A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 21. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 2. [r.]

A JOG 173 tosabban formulázta az ölési deliktumokat, amelyeknek az árnyalatait is finomabb distinkcióval jelölte meg, mint a római jog. A gyilkosság tényálladéka a kánonjogban a dolus, amely alatt — természetesen — a dolus praemeditatust kell értenünk. Azonban a kánonjogban, a gyilkosság íőtényálladékaként sokszor nem a dolust találjuk. A pápai dekretáliák és reskriptumok sokszor az ármányosságot (insidiae, csel) emlegetik a gyilkosság tényének a megállapítására.»«) Mindamellett bizonyos, hogy ezen utóbbi kifejezés csak a dolus fogalmának az érthetőbbé tételére, - - mintegy az illusztrálására — szolgált. A szándékos emberölés jellemző tényálladéka, — mint már emiitettük - a szándék vagy akarat. Ezzel szemben a római jogban a nem jogos affectus és a dolor injustus képezte a főtényálladékot. Vizsgáljuk mármost, hogy melyik megjelölés volt a helyesebb. A szándékos emberölés általános fogalma, elnevezése, - eo ipso — szándékosságot föltételez alapkritérium gyanánt. A római jog pedig a szándékosság okát, az indulatot és a szándékosság eredményét: a dolor injustust veszi alapul, ellenben a kánonjog magát a szándékosságot, illetve az akaratot állítja oda főtényező gyanánt. Ily körülmények között csak természetes, ha az elsőbbséget a kánonjognak adjuk, mint amely a szándékos emberölést a legmegfelelőbben precizirozta. IV. A középkori jogrendszerekben a gyilkosság, illetve az emberölés büntetésének az alapja az egyházi, polgári és a nemzetiségi státushoz való tartozóság volt, amennyiben a kompozíció összege külömbözött, a szerint, amint a megölt egyén az egyházi, vagy a világi státushoz tartozott, avagy pedig - a Lex Ripuariorum szerint - ripuari, frank, római vagy más nemzetiségű volt. Az egyházi személyeknél ismét különbséget tettek a nagyobb és a kisebb rendek viselői s az apácák között, a világi egyéneknél pedig aszerint distingváltak, amint a megölt egyén, illetve a tettes főnemes, köznemes, szabad, szabados, vagy pedig szolga volt. Ami a gyilkosság fogalmát illeti: a Lex Burgundiamon az erős felindulásban, illetve fájdalomban elkövetett emberölés esetét, — a római jog után — szintén ismerte. A Lex Ripuariorum pedig kifejezésre juttatta a titokzatos gyilkosság (homicidium claudestinum) fogalmát, amelyet különösen a skandináv jogrendszerek fejtettek ki később alaposabban. Figyelemreméltó még ama körülmény is, hogy a népjogok a rablógyilkosságot suigeneris deliktumnak tekintették. Végeredményében a népjogok — az ölési deliktumok szempontjából - szubjektív, illetve személyi tekinteteket tartottak szem előtt. (Folyt, köv.) A békebiröság intézménye Angliában. Irta REICH PÉTER KORNÉL, budapesti törvényszéki alapítványi joggyakornok. (Folytatás.) A Justices of the Peaces mellett mint konkurrens helyi bíróság a courts of leet működik már századokon át.:8) A court leet eljárását azért érdekes megemlíteni, mert valószínűség szerint a normán Landvogt eljárásához áll legközelebb. A steward mellett működik a bailiff, aki annak utasítására (precept) a feleket vagy a vádlottat megidézi és a jury tagjainak összejöveteléről gondoskodik. A steward megnyitva az ülést a háromszori Oyes, Oyes, Oyes kiáltással és e szókkal: «a jelenlevő akármely osztályhoz tartozókat felhívom, hogy veszélyetekre és büntetés terhével, nevetek felolvasásakor feleljetek!)) A bailiff átadja erre a meghívott jurymen-listát, s azok jegyzékét, akik idézve lettek. A távollevők bírságot fizettek. Kihallgatják a constables-t az utolsó törvénynapon kiadott rendelet *) Előző közlemény a 20. számban. abj Gneist: Selfgovernement I. v. 5Í2. p. mikénti teljesítése felöl. Ezután a leet-jury-t alakítják meg 12—23 tagból. A jury megválasztja a maga foreman-ját, akinek a következő esküt kell letenne : «Alaposan