A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 23. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módosításáról. 8. [r.]

A JOG 191 holnap válaszol néhány régi interpellációra s a Ház hozzájárulásával napirendre tűzi az appropriációt, az ezzel kapcsolatos je lentéseket, végül a büntető novella tárgyalásának folytatását. Június í. Kelemen Samu a büntető törvénykönyv és perrendtartás módosítására térve, a tömegcsalásnak hathatósabb üldözését s a hatóság elien való erőszaknak bizonyos esetekben enyhébb elbírálását kívánja. Bizonyos bátortalanságot lát a javaslatban, de azért megszavazza. Június 2. Nagy Sándor a legnagyobb elismeréssel szól a javaslatról, sőt megütközik azon, hogy e javaslatot nem dicsérik eléggé. Örvend, hogy az igazságügyminiszter hozzájárul a csaiás fogalmának uj megállapításához, de azt is kívánná, hogy a csalást és sikkasztást szigorúbban büntessék s hogy a feltételes elitélést terjeszszék ki azokra is, akiket börtönbüntetésre Ítéltek. Nagy Dezső a Gyermekvédő Liga és Edelsheim Gy. Lipót gróf működéséről beszél. Ezek a gyermekbünösök számát nagyon csökkentik s ezen a téren liberális intézkedéseinkkel sok tekintetben megelőztük a külföldet. Üdvös eredményeket vár az iskolahajótól is. A javaslatot megszavazza. Esterházy Móric gróf ugy látja, hogy a büntető-novella a gyermekvédelem terén igen üdvös intézkedéseket tartalmaz; a gyámügyi törvény módosítása nélkül azonban a gyakorlatban nehezen lehet megvalósítani e javaslat intencióit. Évenként háromezer fiatalkorú bűnöst Ítélnek el, s a míg ezeknek nagy részét helyhiányban a börtönökben és toloncházakban helyezik el, addig elég hathatós gyermekvédelemről szó se lehet nálunk. A javaslatot megszavazza. Fenyvessi Soma a büntetőtörvény általános revízióját sürgeti ; a hitelezési csalásra, a fiktív birtokátruházásra, a becsületsértésre és rágalmazásra vonatkozó büntetőjogi intézkedések ma már nem elégségesek ; reformra szorul az esküdtszéki intézmény is ; hogyan Ítéljenek az esküdtek olyan kérdésekben, amelyekben néha a szakbirák is nehezen tudnak megállapodni. A napirenden lévő javaslatot elfogadja. Vidd Aurél kifogásolja, hogy a belügyminisztérium rendeleti uton kihágásokat statuálhat és ugyané kihágásokban mint legfelső fórum ítélkezik is. Most ez a törvényjavaslat azzal, hogy a feltételes elitélést a kihágási ügyekre is kiterjeszti, még fegyelmi jogot is ad a közigazgatási hatóságoknak. Nem szavazza meg a javaslatot. Nagy Emil : Akinek a szekrényéből néhány forintot ellopnak, annak fegyházas elégtétel áll rendelkezésre, míg becsületsértéssel szemben csak pénzbüntetést szabnak ki. A büntetőtörvény túlságosan védi az ingó vagyont, az ingatlant azonban nem. Brúdy Ernő : Ezt mégse lehet mondani. Elnök figyelmezteti, azután csakhamar rendreutasítja Bródyt. Nagy Emil : Az erkölcsi javakat nem védelmezik eléggé s az alattomos bűncselekmények ellen nincsenek elég hathatós intézkedések ; ezért mondja, hogy a mi büntetőtörvényünk nem gyökerezik a magyar észjárásban. Pető Sándor : Mégis tanulhatni belőle. Elnök : Ne zavarja a szónokot. Nagy Emil: A tudomány nem cél, hanem eszköz, a mi büntetőtörvénykönyvünk pedig tisztán a tudomány szempontjából készült. Kulturális jelentőségűnek tartja az igazságügyminiszternek azt az elhatározását, hogy a büntetőtörvénynek a csalásra vonatkozó szakaszát revideálni fogja. Egész vidékeket lehet csalással tönkretenni anélkül, hogy a csendőr beleavatkozhatnék és agyán" akkor egy korcsmai verekedés miatt, amelynél nem is volt panaszos, egy község lakóira összesen hatvannyolc évi börtönt szabtak ki. Addig is, mig az általános revízió elkészül, a törvényjavaslatot elfogadja. Visontai Soma-. Az 1878-iki büntetőtörvény igen nehéz viszonyok között jött létre, akkor modern volt és a magyar hagyományokon is épült fel. Helytelen dolog az ország minden bajáért a Csemegi-kódexet és annak megalkotóit okolni s mindazokat, akik résztvettek a törvény megalkotásában, szamaraknak és magyartalanoknak nyilvánítani. Elnök figyelmezteti, hogy ilyen kifejezéseket ne használjon. Fisantal Soma helyesli, hogy a törvényhozás a büntető-szociológiai kódexet e novella elfogadásával, a büntetőtörvény általános revíziója előtt megalkotja. Giesswein