A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 20. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módositásáról. 5. [r.]

168 A JOG ezen szakaszok alapján kibocsátott rendeleteknek ellenére a mun­kásait vasárnapokon vagy ünnepnapokon foglalkoztatja, vagy a A szünet éjféltől számítandó és két egymásra következő ünnepnapokon és vasárnapon a második nap esti hat órájáig kell tartania. Rendes éjjeli és nappali munkáscsapattal dolgozó üzemek­ben a szünet legkorábban az előző hétköznap esti hat órakor kezdődhetik, legkésőbben pedig a vasárnapon vagy ünnepnapon reggeli hat órakor, ha a szünet megkezdését követő huszonnégy órán át az üzem szünetel. Kereskedelmi vállalatokban a segédek, tanoncok és mun­kások karácsony, húsvét és pünkösd első napján egyáltalában nem, egyébként pedig vasárnapokon és ünnepnapokon öt óránál hosszabb ideig nem foglalkoztathatók. Egyes kereskedelmi ágak részére, vagy általánosságban is, ez a foglalkoztatás községi szabályrendelettel még rövidebb időre is korlátozható, vagy pedig teljesen eltiltható. A karácsonyi ünnepeket közvetlenül megelőző négy hétre vagy egyes oly vasárnapokra és ünnepnapokra, amelyeken a helyi viszonyok fokozottabb üzleti forgalmat igényelnek, a helyi rendőrhatóság kivételesen tiz óráig terjedő munkát engedhet meg. Ezen megengedett munkaórák az istentiszteletre való tekin­tettel helyi szabályrendelettel vagy rendőrhatósági határozattal állapitandók meg. Ezen megállapítás a különböző kereskedelmi ágakra külön­bözőképen történhetik. A kereskedelmi alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések a fogyasztási és más egyesületek segédeire, tanoncaira és mun­kásaira is megfelelően alkalmazandók. 105. c. A 105. §. rendelkezései alul kivétetnek : 1. az oly munkálatok, amelyek szükség esetén vagy közér­dekből késedelem nélkül végezendők: 2. a törvényesen előirt leltár felvételének munkálatai egy vasárnapi napon ; 3. a telepek felügyelete, azután oly fentartási és tisztogatási munkálatok, amelyek a saját, vagy más üzem rendes folytatása éedekében szükségesek, valamint azon munkák, amelyektől a rendes hétfői üzem felvétele függ, ha csak ezen munkálatok nem végezhetők hétköznapokon is; 4. az oly munkálatok, amelyek a gyártási anyagok és gyárt­mányok romlásának megakadályozására szükségesek, amennyiben ezek hétköznapokon nem végezhetők; 5. az 1—4. pontok alapján vasár- és ünnepnapokon folyta­tott üzemek felügyelete. Oly üzemekben, amelyekben az előző rendelkezések s.^rint az alkalmazottak vasár- és ünnepnapokon is foglalkoztatnak, külön jegyzék vezetendő, amelybe minden vasár- és ünnepnapon külön vezetendő be a foglalkoztatott munkások száma, munkájuk tartama és neme. Ezen jegyzék a helyi rendőrhatóságnak, valamint a 139. b. §-ban emiitett tisztviselőknek — kívánatra — bármikor bemuta­tandó. Ha a 3. és 4. pont alatt emiitett munkálatok három órá­nál tovább tartanak, vagy a munkások ezek folytán akadályozva vannak az istentisztelet látogatásában, ugy a munkaadók kötele­sek minden munkásnak minden harmadik vasárnapon teljes harminchat órai vagy minden második vasárnapon legalább reggel hat órától este hat óráig terjedő szabad időt engedélyezni. Ezen határozmányoktól eltérő kivételeket az alsófoku köz­igazgatási hatóság engedélyezhet oly esetekben, ha a munkások nem akadályoztatnak a vasárnapi isteni tisztelet látogatásában és a vasárnapi szünet helyett nekik valamely hétköznapon teljes hoszonégy órai szünet engedélyeztetik. 105. d. §. A szövetségtanács felhatalmaztatik, hogy bizonyos iparágakra és különösen oly üzemekre nézve, melyek természe­tük szerint nem tűrnek meg félbeszakítást vagy halasztást, vagy amelyek természetük szerint az évnek csak bizonyos szakaira vannak korlátozva, vagy amelyek az évnek bizonyos részeiben fokozott munkára vannak kényszeritve, a 105. b. §. első bekez­dése alul kivételeket engedélyezhessen. Az ily kivételek az összes azonos üzemek számára egyön­tetűen és ugyanoly feltételek mellett szabályozandók, még pedig a 105. c. §. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezések figye­lembe vétele mellett. A szövetségtanács általjengedélyezett kivételekre vonatkozó rendeletek a birodalmi törvénylapban közzéteendők és a biro­dalmi gyűlésnek — legközelebbi egybeülés alkalmával — tudo­másvétel végett bejelentendők. 