A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 21. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény modositásáról. 6. [r.]

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK Melléklet a Jog 21. számához. Köztörvényi ügyekben. Ha az ingatlan árverési vételárának felosztása tárgyában Tartott sorozásnál valamely követelés kifogásoltatott bár, de ez a követelés a kifogás figyelmen kivül hagyásával és perre utasitás mellőzésével mégis soroztatott, a kifogásoló az esetben, ha elmulasztotta az első bíróság eredeti sorrendi végzését felfolyamodással megtámadni, a jogerős sorrendi végzés alapján felvett összeget többé per utján ismét nem követelheti. 1908. ápr. 7. 5475. szám/1907. P. A m. kir. Kúria köietkezö ítéletet hozott: A kir. Kúria a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben, egyúttal a felperest arra is kötelezi, hogy az alperes részére 50 kor. 50 f. felebbezési költséget az elsőbiróság Ítéletében meghatározott idő és jogkövetkezmény terhe alatt fizessen. Az alperes ügyvédének felebbezési munkadiját és kiadását saját fele ellen 50 k. 50 f.-ben állapítja meg. Indokok : Felperes a beszerzett végrehajtási iratok szerint a halábori 114. számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlan árverési vételárának felosztása tárgyában 1905. évi május hó 16. napján tartott sorrendi tárgyaláson a felvett jegyzőkönyv 3. tételszáma alatt az alperes részéről felszámitott 1360 kor. tőke és járulékaiból álló követelés ellen kifogásul felhozta, hogy az a követelés már fent nem áll; mert a többi ingatlanokból kielégitést nyert. Ekként felperes a végrehajtási törvény alapján őt megillető jogait a kielégítési sorrend megállapítására hivatott elsőbiróságnál érvényesítette, az a körülmény pedig, hogy az alperes jelzett követelése az 1905. évi 3993'tkv. számú végzés szerint a felperes kifogásának figyelmen kivül hagyása mellett a perre utasítás mellőzésével soroztatott s ezen végzés jogerőre emelkedése után azaz 1905. évi 5955/tkv. számú végzéssel az alperes részére kiutaltatott s alperes azt fel is vette, felperesnek az alperes által felvett öszszegnek attól per utján való követelésére annálkevésbbé szolgáltat jogos alapot, mert felperesnek módjában állott volna a jelzett sorrendi végzést felfolyamodással megtámadni, ezt azonban válasziratában tett beismerése szerint elmulasztotta. Minthogy felperes a jelen perrel annak birói kimondását célozza, hogy alperest a fent jelzett ingatlan árverési vételárából kérdéses követelésére nézve a felperest megelőző rangsorban való kielégítés meg nem illette, ezt azonban csak az első bíróság által hozott sorrendi végzésnek felfolyamodással megtámadásával a külön szabályozott végrehajtási eljárásban szorgalmazhatta volna, minthogy továbbá a kir. Kúria 50. számú polgári döntvényének indokaiban kifejtettek szerint sincs joga felperesnek ebben az esetben az alperes által jogerős sorrendi végzés alapján felvett összeget alperestől per utján követelni: a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az első bíróság ítéletét kellett helybenhagyni a kereset főtárgyára nézve az itt felhozottaknál fogva a perköltség tekintetében pedig az abban felhívott törvényszakasz alapján. Felperes a felebbezési költségben azért marasztaltatott, mert a felebbezési költség a per folyama alatt felmerült költséggel egy tekintet ajá esik. B ünügyekben. A királyi ügyészséget és nem a törvényszéket illeti a bűnvádi ügyben hozott jogerős Ítéletnek végrehajtása és következésképpen tehát az időszaki nyomtatványban elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetében az Ítéletnek az időszaki nyomtatvány kiadója vagy tulajdonosa által eszközlendö közzététele iránti intézkedés is. A m. kir. Kúria ' (1908. ápr. 30. 