fogom megvizsgálni a reám bizott 'ügyeket és a hozzám intézendő kérdésekre igaz «present?nent»-t fogok adni, s a titkot megőrzöm. Irigysége1", gyűlöletet és haragot félretéve, senkit sem fogok kímélni félelem, haszon vagy rokonszenv miatt, sem a jutalom reményében, hanem legjobb lelkiismeretem szerint a nekem adott informatio alapján hirdetem ki az igazságot s csakis az igazságot.)) Ezután valamennyi jury-tag leteszi az esküjét29) (quod veritatem dicam : szövegrészből származik a verdict elnevezés, a. m. veredictum). Ennek mégis megosztott hatásköre volt s részben előkészítette a békebirák működését, mert főfeladatuk a bűnösök kézrekeritésében állott (hue and crye,80) a forcible entry31) és különösen a békebirák hatáskörénél kisebb bűnügyek elbírálása, tehát a mai értelemben a kihágások felett bíráskodhattak s csakis pénzbüntetéssel büntethettek. Ezeknek jurisdictiója a régi common law-hoz van kötve, a court leet évenként kétszer működött, mert fentebb láttuk, hogy a visszaélés elkerülése végett32) szerették megszabni a működés idejét. Viszont a court leet a sherirTs tourn intézményéből fejlődött ki. (J. Ritson: Jurisdiction of the Court Leet with Precedents, 3 ed. 1816.) Népszerűségnek nem örvendett. A praktikus élet követelményeinek nem felelt meg, ósdisága miatt szorult háttérbe, emellett nehézkes is. Ugy hogy ennek működési körét lassanként a békebiróság veszi át. A rendes utazó-birák, justiarii errantes, lassan mentek egyik tartományból a másikba, és méltán mondhatták gúnyolódva, hogy kőrútjukat hét éves cyclusonként teszik meg.:i") A gazdag földesúr igyekezett a sheriff's tourn hatásköre alól szabadulni s önálló törvényszékkel szabad törvényszékeket alkotni. A városoknak, kolostoroknak és e^yes földesuraknak sikerült is erre szert tenni. A király megengedte megfelelő dij (tine) lefizetése ellenében s mintegy bérbe vették az igazságszolgáltatást. Ezek voltak a priraté lects, a rendes kerüeti pitbiic leets-sd szemben.31) Ez a kisebb területre szorítás miatt kapta a privát leet nevet, ott is a király nevében hoztak határozatot (court of record); a placita coronae hatáskörén tul nem terjeszkedik, mert itt is csak, mint a sheriff's tourban, nyomozást teljesíthetnek s a nyomozás eredményét határozatba foglalják.::r>) A földesúr, aki ekként a leel-joggal van felruházva vagy maga vagy a steward-del vezeti a tárgyalásokat, büntetéspénzeket és törvénykezési dijat, mai értelemben illetéket szedve. A leet elhanyagolás avagy visszaélés esetén a király e jogát a földesúrtól elveheti, vagy bizonyos időre felfüggesztheti, s a földesúrtól elvett jog ismét a sheriff's tournra száll vissza. A törvénynapokat, ugy miként a másik leet, évenként kétszer, húsvét utáni első hónapban és Szent Mihály napja után tartják. A Court of leet-ben 60 éves korig tartoznak a tagok megjelenni, kivéve a papokat és lordokat, kiknek Ifi. Henrik külön törvényszék tartását engedi meg.3u) A leet tagjainak száma 12—23-ig váltakozott. Ezt később jury-nak nevezték. A sheriff's tourn tagjai csak olyanok Lhettek, kiknek legalább 20 Sh. (20. Th.) évi jövedelmük volt a free hold, vagy 263/3 sh. a copy hold után.37) Az utazó bíróság intézménye Angliában még annyira sem honosodhatott volna meg, ha a common law nem lett volna oly egyöntetű, hogy azt még a helyi szokások sem befolyásolták. Ott, hol a jog területenként különböző, kénytelenek helyben működő bíróságot alkamazni a jogtudás végett. A békebiróság tagjai közt is több jogtudós volt.38) 2y) Gneist: I m. í. 16^. p. 4. pc. 3°) III. Edw. c. 6 — 34. III. Edw. c. 1. 31) 13. IV. Henr. c. 7. (erőszakos háboritás birtokban) a2) Phillip : Angels. Rechtsg. §. XXII. ™\ Coke : Litt. 293. p. **) Leet = leta, azonos a négybiróság folkmote fogalmával. «) Coke II. Inst. 71. p. se) 52. III. Henr. 10. c. wj 1. III. Rich. 4. c. 88j Gneist: Selfgovernement I. v. 17. p.