A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 22. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 3. [r.]

182 A JOG nében, hogy a shire és a hundred kijelölhesse a vogtrot, kinek kinevezését akarták. így alakult a nép választási joga s a sanctio a király kezében összpontosul s helytelen a népnek ezt a jogát eminens-nek feltüntetni. Az emiitettek alapján sokan aztmondják, hogy Angliábanaz u. n. Patrimonial rendőrség létezett volna43) és a courts leet az uj békebirói positiv intézmény teljesen azonos volna44,) s igy aztán abból előre nem látva fejlődött ki (usage) békebirói intézmény. Hogy pedig a király privilégiuma volt a későbbi békebirák kinevezése és a királyok ügyeltek arra, hogy más mint az uralkodó ne nevezhesse ki azokat, törvényt hoztak.45) Senki, bármily társadalmi állású vagy méltóságú volna is, 1536 július elsejétől nem nevezhet ki békebirókat, s csakis a király által nagy pecsétjével ellátott pátense kiadásával nevezhető ki minden grófságban s a királyság hatalma alatt áll bármely területen. A La7icastcr-csa\ádbe\'i uralkodók alatt sok visszaélés támadt s ennek megszüntetésére törekedtek. A court leet megszűnt idővel, mert a tapasztalás megmutatta, hogy a községi gyülekezet akár in pleno10) akár a committeesben nem tud érvényt szerezni a béke fenntartásának. Mikor aztán elkülönült az ipari, munkás- és erkölcs-rendészet, mindegyikének külön közege lett s igy magától kiszrult a court leet. A község határozata mindinkább körülményesebb eljárást provokált és nehézkes. Egyes rendőrségeket nem mertek felállítani, mert ez legalkalmasabb eszköze lett volna a választási visszaéléseknek s az az osztály, mely befolyást gyakorolt volna ilyen tisztviselők kinevezésére, természetes, hogy az ő részén lett volna a túlnyomó erő, erőszakossággá fajult volna. A békebiróság tagjainak száma változott idővel. //. Richárd idejében grófságonként nyolc békebirót neveznek ki47), azonfelül a lordokat. E törvény szerint napidijaik kétszeresét kapják. Az a körülmény, hogy a békebirák érezték a jogtudósok hiányát e miatt commoners petitiókat adnak be, hogy a felony tárgyalásánál két-két jogtudós is jelenjék meg, — melyre a parliament meghozza ily értelemben a bill-t4S) Később a jogtudósok mind több ügy tárgyalásánál vesz nek részt, akiket «quorum»-nak neveznek. A quorum elnevezés onnan veszi eredetét, hogy a békebiró commissioclausulája, melyben a két vagy három49) békebiró jogosittatik fel, ezek közül egyet vagy többet névszerint kell megnevezni. Az igy megnevezett jogtudósok terminus technikusa quorum. Szó szerint quorum aliquem vestrum X. Y. unum esse volumus. A jogtudósok közreműködése annyira fontossá válik, hogy a későbbi statútumokban és a sommás büntető eljárásban, sőt a közönségesebb rendőri aktusoknál is mindig külön megjelölik, hogy a békebiró önállóan vagy egy vagy több jogtudós kollegájával egyetemben hozta-e határozatát (Kings, esquires, gentleman of the law.) A király a büntető eljárás eszközlésére Justices of oyer and terminer-t nevezett ki az ország bármely részéből, az uj alakulás szerint csakis az az illető grófságbeli lehetett a grófságban biró. A békebirák a grófságban tartózkodtak. Ez olyan szigorú rendszabály volt, hogy ez alól kivételt a feljegyzésekben nem találunk. Az utazó birák mellett a commissiókban másodrangú szerepet vittek a lordok és a grófságbeli lovagok, szereplésük ritkán csak névleges, hogy részvételük által a joguk látszólag megadassék, holott a békebirák a commissiókban hivatásos hivatalnokok. Fennebb emiitettem, hogy a petitiok egy része arra irányult, hogy napidijat kapjanak a békebirák, majd egy «») U. o. 47. I. v. 47. p. **) Hawkins : Cap. 8. §. 10. *>) 27. H. VIII. c. 24. §. 