A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 22. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 3. [r.]

A JOG 183 különösen a biztosítási kérdésre vonatkozó része. A törvény any­nyira hiányos, hogy a bíróságok kénytelenek adott esetekben puszta analógiák utján Ítélkezni s Ítéleteikben éppen ezért nagyon gyakori az ellenmondás. Amerikai példák mutatják a biztosítási intézmény óriási közgazdasági fontosságát. Nálunk politikai tekintetek, a gazdasági önállóság felé való törekvés is szük­ségessé teszi a törvény reformját. Az általános eladósodás egyik oka is nálunk a biztosító intézmény hiányosságaiban fekszik. A nagy külföldi biztositó intézeteknek jó aratásuk van nálunk, elviszik tőlünk a magyar tökét, amelyre olyan nagy szükségünk volna. (Helyeslés.) A reformnak nem szabad ugyan ezeket az intézeteket teljesen kiszorítani, de meg kell szüntetni ezeknek az intézeteknek mostani privilegizált helyzetét. Első teendő a tör­vény közigazgatási rendelkezéseinek módosítása, az állami felügyelet és ellenőrzés szigorú kiterjesztése, különösen a díjtartalékok föl­használására és elhelyezésére, hogy azokat az intézetek elsősorban magyar értékpapírokban helyezzék el. Fontos dolog a nyeremény­biztosítás rendszerének megszüntetése is, amely most a közön­ség kizsákmányolásának és becsapásának legbiztosabb módja. A biztosítási peres eljárás is szerfölött lassú s a felek anyagi érde­keinek rovására megy, ezen javítani, az eljárást gyorsítani kell. Nagy közgazdasági érdekek íüződnek ezekhez a reformokhoz, föl­hívja rájuk a miniszter figyelmét és kéri egy idevonatkozó javas­lat mielőbbi beterjesztését. (Helyeslés.) Papp Béla : Az ügyészi intézmény függetlenségét sürgeti, ez éppen olyan fontos, mint a bírák függetlensége. A törvényszékek tulhalmozott munkaanyagát csökkenteni kellene, ugy hogy bizo­nyos ügyeket az egyes bíróságok hatáskörébe kell utalni. Pető Sándor: Adminisztratív hibákra hivja föl a miniszter figyelmét. A budapesti központi járásbíróság fölállítását sürgeti' a mostani helyzet igazán tarthatatlan. A budapesti bírósági jog­gyakornokok helyzetének javitására is kéri a minisztert. Schuller Rezső: A magyar öröklési rendszer fogyatkozá­sairól beszél. A mostani hibás öröklési rend az oka az egygyer­mekrendszernek, mely a francia parasztságot tönkretette s amely nálunk is egyre jobban hódit. A szociálizmus terjedése is erős összefüggésben van a helytelen örökösödési és birtok-politikával. A költségvetést elfogadja. Dobroszldv Péter: Az ügyvédi kar körében ujabb időben nemzetiségi tendenciák kaptak lábra, melyek a magyar ügyvédség hazafias hagyományaival, múltjával és a magyar nemzet nemzeti államegységével ellentétben állanak. Ezeknek megszüntetésére erősebb ellenőrzést kiván az igazságügyi kormánytól, a nélkül azonban, hogy az ügyvédi kamarák autonómiáján csorbát ejtené­nek. A bíróságok költségmegállapitása is sok jogos panaszra ad okot az ügyvédek részéről. A fehértemplomi törvényszéknek Ver­secre való áthelyezését kéri. A költségvetést elfogadja. Az elnök ezután az ülést két órakor fölfüggesztette. Délután Návay Lajos elnököl. Pop Cs. István panaszkodik, hogy az igazságügyi reform­terveket más kormányzati ágak reformjai teljesen leszorítják a törvényalkotás szinteréről. Segíteni kellene azon bajon is, hogy minden kis közigazgatási panaszt, minden helyi érdekű kis hírlapi támadást nemzetiségi izgatásnak minősítsenek. Csak egyetlen eset volt, amikor a vádtanács teljesítette kötelességét s nem segéd­kezett a nemzetiségi párt üldözésében. Elnök : Rendreutasítja. Pop Cs. István a budgettételt nem szavazza meg. Issekutz Győző : A nemzetiségiekkel szemfjen hathatósabb igazságügyi politikát óhajt. Igazságtalanság a kormányt lassúsággal vagy mulasztással vádolni. A törzsörökösödést,hitbizományt ma mint igazságügyi politikát hirdetni többé nem lehet. A családok sorsát a véletlenre nem bizhatják. Azok az igazságügyi reformok, amelye­ket itt sürgetnek, már jórészt vagy készen vannak, vagy tárgyalás anyagát képezik. Az ügyészi és vizsgálóbíró-szervezetet más ala­pokra helyezné; ma mindkettő a minisztertől függ; ő pedig izo­lálni szeretné. A birói kar teljes függetlenitésének el kell követ­keznie és még az előléptetésnek se szabad a minisztertől füg­gővé tétetnie. Brediceanu Coriolán a büntető perrendtartásban sok hibát talált; az is anomália, hogy a nemzetiségeket, különösen a romá­nokat, az igazságszolgáltatási pályán folyton mellőzik. Ha a nem­zetiségek az egységes politikai magyar nemzet tagjai, akkor nem izgathatnak a