3,262/1908. B. sz.) következő végzést hozó tt: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy törvényszék előtt folytatott bűnvádi ügyben hozott jogerős ítélet végrehajtása, melynek körébe az időszaki nyomBudapest, 1908. május 24. tatványban elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetében a vádlott bűnösségét megállapító Ítéletnek az időszaki nyomtatvány tulajdonosa vagy kiadója által eszközlendö közzététele iránti intézkedés is tartozik, a Bp. 494. §-ának ötödik bekezdése szerint a kir. ügyészséget illeti. Megsértette tehát a törvényt a szolnoki kir. törvényszék annyiban, amennyiben fentebb idézett keletű és számú kétrendü végzésével a jelen bűnvádi ügyben hozott jogerős Ítélet végrehajtása iránt intézkedett. Jelen határozat a felekre nézve nem bír hatálylyal. Indokok: B. Árpád a budapesti kir. Ítélőtáblának 1905. évi november hó 21-én 7,206. sz. a. hozott ítéletével a Cz. József irányában nyomtatvány utján elkövetett, a Btk. 258. és 259. ij-aiba ütköző rágalmazás vétsége miatt a Btk. 92. §-ának alkalmazásával behajthatlanság esetén három napi fogházra átváltoztatandó hatvan (60) K. pénzbüntetésre mint fő- és további egy napi fogházra átváltoztatandó husz (20) K. pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre ítéltetett el, egyúttal pedig a Btk. 277. §-ának végbekezdése alapján elrendeltetett, hogy az ítélet jogerőre emelkedés után a «Közérdek* heti lapban, ennek az Ítélet közlése után megjelenő legközelebbi számában, a sajtótörvény 35. §-ában megállapított különbeni pénzbüntetés terhe alatt közzététessék. Ez az ítélet, minthogy a kir. Kúria 1907. évi április hó 10-én 3,510. sz. a. hozott végzésével a vádlott által a másodfokú Ítélet ellen közbevetett semmisségi panaszt részben vissza, részben elutasította, jogerőssé vált. Az ebben a bűnügyben elsőfokulag eljárt szolnoki kir. törvényszék a kir. Kúria végzésének leérkezése után 1907. évi május hó 4-én 4,335. sz. a. hozott végzésével felhívta B. Árpád elitéltet, hogy a reá kiszabott 80 K. pénzbüntetést a szolnoki kir. ügyészségnél tizenöt nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett fizesse le, az Ítéleteket és a harmadbirósági végzést a «Közérdek* cimü heti lapban a sajtótörvény 35. §-ában megállapított különbeni pénzbüntetés terhe alatt tétesse közzé és a vonatkozó lappéldányt mutassa be, annak megállapítása után pedig, hogy B. Árpád ennek a felhívásnak nem tett eleget, 1907. évi június hó 1-én 5,214. sz. a. hozott ujabb végzésével az iratokat a sajtótörvény 35. §-ában meghatározott pénzbüntetés kiszabása végett a kunszentmártoni kir. járásbírósághoz mint a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897. évi XXXIV. t.-c. 18 §-ának 2. pontja szerint illetékes bírósághoz tette át. A most jelzett rendelkezésekkel a szolnoki kir. törvényszék a törvényt megsértette. Eltekintve ugyanis attól, hogy időszaki nyomtatványban elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetében a vádlott bűnösségét megállapító ítélet közzétételére, mint az a kir. Kúria által a jogegység érdekében használt perorvoslat folytán 1906. évi január hó 24-én 806. sz. a. hozott határozatában (Bj. H. T. 156. szám) indokoltan kimondatott, nem az elitélt vádlott, hanem az időszaki nyomtatvány tulajdonosa vagy kiadója köteles, s hogy a jelen ügyben hozott fentidézett kir. táblai határozattal az ítélet közzétételére nem a vádlott köteleztetett, a kir. törvényszék azzal, hogy az elitélt vádlottat a kiszabott pénzbüntetés lefizetésére, az Ítéleteknek és a harmadbirósági végzésnek közzétételére és a vonatkozó hirlap-példány bemutatására felhívta, utóbb pedig az iratokat, mert az elitélt a felhívásnak nem tett eleget, a sajtótörvény 35. §-ában előirt pénzbüntetés kiszabása végett a kunszentmártoni kir. járásbírósághoz áttette, az Ítélet végrehajtása iránt intézkedett; már pedig a , törvényszék előtt folytatott bűnvádi ügyben hozott jogerős Ítélet végrehajtása iránt az intézkedés a Bp. 494. §-ának ötödik bekezdése szerint nem a biróság, hanem a kir. ügyészség hatásköréhez tartozik. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozat a felekre nézve nem bir. hatálylyal a Bp. 412. i?-ának utolsó bekezdésén alapul-