A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 20. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módositásáról. 5. [r.]

A J 139. v. §. A 139. q., 139. t. §-ok értelmében kibocsátott szabályok betartásáért a 180. n. §. első bekezdésének első pontjában jelzett esetben a munkaadó, a 139. §. első bekezdésének második pontjában jelzett esetben pedig az felelős, aki a műhelynek használt helyiségek felett a rendelkezési jogot gyakorolja. 139. w. §. Ha az otthoni munkában oly munkálatok végeztetnek, amelyeknek tekintetében a 139. /. §. első és harmadik dekezdése alapján szabályok bocsáttattak ki, ugy 139. u. §. első bekezdésének első pontjában elzett esetben a munkaadó, a 139. u. §. első bekezdésének második pontjában jelzett esetben pedig az, aki a műhelynek szánt helyiségek felett a rendelkezési jogot gyakorolja, a foglalkozás megkezdése előt a műhely fekvésének megjelölése mellett írásbeli jelentést tenni tartóik. 139. x. §. Amennyiben a 189- /. §. első és harmadik bekezdése alapján szabályok bocsáttattak ki, ugy azon iparüzők, kik munkahelyiségeiken kivül műhelyekben ipari munkát végeztetnek, a következő kötelezettség alá esnek: 1. Tartoznak azon személyekről, kikre otthoni munkát biztak, ezen személyek műhelyének megjelölésével jegyzéket vezetni. Ezen jegyzék — megfelelő felhívásra, — a helyi rendőrhatóságnak, úgyszintén az ipari felügyelőnek, — jelen törvény 139. b. §-as*) mindenkor felmutatandó, vagy elküldedendő. 2. Tartoznak megfelelő időközökben, de legalább félévenként, személyesen vagy megbízottjaik utján meggyőződést szerezni arról, hogy a műhelyek berendezése és üzeme a támasztott követelményeknek megfelel. 3. Amennyiben oly kimutatás megszerzése van előírva, a mely szerint azon helyiségek, a hol a munka végeztetik, ez előirt követelményeknek megfelel, ugy csak oly műhelyek részére adhatnak ki otthoni munkát, amelyek tekintetében ily kimutatás felmuttatatott. 139. y, §. A mennyiben a felügyelet a szövetségtanács határozatával vagy az országos kormányok részéről eltérő szabályozást nem nyert, a 139 b. §) határozmányai nyernek alkalmazást. Ötödik cikk. I. Az ipartörvény 146. §-a'6) első bekezdésének 2. pontja a következő szövegezést nyeri: 34) Német birodalmi ipartörvény. 139. b. §. Az ipartörvény 105. a. §-ában, 105. b. §-ának első bekezdésében 105. c—105. h. §§-aiban, 120. a- 120. e. §§-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére akár kizárólag, akár a rendesrendőri hatóságok mellett az országos kormányok által külön ezen célra kinevezendő tisztviselőkre bízandó. ^ Ezen tisztviselők idevonatkozó teendők ellátásánál a helyi rendőrhatóságok összes jogaival rendelkeznek és az ügykörökbe eső telepeket bármikor megtekinthetik. A tisztviselők a szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstétel kivételével a. hivatalos tevékenységük körében tudomásukra jutó üzemi és üzleti viszonyok tekintetében a legbuzgóbb titoktartásra vannak kötelezve. Az ezen tisztviselők és a rendes rendőrhatóságok közötti illetékességi viszonyok rendezése az egyes szövetséges államokban az alkotmányos szabályozásnak marad fenntartva. Az emiitett tisztviselők tevékenységükről évenként jelentést tartoznak előterjeszteni. Ezen évi jelentések, vagy azoknak kivonatai a szövetségtanácsnak és a birodalmi gyűlésnek bemutatandók. A munkaadók tartoznak a 105. a.—105. h. §§-ok, 120. á. —120 e. §§-ok és a 134—139. a §§-ok alapján gyakorlandó ellenőrzés céljából a gyárvizsgálatokat az üzem alatt, bármely időben, még éjnek idején is megengedni. A munkaadók kötelesek továbbá az emiitett tisztvikelőknek vagy a rendőrhatóságnak munkásaik viszonyára vonatkozólag azon statisztikai adatokat közölni, amelyeket a fszövetségtanács vagy az országos központi kormány a betartandó határidők és formák megállapításánál előir. ib) L. az előző jegyzetet. 8Ö) Német birodalomi ipartörvény. 