magyar nemzet ellen, mert hiszen akkor önmaguk ellen izgatnának. Schuller Rezső : Issekutz Győző előbb jórészt az ő délelőtti felszólalására válaszolt s amennyiben megjegyzésének személyes éle is volt, ezt visszautasítja. Günther Antal igazságügyminiszter : Azok a törvénjavasla­tok, amelyek a Ház előtt fekszenek, egészen más igazságügyi politikai irányt jeleznek, mint amelyet a szabadelvű párt köve­tett. 0 szakit a doktrinér iránynyal, amely mellett a judikatura nem értette meg a nemzet szükségleteit. Ez a politika nem is volt szabadelvű ; gyakran egyszerű utánzatokat termelt, amelyek eredetben a külföldön beváltak ugyan, de nálunk megfelelő elő­feltételek hiján, nem lehettek életképesek. Es amikor azután ná­lunk az átvett sablónok alkalmazása folytán beállott a társadalmi erők megbillenése, egy felfordulás, bekövetkezett az, hogy a tár­sadalom erősebb és élelmesebb része ránehezedett a gyengébbre és a tehetetlenre és azt zsákmányul használta fel, akkor azok, akik ezt cselekedték és azok, akiknek ezek a törvények hasznot hoztak, azt mondták, hogy ez a szabadelvű irányzat. Es amikor egyes politikusok, ezek között ő is, azt mondták, hogy ezt a ret­tenetes, a nemzeti társadalom egységét megbontó irányt meg kell szüntetni, akkor amazok ezt felelték : ezek a reakcioná­riusok. A végrehajtási törvény két részre osztotta a nemzetet : a hitelezők és adósok hadseregére. A két sereg mérkőzésében nem nyert senki, de sokat vesztett az ország gazdasági élete. A bün­tetőtörvény is hasonlított ehhez. Ennek alkalmazása megzsibbasz­totta a jogérzetet és hatásában rosszabb volt, mint bármiféle bűnszövetkezet. Azért tette ő miniszterré való kineveztetése után első kötelességévé a végrehajtás módosítását és a büntető judikatura javítását. A csekk-, az üzletátruházás, a birtokrendezés, a választási bíráskodás, az ügyvédi nyugdíj, a perrendtartás tör­törvényjavaslatait lehetőleg még a nyári szünet előtt szeretné letárgyaltatni. A polgári törvénykönyv előmunkálatai sokat ha­ladtak ; a polgári törvénykönyv, ha nem is az átmeneti kormány ideje alatt, de bizonyosan a legközelebbi években a törvény­hozás elé kerül. Plósz Sándornak az árurészletüzletről szervezett törvényjavaslata a befejezés előtt áll. A telekkönyvi jog reform­tervével is el fognak készülni őszig. A csődjog és a büntető tör­vénykönyv általános revíziója is folyamatban van. A biztosítási jogra vonatkozó javaslatok is a befejezés előtt állanak. A végle­ges birói szervezet, az elitéltek rehabilitációja, a csavargás, iszá­kosság meggátlása, a rendőri büntető eljárás, a tőzsdebiráskodás reformja foglalkoztatják még a minisztériumot. Az ügyvédi rend­tartás dolga kezdetleges stádiumban van ugyan, de már jelez­heti, hogy ebben gondoskodni fog arról, hogy a magyar ügyvéd meg ne feledkezzék esküjéről. A sajtótörvény reformja a jövő őszszel eljut a kodifikációhoz. Hogy mi az álláspontja, arról keve­set mondhat. Örömmel karolta fel a gyermekvédelmi akciót, a gyermekvédő ligát társul fogja venni a maga politikájához. A tizenötévesnél fiatalabb gyermekekre nézve bizonyos csereviszonyt létesített a javítóintézetek és a liga között. A vallásos alapon szervezett egyesületeket is támogatja. Mérsékelni fogja a rab­munkának az iparral való konkurrenciáját. A szociális tekinte­tekre fekteti mindig a fősúlyt s ebben is eltér a régi rendszer­től. Nem a törvényt akarja oktrojálni a népre, hanem a népjólét követelményeit véteti törvénybe. A kegyelmezések dolgában — amit a vita során szintén szóvá tettek — mindig rigorózus, de ahol a judikatura tulszigoruságát enyhíteni kell — ott c mindig közre­működik. A joggyakornokok helyzete a birói fizetésrendezés ke­retében lényegesen javult. Szeretné, ha a budapestiek a vidéki állásokra is pályázná­nak. Az ügyészi kar önállósítását és^függetlcnitését ő nem támo­gatná. 0 magát nem tartja legfőbb vádközegnek, ő egyes ese­tekben egyes egyének ellen utasítást adni az ügyész számára soha se lesz hajlandó. Ki akarja építeni a birói karnál a kandi­dácionális szervezetet. A titkos minősítés tarthatatlan, össze nem fér a birói állással; a minősítésre valami más módot keres és bizonyosan talál is. Az ügyvédi kar autonómiája érdekében meg fog cselekedni mindent, ami lehetségesnek bizonyul. Azt akarja, hogy az uj sajtótörvény lehetségessé tegye a kivételesen gyors eljárást, hogy a büntetés nyomon kövesse a bünt és pedig a büntetés érje az igazi tettest, pénzben és szabadságban. Fokozni akarja a becsület elleni deliktumoknak büntetéseit. Ami az es-

Next

/
Thumbnails
Contents