A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 23. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 4. [r.]

190 A JOG délyek kiállítása, a oonstables alkalmazása, megesketése és felettük való felügyeleti jog, kivülök más hivatalnok felett ugyanez a joga, mindez a speciális session-ban. 3. Közigazgatási hatáskör a községi igazgatás, szegényigazgatás felett, — utak karbantartása és épitésére való felügyelet, a militiának administrativ szabályzatai szerint való eljárása, a fogságigazgatás és az elmegyógyintézetek kezelése. 4» A quarter siosson egy jogorvoslati fórum a kerületi ülések, egyes békebirák és közhivatalnokok felett. Az igazgatás és igazságszolgáltatás közti szétválasztást nem tudták kivinni, — a békebirói intézménynek az a sajátossága, hogy az igazgatás körében is igazságot szolgáltat, lehetetlenné teszi, nem annyira az alaki, mint inkább anyagi elkülönítését"1) A birtok és annak jövedelme, mint a kinevezésnek alapja, idővel háttérbe szorul, mert egyrészt hivatásos emberrel töltik be a békebirói állást, másrészt az ingyenes szolgálat is megváltoztatta az oda tóduló elemeket. A gentry, aki a parlamenti diétát sem fogadta el, itt is díjtalanul működik, ugy hogy a békebirák tekintélye mindjobban nőtt s az oda való kinevezés nagy megtisztelteltetésszámba megy, de azért a mai napig is kap diétát az, aki azt kivánja. A commissio kerülete rendszerint az egész grófságra kiterjed, s a normál kerület kezdettől fogva ez is volt, kivételesen a grófságnak egy alkerülete. A békebirák közül tehát mindenki választhat, mert működésük concurrens a grófság területén. Egyes grófságokban a commissio hatásköre csak alkerületekre terjed ki, igy York a három u. n. ridings, hasonlókép Lincolnshireben és Ely szigetére62) elkülönítve a cambridge-i grófságtól. Ez okból az 52 grófság részére 56 commissio alakult. Egyes kerületekben viszont régi iogon és helyi szükségletek kielégítése cimén egyes külön commissiók alkottatnak. Kivételes kerületek [Liberties) a békebirói hivataltól elkülönítve, külön királyi rendőri igazgatással. A tizenkilencedik század hatvanas éveiben már 29 volt s ma ismét több van. Különösen nevezetes az öt kikötő, Ely sziget, St.-Albans Hertfordban, Cavvood, Ripon Yorkshíre-ben, Peterborough Northamptonban. Incorporált városokban külön charta alapján más szervezetű ez az intézmény, de azt később a rendes commissio mintájára átalakították. Hogyha commissiókba való felvételre jelentkeztek egyesek, az a gyakorlat fejlődött ki, hogy a Custos Rutidorum™) dönti el felvételüket, s a custos jótállásával vétetnek fel a commissióba, ahol nem annyira az illetőnek politikai pártállását veszik figyelembe, mint inkább azt, hogy vagyonilag függetlenek legyenek. II Richárd alatt'*4) nyolcat vehettek be grófságonként, nem számítva hozzájuk a békebirákká kinevezett lordokat. Ezt az előírást nem igen vették szigorúan, inkább a grófság népességének s az ügyeknek felszaporodásához mérték. A békebirák régente zsidók nem lehettek, mert a sacratnental test, tehát az előirt esküforma kizárta őket, az eskü szövege a zsidó hit elveivel ellenkezett. Azonban IV György alatt a zsidók is lehetnek már, mert az eskü vallási jellege háttérbe szorul, s azt a részt, hogy «igazi keresztény hitemre» a zsidók részére kihagyják. A békebirák egy része a commissio tiszteletbeli tagja? ezek inkább jómódú nyugalomba vonult kereskedők, és vagyonos foglalkozás nélküli ifjak közül kerültek ki. A commissiók élére néha tiszteletből neveznek ki paire-ket és nagy méltóságú hivatalnokokat.05) Ha a békebiróvá kinevezett valóságos 8l) Gneist: Selfgevernement I. v. 545. p. — R. Bum Justice of the peace and Parish Officer 29. ed. 1845. — Edw. Wise : Supplement to the Twentyrauth Edition of the Burn's Justice of the Peace etc. 1852. — Archbold: Justice of the Peace, 4. ed. 3. v. 12 p. 1846. ") 6. és 67. Wifl. IV. c. 87. 1. Vicd. c. 53. 8*) Lord lieutenant. M) 14. Ric. II. c. 11. fl*) 13. Rich II. c. 7. 5. és 6 Will IV. c. 76. 1. Geo. I. st. 2. c. 13. 2. Geo. II. c. 31. 9. Geo. II. 26. 6 Geo. III. c. 53. 