A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 25. szám - Gyakorlati észrevétel a végrehajtási törvény módosításához

204 A JOG novella megalkotásában maradandó bokros érdemei vannak! Hála és köszönet illeti őt a jogász, és laikusvilág részéről egyaránt! Szemügyre véve magát a letárgyalt törvényjavaslatot, annak nevezetesebb intézkedéseit a következőkben adhatjuk. 1. Beilleszti kodexunkba a feltételes elitélés, helyesebben a büntetés feltételes felfüggesztésének intézményét. Módositja az 1874 : V. és az 1879 : XL. (kbtk.) törvénycikkeket és uj szakaszokkal egésziti ki ugy azokat, mint az 1896 : XXXIII. (B P.) tcikket. 2. Hatályon kivül helyezi a Btk.-nak a 12 éven aluli terheltekre, valamint a 12—16 éves fiatalkoruakra vonatkozó rendelkezéseit, nevezetesen a btk- 42., 83., 8i. és 86. §§-ait. Azok helyett uj rendelkezéseket vesz fel. Hathatós eszközöket statuál a fiatalkorúak kriminalitásának csökkentésére, azok erkölcsi megmentésére. A törvényjavaslat ezen intézkedései telette értékesek. 3. Egyes büntetőcselekményről is rendelkezik, nevezetesen szabályozza a kerítés bűntettét és vétségét és ezzel tételes jogunknak rendelkezései kibővültek. A Htk-nak 247. §-a felette szük keretekben mozgott és egyáltalában nem elégitette ki az élet követelményeit. Csupán a kerités legsúlyosabb esetét büntette, és a leánykereskedelemnek, egyéb aljas üzelmeknek hazánkban való elharapódzása követelőleg parancsolta a keritésnek általában büntetendő cselekménynyé való nyilvánítását. Ennek a törvényjavaslat eleget is tesz és örömmel üdvözölhetők az idevágó intézkedései. Ezenkívül rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat a lopás értékhatárára, a lopás bűntettének büntetésére és a tulajdon elleni kihágásra. A novella képviselőházi tárgyalása alkalmából a részletes vita során az igazságügyminiszter váratlanul terjesztett elő egy uj csalási szakaszra vonatkozó indítványt. így hangzott : «A 4(.). §. után egy uj cikket kérek beiktatni. Ez lenne a XV. cikk, a mely igy szól: A büntetőtörvénykönyv 379. §-a helyébe a következő 50. i?-ban foglalt rendelkezés lép, a büntetőtörvénykönyv 390. £-a pedig hatályon kivül helyeztetik.)) 50. §. Aki azon célból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit fondorlattal tévedésbe ejt v. tévedésben tart és ezáltal annak vagy másnak vagyoni kárt okoz, csalást követ el. A csalás vétségének kísérlete büntettetik.)) A képviselőház rövid vita után az igazságügyminiszter javaslatát elfogadta a fenti szöveggd és ezzel a magyar kódex egyik igen fontos szakaszán lényeges változás eszközöltetett több irányban. A főrendiházban fog eldőlni a javaslat sorsa végleg és tán ott is esni fog egy-némely szó a fenti szakaszról, a melynek szövegezése legkevésbé sem szerencsés, elfogadása pedig a közvéleményt semmiképen sem elégíti ki. Erről, később majd bővebben. A büntetés feltételes felüggesztésének törvénybeiktatásával jogrendszerünkbe uj intézmény vonul. Nevezetes célravezető eszköznek bizonyult mindenféle a bűntettesek elleni küzdelemben. Az eszme maga nem teljesen uj, hazánkban sem ismeretlen. A modern törvényhozások egymásután beilesztették a törvénykönyvekbe, a magyar jogászvilág e reformot ismételten, élénken sürgette, az 1896-ban lefolyt jogászgyülés is állást foglalt mellette. Ezen intézmény lehetővé teszi, hogy a bün ösvényére tévedtek ezrei az életnek visszadassanak. Széles körben valósítja meg az invidualizációt ,napjainkban a büntető igazságszolgáltatás vezérlő gondolatává érlelődött azon elvet, hogy döntő súlyt kell helyezni a büntető igazságszolgáltatás keretében a bűntettes egyéniségére, cselekvésének motívumaira, életviszonyaira, emberi hajlamaira. Azok, akik nem aljas indokból, megátalkodott gonoszságból bűnöztek, akiknek a bün lejtőjére való jutását külbehatások, szerencsétlen