2. «") Coke : II. Just. 459., 558 - 559. p. ") 14. II. Rich. c. 11. «*) 17. II. Rich. c. 10. <e) 31 I. Edw. 1. c. Reeves Hist. of the English Law. 3. ed. II. v. 472. p. III. v. 216., 242., 265 , 290. p. IV. v. 154. p. — Dalton: Justice, 1629. bili a kétszeresére emelte azt. A napidíj vérszemüvé tette az embereket s nagy versengés támadt, hogy kiki elnyerjen egy tagságot a commissióban. Ezt aztán helyesen megoldották. A diéta elfogadását szégyenletes dolognak kezdte tekinteni a társadalom, egyrészt, hogy vagyonilag független emberek Ítélkezzenek, másrészt hogy a versengést megszüntessék. Olyanynyira át ment ez a vélemény a köztudatba, hogy az el nem fogadás becsületbeli dolog lett s ezt a törvényekben is kimondották/'0) (Folyt, köv.) Belföld. Az ügyvédi nyugdíjintézet. Nagy Dezső^a képviselőház május !27-iki ülésén terjesztettedbe az igazságügyi bizottságnak az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről szóló törvényjavaslat tárgyában készített jelentést. A jelentés hangoztatja, hogy a törvényjavaslat az országban élő ötezerhétszáz ügyvéd nagy érdekeit fogja kielégíteni. A bizottság a javaslaton módosításokat is tett. A kamarának fizetni nem tudó tagjait a törvényjavaslat szerint a fizetés kötelezettsége alól a kamara választmánya, a bizottság javaslata szerint pedig a választmány indítványára a közgyűlés mentheti fel s nem fizetés esetén az igazságügyi bizottság módosítása szerint csak akkor lehet perelni a kamarai tagot, hogy ha az ellene foganatosított végrehajtás daczára sem fizette meg a járandóságát. A törvényjavaslat szerint, ha a kamarai tag közhivatalt vállalt, nyugdijintézeti jogosultságát elveszti. Az igazságügyi bizottság ezt méltánytalannak találta és olyképpen módosította, hogy közhivatalának megszűntével a kamarai tag újra tagsági jogainak élvezetébe lép, illetőleg régi joga felújul, ha járandóságait utólag öt százalékos kamattal együtt megfizeti. Az igazságügyi tárca költségvetése a képviselőházban máj. 22-én. Bizony Ákos előadó ismerteti és eliogadásra ajánlja a költségvetést. Nagy Dezső : A magánjogi kodifikáció régen húzódó kérdését említi. A maga részéről nem sürgeti a kodifikációt, mert az életviszonyok éppen napjainkban olyan rohamos átalakuláson mennek keresztül, hogy kérdés, vájjon célszerű-e most elvi alapokon dogmákba rögzíteni őket. A büntető törvénykönyv reformja is harminc év óta vár megvalósításra. A mostani javaslat ugyan csak a legkiáltóbb hiányokat akarja orvosolni, de dicséretére válik, hogy nem annyira a dogmatikus részre, mint a preventív intézkedésekre veti a súlyt s igy azt célozza, hogy a bűncselekmények száma csökkenjen. Különösen sürgős azonban a bűnvádi perrendtartás revíziója, mert a mostani eljárás olyan bonyolult, hogy képtelenség rajta eligazodni. Az igazságügyi szervezeti kérdéseket illetőleg a kormány három millió koronával javította a birák fizetését. Ez a rendezés azonban nem lehet végleges. A bírói karnak olyan különleges helyzetet kellene biztosítani, hogy anyagi függetlensége, hozzáférhetetlensége tökéletes legyen minden irányban. Szükség volna ebből a célból az automatikus előléptetésre. A becsület erősebb védelmének szükségéről beszél. A legutóbb történt ismeretes események ezt különösen szükségessé teszik. De ilyen aktuális okok nélkül is segíteni kell a mostani állapotokon. A büntetések a becsületsértés és rágalmazás eseteiben ma nevetségesen enyhék. A magánjogi kártérítés fokozott alkalmazására volna s> ükség ezen a téren, ugy mint Angliában és Franciaországban. A becsület védelmével kapcsolatos a sajtóreform kérdése. A sajtó utján elkövetett efajta bűncselekményeket nem szabad ugy megtorolni, hogy a sajtószabadságon sérelem essék, hogy a sajtó ellenőrző hivatását megbénítsuk. A preventív intézkedéseket teljesen kerülni kell s egyedül a megtorló büntetésekre kell szorítkozni. Az egyetlen helyes reform itt is a kártérítési jog és kötelezettség teljes és hatásos alkalmazása. A költségvetést elfogadja. (Helyeslés.) Barcsay Andor: Az igazságügyi kormány működése iránt bizalommal viseltetik, épp ez a bizalom indítja arra, hogy egy fontos igazságügyi reformra hivja föl a miniszter figyelmét. A mi tételes kodifikációnk politikai okok miatt mindig késett, az élet fejlődő viszonyai folytán pedig nagyon sok törvényünk régen avulttá lett. Ezek közé tartozik a kereskedelmi törvény s ennek 50) lí II. Rich. c. 11.