Sándor elfogadja a javaslatot, bár sok tekintetben hézagosnak tartja ; mig a becsületsértést és rágalmazást nem tekintik bűntettnek, addig nem lehet megszüntetni a párbajozást. Csizmazia Endre előadó szerint nem lehet a föltételes elitélést a fegyházbüntetésre is kiterjeszteni, mert a büntetőtörvény úgyis szigorúan mérlegeli a bűncselekmények tárgyi súlyát s e mérlegelés alapján állapítja meg a bűncselekmények nemét; igen nagy engedmény volna, ha a büntetés nemének leszállításán kívül a súlyos bűntetteknél még a föltételes elitélést is alkalmazná. Gúnther Antal igazságügyminiszter: Husz évig folyt arról a vita, hogy az egész büntetőtörvényt revizizió alá vegyük-e vagy beérjük a részleges revízióval r Most, amikor megállapodtunk a részleges revizióban, szinte természetes, hogy mind nagyobb és nagyobb körre szeretné kiterjeszteni a revizióját{Ü csak egy bűncselekményre nézve tesz kivételt; a csalásra nézve"; a többi deliktumok revideálását a tavaszra hagyhatjuk, amikor majd nyilvánosságra kerül a büntetőtörvény egyéb részeinek a revíziója is. A most napirenden levő javaslat abban a szellemben készült el, amelyben a biró nem tarthatja magát földöntúli lénynek, hanem érző szivvel ítél a bukott emberek sorsa fölött. (Taps) Zboray Miklós: Borzasztó szép! De mit tapsolnak? Hisz nem mondott semmit ! A Ház általánosságban elfogadja a javaslatot. Külföld. Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módosításáról. (Folytatás.) 2. a 105. §. 106—119. b. §-ok határozmányai, úgyszintén — a 139. g. §. első bekezdésében és a 139. h. §.. 139. /. §. és 139. m. §-okban foglalt határozmányok fentartásával — a 120 a — 139. a. §-ok határozmányai a segédekre és tanoncokra kereskedelmi üzletekben ; 3. a 133. i. — 139. a. §-ok határozmányai a munkásokra gyógyszertárakban és kereskedelmi üzletekben, a kertészetre, az építészetre, a vendéglő- és korcsmaiparra, a hangversenyelőadásokra, a mutatványokra, színházi előadásokra és egyéb mulatságokra, úgyszintén a közlekedési iparra. 4. a 135. §. második és harmadik bekezdésében a 136. és 138. §-okban4") foglalt határozmányok a fiatalkorú férfimunkásokra, kik sütőüzletekben és oly cukrászüzletekben, amelyekben a cukrászáruk mellett sütőáruk is állíttatnak elo, közvetlenül az áruk elszállításánál vannak foglalkoztatva. 1) Német birodalmi ipartörvény. 36. §. A fiatalkorú munkások munkaideje nem kezdődhetik reggeli fél hat óránál előbb és nem tarthat esti félkilenc órán tul. Munkaközben részükre mindennap rendszeres szünetek engedélyezendők. Oly fiatal munkásoknak, kik csak napi hat órán át dolgoznak, legalább egy félóráig tartó szünet engedélyezendő. A többi fiatalkorú munkásoknak délben egy órai, a délelőtt és délután folyamán pedig egy fél-fél órai szünidő engedélyezendő. Mellőzhető a délelőtti és délutáni munkaközi szünet akkor, ha a fiatalkorú munkások napi ideje nyolc órát, illetőleg a munkaközi szünetek nélkül meg nem szakított munkájnk ideje délelőtt és délután négy-négy órát meg nem halad. Munkaközi szünetek idején a fiatal munkásoknak a gyári üzemben való foglalkozás egyáltalában nem, az üzemi helyiségekben való tartózkodásuk pedig csak abban az esetben engedhető meg, ha az üzem azon részeiben, melyekben fiatalkorú munkások dolgoznak, a szünet tartama alatt az üzem teljesen szünetel, vagy ha a szabadban való tartózkodásuk nem lehetséges, és a telepen való tartózkodásra alkalmas más helyiségek aránytalan nehézségek nélkül nem bocsáthatók rendelkezésükre. Vasárnapokon és ünnepnapokon, valamint az illetékes lelkész által a katekizmus tanulására, úgyszintén a bérmálandók, a gyónásban és áldozásban résztvevők oktatására kijelölt órákban fiatalkorú munkások egyáltalában nem foglalkoztathatók. 138. §. A fiatalkorú munkások és nők alkalmazását a gyártulajdonos tartozik a helyi rendőrhatóságnak írásban előzetesen bejelenteni. A bejelentésben megjelölendő a gyár, azon hétköznapok, amelyeken az illető munkások foglalkoztatnak, a napi munkaidő kezdete és vége, a munkaszünetek ideje és a foglalkoztatás neme. Eltekintve az üzem folyamán egyes munkások akadályoztatása következtében egyes üzemnapokra nézve szükséges változásoktól, a bejelentéstől csak ujabb bejelentés után van eltérés nek helye.