körülmények, életviszonyok okozták, kik súlyos cselekményt el nem követtek, mentessenek meg a materiális büntetés romlasztó hatásától, a fogházak szégyenétől. Intencioszerüen enyhe a törvényjavaslat azokkal szemben, akiknél még erkölcsi hatások irá?it fogékony emberi lelket vél látni, akiknél a szeretet és a megbocsátás eszközeivel kívánja lehetővé tenni a jó útra való térést, a megjavulást, a komoly és tettekben megnyitatkozó bűnbánatot. Magát az intézményt a tételes jogok kétféle alakban ismerik és ezen két alak közül kellett a magyar javaslatnak is választani. Az egyik az amerikai angol területen, a másik a belga francia törvény nyomán a kontinens államaiban honosodott meg. A büntető biróság általában a^büntetés kiszabását vagy a kiszabott büntetés végrehajtását függeszti fel a tettes javulása, jó magaviselete reményében. A francia-belga rendszer szerint a biróság a bűntettest minden esetben a kiérdemelt büntetésre ítéli, még a javulás reményében sem mellőzi az elitélést, azonban a büntetés végrehajtását felfüggeszti meghatározott próbaidőre. Az amerikai rendszer szerint ezen intézmény ugy van szervezve, hogy a probation officer (felügyelő tisztviselő) véleménye alapján a a biróság a bűntettesre büntetést nem szab ki, próbaidőt I állapit meg és ezalatt a bűntettes a probation officer felügyeI lete alatt marad. A biróság tehát felfüggeszti az ítélethozatalt és csak ha a tettes rossz magaviseletet tanusit, kerül ismét a biróság elé. Különben tettének következményei alól szabadul. Az amerikai rendszernek határozottan sok előnye van. A vádlott még az elitéléstől is szabadul, ha arra érdemesnek mutatkozik. Kellő szervezet hiányában megvalósítása országunkban azonban nehézségekkel járt volna és a javaslat ilyképen a belga-francia rendszert fogadta el. Az elfogadott törvényjavaslat elsősorban meghatározza azon kört, amelyben a biróság a kiszabott büntetést felfüggesztheti, majd felsorolja a büntetés felfüggesztését kizáró körülményeit. A felfüggesztést a biróság által kiszabott büntetés meghatározott mérvére korlátozza. Felfüggeszthető az egy hónapot meg nem haladó tartamban kiszabott fogház- és elzárásbüntetés, felfüggeszthető a pénzbüntetés. (Folyt, köv.) Gyakorlati észrevétel a végrehajtási törvény módositásához.* Irta RUTTKAY ALADÁR kisszebeni kir. járásbiró A 96. §. alapján a gyakorlat az, hogy a már egyszer lefoglalt és igénykereset folytán Ítélettel már egy ízben foglalás alól felmentett ingók, ha újból lesznek foglalás tárgyai, azoknak foglalás alóli felmentése végett uj keresetet kell indítani. Tehát az igényperben már egyszer meghozott Ítéletre, mint «res judicata»-ra hivatkozni nem lehet, hanem azon határozat csak az ellen a végrehajtató fél ellen, aki ellenében az igénykereset meg lett indítva, képez itélt dolgot. Gyakorlatból tudjuk, hogy az ilyen uj perek elég gyakran fordulnak elő. A következmény pedig ugyancsak azon eredmény, mely már az első igénykereset megindítása folytán keletkezett első perben hozott ítélet által meg lett állapítva, vagyis újbóli felmentés. A költségeket illetőleg azonban nagy a különbség, mert azok az ujabbi igénykereset indítása folytán keletkezett ujabbi perben meg lettek kétszerezve. Tekintve azt, hogy az eredmények ugyanazonosak és azt, hogy számbavehető munkaerő van lekötve, melyet fel lehetne szabadítani; másrészt pedig a perben érdekelt végrehajtató hitelező, végrehajtást szenvedett és az igénylők részéről a költségeskedést is megtakarítani lehetne, — továbbá, ha figyelemre méltatjuk a gyakorlat embere által gyakorta észlelt visszaéléseket is, hogy t. i. végrehajtató az igényper biztos elvesztésének tudatában is, a végrehajtást szenvedettre és esetleg magára az igénylőre pressiót gyakorló szándékkal * Előbbi közlemény 1902. évi folyam 21. sz. ez évi folyam 19. és 22. sz