula dr. A folyó évi szeptember hó 27-ik napjától kezdve a III. büntető tanács is megkezdi működését. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PAÍXA8 RÍIZVÍMVTAMA»AO NYOMOJUA BUOAPUTO