A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 25. szám - A Btk. novellája. 1. [r.]

A JOG 203 közzétett anyag II. részében a tervezet szövegének módositására vonatkozólag előterjesztett. A kormány legújabb bányatörvényjavaslata ezek szerint 1903-tól 1907-ig a bányászok és kohászok kezében volt, s igy ezeknek bő alkalmuk s elegendő idejük volt ezzel a tervezettel behatóan foglalkozni. Máskép áll azonban ez a dolog a jogászokra nézve. Az igazságügyminiszter ugyanis az uj bányatörvényjavaslat tervezetét s annak indokolását csak 1907. évi október hó clsö fel eben küldte meg az összes ügyvédi kamaráknak észrevételezés végett és akkor is meghagyta nekik, hogy ebbeli észrevételeiket 1907. évi december hó közepéig terjeszszék be. Mig tehát a bányászok és kohászok ezzel a tervezettel több éven át foglalkozhattak, addig a jogászoknak észrevételeik megszerkesztése- és beterjesztésére mindössze csak két hónapi határidő állott rendelkezésükre. Ez valóban furcsán hangzik, ha meggondoljuk, hogy közgazdasági életünk egyik legfontosabb szaktörvényének a megalkotásáról van a szó és ha figyelembe vesszük, hogy az uj bányatörvényjavaslat 433 szakaszból áll és annak indokolása 400 oldalra terjed. Hiszen ennek a bő anyagnak az egyszerű figyelmes elolvasása már önmagában véve is annyi időt vesz igénybe, hogy a mellett a kormány által annak tanulmányozására és észrevételezésére engedélyezett két hónapi határidő nevetségesen rövidnek jelentkezik! De az igazságügyminiszter még ezt a rövid határidőt is megnyirbálta, mert amikor a temesvári ügyvédi kamara ezt a tervezetet indokolásával együtt akkor nekem adta ki azzal a megtisztelő megbizással, hogy a javaslatra vonatkozó észrevételeimet irásba foglaljam s azokat aztán felterjesztés céljából 1907 november hó végéig beküldjem, s amikor ennek folytán ezen feladatom teljesítéséhez hozzáláttam sa munkám javában folyt: akkor legnagyobb meglepetésemre november hó közepefelé ügyvédi kamarámtól egész váratlanul egy sürgető végzést kaptam, melyben arról értesített, hogy az igazságügyminiszter egy ujabb leiratában a bányatörvényjavaslatra adandó észrevételeknek a felterjesztését 1907 november hó közepéig kívánja s ennélfogva felkért, hogy észrevételeimet lehetőleg 3 nap alatt terjesszem be. Az észrevételezési határidő rövidségének és későbbi megnyirbálásának az oka abban feküdt, hogy a kormány akkor teljesen el volt határozva, hogy az uj bányatörvény-javaslatot még 1907. évben a képviselőháznak beterjeszti. Igen ám, de megint jelenkezett a törvény létrejöttét meg hiúsító fátum, megint itt voltak a fontosabb ügyek, különösen a valóban fontos házszabályrevizió, es az uj bányatörvényjavaslat sem 1907. év végéig, de még mai ?iapig sem lett a képviselőháznak beterjesztve ! Az uj bányatörvény megalkotásának a kérdése tehát megint leszorult a napirendről és ha nem tévedünk, akkor talán ismét évek fognak elmúlni, mig ezzel a kérdéssel újból fogunk foglalkozhatni. Hát ezzel bizony bányajogi reformtörekvéseinkkel egy nagyon sajnálatos stádiumba jutottunk. Marad tehát továbbá is az az állapot, amelyet a mult év november havában a «A Jog», a «Bányászati és Kohászati Lapok» és a «Jó szerencsét)) cimü szaklapok hasábjain megjelent egyik bányajogi cikkemben a jogbizonytalanság állapotának neveztem volt. Az időközben Selmecbányán megjelent «Uj bányatörvényünkben kőszenünket szabaddá kell tennünk* cime alatt megjelent könyvemben pedig kimutattam, hogy a bányajog terén a jogfejlődés hibás alakulásának megakadályozására és a jogbizonytalanság állapotának a megszüntetésére csak egy mód van, s ez az: hogy a ránk oktrojált osztrák