A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 21. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény modositásáról. 6. [r.]

174 A békebiróság létesítése után petitiókat nyújtanak be az angol parliament alsóházához és kérik, hogy a békebirák előre meghatározott és szabályozott dijakat kapjanak, mert a sportulák nagyon megdrágítják az igazságszolgáltatást. Arra is kérelmeztek, hogy a békebirák nyomozás-hatásköre ne csak kerületükön belül, hanem azon kivül is történhessék, ha annak szüksége felmerül. Azon kivül victuallers, regraters, forestallers, Iabourers és artiíicers ügyeire is kiterjesztessék. Végül vegye fel az alsóház ugy a commissions, ustices of the Peace es a justices of labourers-re vonatkozó törvényszakaszokhoz azt a clausulát, hogy: «évenkint tartoznak közös gyűlést tartani.» Ezt a clausulát a parliament meghozta.39) 1363 ban ismét peticionálnak a grófságok, hogy a király engedje meg a parliamentben összegyülekező lovagoknak és polgároknak, hogy justices of the Peace-t, justices of the labourers-t és artificers-t választhassanak és hogy az igy megválasztottakat állandóan megtarthassák. Majd ismét azt kérik, hogy a békebirákat ezután a parliament válaszsza, esküjöket a király tanácsában tegyék le s a parliament hozzájárulása nélkül állásuktól elmozdíthatók ne legyenek. Az alsóház azonban nem fogadta el az ajánlott kinevezési fórumot, mert az uralkodó királypárti többség belátta annak veszélyességét s helyesen ugy okoskodtak, ha a király s annak tanácsa nevezi ki őket, ugy azokra a választásodnál és zavaros időkben számithatnak, viszont az ekként kinevezett békebirák a kerületükben óriási befolyással birtak, a népet saját intentiójuk szerint vezették s a királynak nagy szolgálatot tehettek. Ennélfogva a békebirákat a bili szerint a király és tanácsa (continual council) nevezi ki. A speciális commissio utján nevezte ki a király a békebirákat e szókkal: ((kijelöltük Önöket, hogy békénket X. megyében fentartsák és megtartassák a béke javára szolgáló rendelkezéseket és végezményeket.40) (Know Je that we have assigned Jou . . to keep our peace in our conty of . .; and to keep and cause to be kept all ordinances and statutes for the good of the peace . . .) (Folyt, köv.) Belföld. A Magyar Jogászegylet könyvkiadó-vállalatéban legközelebb Tardei Crimihalité comparée cimü művének fordítása fog megjelenni. E munka magában foglalja Taráénak kriminológiai elméletét és mint az uj büntetőjogi iránynak előhírnöke kiválóan számithat a jogászközönség érdeklődésére. A könyvet Lengyel Aurél dr.^ fordította le és Cache, a grenoble egyetemi tanár, Tarde tanításának folytatója látta el előszóval. A Magyar Jogászegylet tagjainak biztosította azt a kedvezményt, hogy könyvkiadó-vállalatát a kitűzött határnapon tul is korlátolt számban a 18. K.-ás bolti ár helyett 1*2 K. kedvezményes áron megkaphassák. Akik erre igényt tartanak, szíveskedjenek a Magyar Jogászegylet titkárságánál (V., Szemere-u. 10.) jelentkezni. A nyári hónapok alatt a Magyar Jogászegylet könyvtára, melyben különösen a külföldi jogi folyóiratok teljes gyűjteménye foglaltatik, a következő napokon áll rendelkezésére az érdeklődőknek : Májusban: :23-án és 30-án, — júniusban: 6-án és 20-án, — júliusban: 4-én és 18-án délutánonként 6—\1 között. Külföld. Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény modositásáról. (Folytatás.) Aki a 120. d. vagy 139. §.-ok") alapján végérvényesen kibocsátott rendelkezéseket, vagy — a 140. §. első bekezdésének második pontjában jelzett esettől eltekintve, — a 120. e. §., a 39; 36. III. Edw. c. 12. *°) Concha: i. m. IV. v. 396. p. 41) Német birodalmi ipartörvény. 120. d. §. Az illetékes rendőri hatóságok jogosítva vannak az egyes telepekre nézve határozat utján előírni azokat az intézkedéseket, amelyek a 120. a.—120. c. § okban foglalt alapelvek 120. í. R., a 131). §., a 139. a. §. vagy a 138. h. §.