105. e. §. Oly iparágak részére, amelyek vasárnapokon vagy ünnepnapokon való teljes vagy részleges üzembentartása a közön­ség mindennapi, vagy ily napokon még fokozotabb mérvben elő­álló szükségleteinek fedezhetése szempontjából szükséges, valamint az oly üzemek részére, melyek kizárólag, vagy legalább tnlnyomó mérvben szél- vagy rendetlen vizi erő által mozgásban tartott hajtóművel dolgoznak a felsőbbfoku közigazgatási hatóságok a 105. b. §. rendelkezései alui kivételeket engegélyezhetnek. Ezen kivételek szabályozásának a 105. c. §, harmadik bekez­désében foglalt határozmányok figyelembevételével kell tör­ténnie* 105. §.»») második bekezdése alapján alkotott szabályrendeletek intézkedéseit megszegi, ha a jelzett rendelkezésekbe ütköző kihá­gásért már két izben jogerősen el volt itélve, ötven márkától egyezer márkáig terjedhető pénzbüntetéssel vagy elzárással bün­tetendő. 146. §. 40) második bekezdésének határozmányai alkalmazást nyernek. IV. Az ipartörvény 147. §-a első bekezdésének negyedik pontja a következő szövegezést nyeri: (Folyt. köv.) Vegyesek. Thót László dr., lapunk jeles munkatársa— mint örömmé értesülünk — illetékes (olasz tudományos) körökből származó meghívás folytán, elvállalta a Rivista degli Intellettuali című olasz nyelvű, előkelő tudományos és jogi folyóirat főszerkesztői tisztét E lap Latin-Európa és Latin-Amerika egyik legelterjedtebb bölcseleti és jogi, nemzetközi folyóirata. Az izraelita hitközség által alkalmazott metszők az állati belső részeket : a marha tüdejét, gyomrát, nyelvét és a beleit rendszerint értékesíthetik. Ezen állati belső részek jóhiszemű eladása jogtalan kóserhus elárusitásának nem tekinthető. (A m. kir. belügyminiszter 1907. évi 5,345. sz. határozata.) Ha az ingatlanra vonatkozó adásvételi jogügylet a tulajdon­jog bekebelezése után felbontó feltétel bekövetkezése miatt meg­semmisül és a szerződő felek ennek következtében az eredeti telekkönyvi állapot visszaállítása céljából nyilatkozatot állítanak ki, ez a telekkönyvi rendezés céljából szükségessé vált nyilatko­zat vagyonátruházási százalékos illeték alá nem vonható. (Köz­igazgatási bíróság 1907. okt. 2. 18,678/907. P. sz. a.) Az ily kivételek engedélyezésének közelebbi feltételeit a szövetségtanács rendeleti uton állapítja meg és azok a birodalmi gyűlésének — legközelebbi egybeülése alkalmával — tudomás­vétel végett bejelentendők. A kizárólag vagy túlnyomó részben szél-, vagy szabálytalan vizi erő által mozgásban tartott hajtóművel működő ipartelepek részére engedélyezendő kivételek tárgyalására a 20- és 21. §-ok határozmányai irányadók. 105. /. §. Ha valamely ártatlanul nagy kár elhárítása céljá­ból a vasár- és ünnepnapi munka előre nem látott szüksége beáll akkor bizonyos meghatározott időtartamra az alsófoku köz­igazgatási hatóság a 105. §. b. első bekezdése alul kivételeket engedélyezhet. Az erre vonatkozó engedély Írásbeli határozat alakjában adandó ki, amelyet a munkaadó az illetékes felügyelő tisztvise­lőnek — kívánatra — a telepen felmutatni tartozik. Ezenkívül a határozat a munkások részére a munkahelyiség­nek könnyen hozzáférhető helyén kifüggesztendő. Az alsófoku hatóságnak az ily engedélyekről nyilvántartást kell vezetnie, amelybe feljegyezendők a vállalat, engedélyezet munkálatok, a vállalatban alkalmazott és az illető vasár- és ünnepnapon ezen munkálatokkal foglalkoztatott munkások száma, foglalkoztatásuk tartama és az engedély indokai. 105. g. §. A szövetség tanács hozzájárulásával a vasár- és ünnepnapi munkatilalom császári rendelettel az előző §-okban felsoroltakon kivül más ipartelepekre is terjeszthető. Ezen rendeletek a birodalmi gyűlésnek — legközelebbi egybeülése alkalmával — tudomásvétel végett bejelentendők. A tilalom alul engedélyezendő kivételekre a 105 c —105./. §-okban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazást nyernek. 39) Német birodalmi ipartörvény. 105. §. Az önálló munkaadók és az ipari munkások közötti viszony a fennálló törvényes korlátok keretén belül szabad egyez­kedés tárgyát képezi. 40) Német birodalmi ipartörvény. 146. §. Kétezer márkáig terjedhető pénzbüntetéssel, vagyon­talanság esetén hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendők. 1. Azok az iparüzők, kik a 115. §. határozmányait megszegik; 2. azok az iparüzők, kik a 135—137. §-okban vagy a 139 c. §-ban foglalt határozmányokat, vagy a 139. és 139. á) §-ok alap­ján elrendelt intézkedéseket megszegik ; 3. azok az iparüzők, kik a 111. §. harmadik bekezdésében, a 113. §. harmadik bekezdésében, vagy a 114. §. harmadik bekez­désében foglalt határozmányokat —'amennyiben a 111. §. har­madik bekezdésében foglalt határozmányok az utóbbi esetben alkalmazandók — megszegik; 4. azok a személyek, akik az 56. §. hatodik pontjának ren­delkezését megszegik. A pénzbüntetések a 116. §-ban megjelölt pénztárba folynak. A bíróságok szervezéséről szóló törvény 75. §-a alkalma­zást nyer. PA1XAB nétzvfcivTAMAaAo NYOMOAM BUOM>MTBN

Next

/
Thumbnails
Contents