146. §. Kétezer márkáig terjedhető pénzbüntetéssel és vagyontalanság esetén hat hónapig terjedhetőfogházzal büntetendők: 1. azok az iparüzők, akik a 115. §. határozmányait megszegik ; 2. azok az iparüzők, kik a 135—137. §§-okban, vagy a 139. e. §-ban foglalt határvzmányokat, vagy a 139. és 139. a. §§-ok alapján elrendelt Intézkedéseket megszegik ; 3. azok az iparüzők, kik a 111. §. harmadik bekezdésében, ajll3-§. harmadik bekezdésében, vagy a 114. a. §. harmadik bekezdésében foglalt határozmányokat — amennyiben a 111. §. harmadik bekezeésében foglalt határozmányok az utóbbi esetben alkalmazandók — megszegik; OG 167 Azon iparüzők, akik a 135 -137. $-ok:;) ragy a 139. c. §. határozmányait, vagy akik a 120. r. a 120. /. §., vagy a 139. és 139. a. §-ok alapján kibocsátott szabályokat annyiban szegik meg, amennyiben ezen szabályok a munkásoknak bizonyos foglalkoztatásokra való alkalmazását megtiltják, vagya munkaidőt, az éjjeli pihenőidőt vagy a munkaközi szüneteket szabályozzák. II. Az ipartörvény 146. §-ában az első bekezdés után a következő második bekezdés iktatandó be : Ha az első bekezdés második pontjában jelzett esetben a tettes a büntető cselekmény elkövetésének idejében az ott jelzett kihágások valamelyikéért már egy izben jogerősen el volt Ítélve, ugy egyszáz márkától háromezer márkáig terjedhető pénzbüntetés vagy hat hónapig terjedhető fogházbüntetés alkalmazandó. Ezen rendelkezés alkalmazása kizáratik, ha a legutolsó elitéltetés jogerőre való emelkedésétől az uj büntetendő cselekmény elkövetéséig már öt esztendő elmúlt. III. Az ipartörvény 146. a. §-a a következő második bekezdéssel pótoltatik ki: Az, aki a 105. b.—105 g. §-ok88) határozmányainak vagyis 4. azok a személyek, kik az 56. §. hatodik pontjának rendelkezéseit megszegik. A pénzbüntetések a 116. §-ban megjelölt pénztárba folynak. A bíróságok szervezéséről szóló törvény 75. §-a alkalmazást nyer. «) Német birodalmi ipartörvény. 135. §. Tizenhárom esztendősnél fiatalabb gyermekek egyáltalában nem alkalmazhatók gyárakban. Tizenhárom éves koron tul levő gyermek csak akkor, ha nem kötelesek többé a népiskola látogatására. Tizennégy esztendősnél fiatalabb gyermekek napi hat óránál tovább nem foglalkoztathatók. Tizennégy és tizenhat év közötti fiatalkorú munkások nem foglalkoztathatók gyárakban napi tiz óránál tovább. 136. §. A fiatalkorú munkások munkaideje nem kezdődhetik reggeli fél hat óránál előbb és nem tarthat esti fél kilenc órán tul. Munkaközben részükre mindennap rendszeres szünetek engedély ezendők. Oly fiatalkorú munkásoknak, kik csak napi hat órán át dolgoznak, legalább fél órai szünet engedélyezendő. A többi fiatalkorú munkásoknak legalább délben egy órai, a délelőtt és délután folyamán pedig egy fél-fél órai szünet engedélyezendő. Mellőzhető a délelőtti és délutáni munkaközi szünet az esetben, ha a fiatalkorú munkások napi munkaideje a nyolc órát., illetőleg szünet nélkül meg nem szakított munkájuk ideje délelőtt és délután négy-négy órát meg nem halad. Munkaközi szünetek idején a fiatalkorú munkásoknak a gyári üzemben való foglalkoztatása egyáltalában nem, az üzemi helyiségekben való tortózkodásuk pedig csak abban az esetben van megengedve, ha az üzem azon részben, amelyekben a fiatalkorú munkások dolgoznak, a szünet tartamára az üzem teljesen szünetel, vagy ha a szabadban való tartózkodásuk nem lehetséges és a telepen való tartózkodásra alkalmas más helyiségek aránytalan nehézségek nélkül nem bocsáthatók rendelkezésre. Vasár- és ünnepnapokon, valamint az illetékes lelkész általa katekizmus tanulására, úgyszintén bérmálandók, gyónásban és áldozásban résztvevők oktatására kijelölt órákban fiatal munkások egyáltalában nem foglalkoztathatók. NŐ munkások a gyárakban nem foglalkoztathatók éjjeli időben vagyis, esti fél kilenc órától reggeli fél hat óráig, valamint szombatokon és ünnepeket megelőző napokon délutáni fél hat órán tul. Tizenhat esztendősnél idősebb női munkások napi munkaideje nem haladhat meg tizenegy, vasár- és ünnepnap előtti napokban tiz órát. Munkaközben a női munkásoknak legalább egy órai déli szünet engedélyezendő. Alig tizenhat esztendőnél idősebb női munkásoknak, kiknek háztartást kell vezetniök, kérelmükre megengedhető, hogy a déli szünetet megelőzőleg egy fél órával távozhassanak a munkából, amennyiben ez a déli szünet legalább másfél órára nem terjed. Betegágyas nők lebetegedésük után négy hétig egyáltalában nem és további két hétig csakis abban az esetben foglalkoztathatók, ha hatóságilág elismert orvos bizonyítványa szerint ez nekik meg van engedve. »s) Német birodalmi ipartörvény. 105. i. §, Bánya- és sómüvekben, kőbányákban, kohászati üzemekben, gyárakban és műhelyekben építkezéseknél és az építéshez tartozó mindennemű iparokban, hajótelepeken, ácstelepcken és téglavetőtelepeken a munkásokat vasárnapokon és ünnepnapokon foglalkoztatni tilos. A munkásoknak adandó pihenő időnek minden vasár- és ünnepnapra legalább huszonnégy óráig, két egymásra következő ily napon legalább harminchat óráig, a karácsonyi, húsvéti és pünkösdi ünnepeken pedig legalább nyegyvennyolc óráig kell tartania.