bányatörvényt kiküszöböljük, az uj magyar bányatörvényt megalkotjuk s abban a magyar kőszenet teljesen szabaddá teszszük. Alkossuk meg tehát végre-valahára az uj magyar bányatörvényt ! Mert az általunk jogbizonytalansági állapotnak nevezett mostani jogrendszerünk valóban tarthatatlan és tűrhetetlen bányajogi viszonyokat teremtett ! Mutatja azt legjobban az a bányaadományozás ügy, amely most a Kesicabánya 7nelletti Lupák községben már hetek óta folyamatban van, ahol az ellentétes érdekű felek éveken és heteken át arról vitatkoznak, hogy tulajdonképen kit is illet a szén iránti jog azon a területen, ahol az adományozás kéretik ? Amióta az 1861. évi országbírói értekezletnek szénbányászatunkat megbénító határozatai életbe léptek, ennél érdekesebb adományozási eset alig fordnl még elő. Erről az esetről azonban csak későbben, nevezetesen majd akkor fogok írni, ha az ügy a legfőbb bányahatóságnál jogérvényes elintézést fog nyerni. K A Btk. novellája. Irta FALK PÁL dr. A magyar büntetőtörvények (Btk. Kbtk.) és a bűnvádi perrendtartás kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot a képviselőház letárgyalta. A javaslat rövidesen a főrendiház elé kerül és ottan is letárgyaltatván, mihamar törvényerőre fog emelkedni és hatályba lépni. Közel három évtized mult el immár a magyar büntetőtörvénykönyvek hatálybalépésétől, kezdve és ezen idő alatt, mint minden tudomány, ugy a büntetőjog tudománya is óriási méretekkel haladt előre és nevezetes változásoknak volt alávetve. Az egyes államokban a kodifikációknak hosszú sora keletkezett. Az irodalom és gyakorlat terén nem egy helyesnek, célszerűnek bizonyult eszme merült fel. Uj viszonyok, nevezetes tudományos küzdelmek keletkeztek, egyesek túlzásokat hajtottak, felforgatást idéztek elő, mások nevezetes ideákat juttattak diadalra. A bűncselekmények elleni küzdelemben uj és ujabb eszközök váltották fel egymást, korszerű intézmények keletkeztek és a gyakorlati élet tapasztalatai az ezen a téren folyó munkát szüntelenné tették. A mi büntetőjogi kodifikációnk hibái, fogyatékosságai is az idők folyamán egyre szembetűnőbbek lettek és parancsolólag követelték a tudomány és gyakorlat mai állásának megfelelő korszerű reformot. A magyar igazságügyi kormány már 1888-ban megkezdte az ez iránybani munkálatokat és azok kevés megszakítással azóta szakadatlanul folytak. Első ízben 1892-ben terjesztett elő törvényjavaslatot, ezt visszavonta. Egy ideig a munka egyéb javaslatok miatt szünetelvén, 1901-től 1903-ig egy nagyobb terjedelmű tervezet készíttetett, legkiválóbb szakférfiaink közreműködésével. Ezen tervezet a végleges revíziót célozta. Időközben a munkálatok eredeti iránya megváltozott és arra koncentrálódott, hogy egy kisebb terjedelmű javaslattal, szűkebb keretű reformmal orvosoltassanak elsősorban büntetőtörvénykönyveink legégetőbb hiányai és elégíttessenek ki a modern élet követelményei. Ilyképpen a most letárgyalt javaslat távolról sem jelent végleges revíziót, bár komoly, értékes s egynémely vonatkozásban korszakot alkotó törvénymű és mindenképpen a modern eszmék jegyében született. Kegyeletteljes érzéssel emlékezünk meg ezen alkalommal Fayer Lászlóról, a nemes eszmék törhetetlen bajnokáról, akinek — fájdalom nem adatott megérni eszméinek győzelmét. Mélységes tisztelettel hajtjuk meg lobogónkat tudományos világunk, kimagasló alakja Balog Jenő dr., egyetemi tanár előtt. E fenkölt lelkületű tudós férfiú kodifikatora a törvényjavaslat legértékesebb részének: a «fiatalkoruakra vonatkozó rendelkezéseknek. O minden nemes és szép eszmének egyaránt úttörője, gyermekvédelmi mozgalmaink lelkes előharcosa. A