*») alapján kibocsátott' rendelkezéseket megszegi. megvalósítása érdekében szükségesek és a telep minőségét tekintve kivihetőknek látszanak. , . , . Elrendelhetik továbbá, hogy a munkásoknak a munkahelyiségeken kivül külön, hidee időjárásban fűthető étkezőhelyiségek díjtalanul bocsátassanak rendelkezésre. Amennyiben az elrendelt intézkedések nem vonatkoznak az életet vagy egészséget veszélyeztető visszásságok sürgős megszüntetésére, az elrendelt intézkedések foganatosítására megfelelő idő engedélyezendő. . , . .... A törvény hatályba lépése idején már fennálló üzletekkel szemben — mindaddig, mig azok ki nem bővíttetnek, vagy épületeiken lényeges változtatások nem végeztetnek — csak oly követelmények támaszthatók, melyek a munkások életét, egészségét, vagy erkölcsét komolyan veszélyeztetik, viszsásságok megszüntetésére szükségesek, vagy amelyek aránytalan költségek nélkül vihetők keresztül. A rendőrhatóság határozatát az üzemtulajdonos két héten belül felsőbb a közigazgatási hatósághoz, ennek határozatát pedig négy héten belül a központi hatósághoz felebbezheti meg, melynek határozata végérvényes. Ha az elrendelt intézkedések ellenkeznek a balesetbiztosító szakszövetkezet által a balesetek elhárítására kibocsátott szabályokkal, ugy az emiitett határidő határidőkön beiül a balesetbiztosító szakszövetkezet is éihet jogorvoslattal. 139. g. §. A rendőrhatóságnak joga van az egyes nyilt árusító helyek számára rendeleti uton megállapítani azon intézkedéseket, amelyeket a helyiségek berendezése és karbantartása, továbbá az üzemi eszközök és az üzem szabályozása szempontjából a kereskedelmi törvény 02. §-a alapján szükségeseknek és kivihetüknek tart. 120. d) §. első és második bekezdésében foglalt határoz mányok megfelelő alkalmazást nyernek. V. Az ipartöi vény 147. §.-ának első bekezdésében az ötödik pontban ezen szavak helyébe: «valamely gyárat* a következő szavak lépnek: «valamely ipari telepet*. 4i) Német birodalmi ipartörvény. 139. §. Ha a gyár rendes üzemét elemi csapások vagy szerencsétlenségek megszakították, ugy a felsőbb közigazgatási hatóság a 135. §. második és harmadik bekezdésében, a 136. §-ban és a 137. §. első három bekezdésében előirt korlátozások alul négy hét tartamára, hosszabb időre a birodalmi kancellár kivételeket engedélyezhet. Ily sürgős esetekben a balesetek elhárítása, legfeljebb tizennégy nap tartamára, az alsófoku közigazgatási hatóság is engedélyezhet kivételeket. Ha az üzem természete vagy egyes gyárak munkásainak érdekei a nők és fiatalkorú munkások munkaidejének a 136. §.ban és a 137. §. első három bekezdésében foglalt határozmányok tói eltérő szabályozását indokolják, ugy a felsőbb közigazgatási hatóság — megfelelő előterjesztésre — a szünetek tekintetében, egyéb tekintetben pedig a birodalmi kancellár a munkaidő eltérő' szabályozását engedélyezheti. Ily esetekben azonban fiatalkorú munkások nem foglalkoztathatók napi hat óránál hosszabb ideig, ha munkaközben legalább egy órára terjedő szünetet nem nyernek. Az ez irányú rendelkezések Írásbeli határozat utján adandók ki. 139. a) §. A szövetségtanács fel van hatalmazva : 1. az egyezségre vagy erkölcsre különös veszélylyel járó üzemekben a nők és fiatalkorú munkások alkalmazását teljesen eltiltani vagy bizonyos feltételekhez kötni; 2. az állandó tüzeléssel dolgozó vagy folytonos, éjjel-nappali üzemmel bíró vagy pedig az olyan gyárakban, melyeknek, üzeme^ az egyenlő munkaidőre beosztott munkáscsapatok alkalmazását meg nem engedi, vagy amelyeknek üzeme az évnek csak bizonyos részére van korlátozva, a 135. §. második és harmadik bekezdésében a 136. § ban és a 137. §. első három bekezdésében foglalt rendelkezések alul eltéréseket engedni; 3. bizonyos iparágak számára, amennyiben azt az üzem természete vagy az azokban alkalmazott munkások érdekei indokolta teszik3 a natal munkások előirt számára munkaszünetek megrövidítését megengedi, vagy a szüneteket egészen mellőzi; 4. oly üzemágakra, amelyben az év bizonyos időszakában rendesen ^ munka halmazat szokott beállni, a 137. §. első két bekezdésében foglalt rendelkezések alul kivételeket engedélyezni olyképen, hogy a munkaidő hétköznapokon tizenhárom, szombati napokon pedig tiz órát meg ne haladjon. A második pont alatt jelzett esetekben a munkaidő gyermekeknél harminchat, fiatalkorú munkásoknál hatvan, női munkásoknál hatvanöt, a téglagyárakban pedig fiatalkorú munkásoknál és nőknél hetven órát meg nem haladhat. Az éjjeli munka huszonnégy órán belül tiz órát meg nem haladhat és annak minden munkacsoportnál legalább egy órai — akár egyszerre, akár részletekben adott — szünetekkel kell megszakítva lenni. A nappali és éjjeli munkacsoportoknak hetenként kell váltakozniuk.