10. Geo. IV. c. 7, és 9. Geo. IV. c. 17. békebiró akar lenni, tehát aktiv részt követel a munkából, ugy a writ of dedimus potestatem-et kéri. Ezután kijelölnek vagy egy öregebb békebirót, vagy egy más hivatalban lévő egyént aki tőle a hivatalos, hódoló, suprematiai és u. n. svearingoath-t, végül a qualificationális esküket kiveszi. A hivatalos eskü a régi formában0,i) fennmaradt. A hódoló suprematiai esküket és a svering oath-t egybe foglalva a quarter sessionban teszik le. Az esküt kinevezések után hat hónapon belül letenni tartoznak. A sacramental test helyébe egyszerű dcclaratio lép, melyben kijelenti az esküt tevő, hogy hivatalos hatalmát nem fogja az államvallás és a papság rovására felhasználni s jogait ennek szem előtt tartásával fogja gyakorolni. (Folyt, köv.) Belföld. A büntető novella a képviselőházban. Május 30. Bakonyi Samu: üdvözli a javaslatot, amelyet a magyar jogfejlődés egyik legszebb hajtásának tart. A föltételes elitélésre és a rövid tartamú szabadságbüntetésekre vonatkozó rendelkezések a legszerencsésebben valósitják meg a büntető-jog igazi hivatását. A büntető törvénykönyv általános revíziójának a halálbüntetés reformját is föl kell majd ölelnie, amelyre a mostani novelláris módosítás nem terjedhetett ki. Az 1843-iki országgyűlés már a halálbüntetés eltörlése mellett volt s ebben megelőzte a nyugati államok törvényhozását. Azóta Olaszország, Svédország Norvégia követték a magyar példát. A kriminál-szociológia megdönthetetlen bizonyítékokkal mutatta ki a halálbüntetés tarthatatlanságát. A csalást pedig hivatalból üldözendő bűncselekménynek kell majd minősíteni, amint a német birodalmi büntetőtörvénykönyv már régen ilyennek minősítette. Az uj sajtótörvényről is az általános revízió alkalmával kell majd gondoskodni, úgyszintén arról is, hogy az alkotmányvédelem érdekei büntetőjogi szankciót nyerjenek. Petrogally Uszkár fejtegeti, hogy a mai büntetőtörvénykönyv nem védi meg a nemzeti érdekeket a fölforgatókkai, különösen a nemzetiségi izgatókkal szemben. Erre pedig a választói reform közeledtével fokozottabb mértékben van szükség, mert a nemzetellenes törekvések a reform következéseképpen nagyobb erővel fognak lábra kapni. Az igazságügyminiszter figyelmét ezekre a kérdésekre hivja föl. A javaslatot különben elfogadja. Bródy Ernő : Ellene van minden olyan törekvésnek, mely a büntetőtörvénykönyvbe politikai tendenciákat akar vinni. A föltételes elitélés kedvezményét a hatóság elleni bűncselekményeknél is alkalmazni kellene. Rövid tartamú szabadságbüntetéseknél a föitételes elítélés rendszerével nem egyeztethető össze a politikai jogok elvesztésének mellékbüntetésképp való kirovása. Ellenzi a a közigazgatás büntető bíráskodó jellegének továbbfejlesztését, a vád és védelem rendszerét itt nem lehet alkalmazni, enélkül pedig egy ilyen bíráskodásnak nincsenek erkölcsi garanciái. A fiatalkorú bűnösök legalsó korhatárát tizennégy évben, a felső korhatárt tizennyolc évben szeretné megállapítani. Sürgeti egy gyermekvédelmi törvény megalkotását és ezzel kapcsolatban azt is, hogy a fiatalkorú bűnösök fölött külön bíróságok ítélkezzenek. A törvényjavaslatot elfogadja. Nagy György : A törvényjavaslat legnagyobb érdeméül azt tudja be, hogy nem veszi át puszta utánzással a külföldi büntető rendszerek intézkedéseit, hanem azokból a legjobbat választja ki s összhangba hozza a magyar jogfejlődés elveivel. A javaslatnak azonban fogyatkozásai is vannak. A gyermekcsempészet bűncselekményére is kiterjesztené a a föltételes elitélés kedvezményét. A magánosok elleni erőszakra vonatkozó rendelkezéseket is módosítani kell. A javaslat egyes részei homályosak, többféleképpen magyarázhatók, ezeket a részeket világosabban kell szövegezni. A patronázs ügye és a gyermekvédelem kérdése még meglehetősen el van hanyagolva nálunk, nemkülönben a törvénytelen gyermekek jogi helyzete is nagyon mostoha. A nőcsábitást sem üldözik ugy, ahogy kellene. A törvényjavaslatot abban a reményben, hogy egyes hiányain a Ház még segíteni fog, elfogadja. Elnök jelenti, hogy Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter 6Ü) 13. Ric. II. c. 7.