A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 18. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módosításáról. 3. [r.]

72 A JOG a folyamodó, vagyis az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. pontjának esetében a felhivó fél lakik. (Kúria : 1906. márc. 7.8,733/905. P.) Az a hiánya az eljárásnak, hogy a házaséletközösség visszaállítására felhivó végzés csak kétszer lett a hivatalos lapban közhírré téve, az e részben fennálló törvénykezési gyakorlat szerint pótoknak tekintendő az által, hogy utólag ^keresek levél következtében kelt idéző végzés 3-szor tétetett közzé, s ezért az itclet megsemmisítésének helye nincs. (Kúria: 47/900.) Ha a házasságot megbontó fél lakhelye ismeretlen volt ugyan, azonban a hirdetményi idézés folytán a békéltetési tárgyaláson megjelent, a házasság nem a H. T. 77. §. b) pontja, hanem annak a) pontja alapján bontandó fel. Indokok: 2,186/1903. I. szám. A bontást eredményező vétkesség kimondása az 1894: XXXI. t.-c. 77. £-ának b) pontjára az esetre alapítandó, ha az életközösséget megbontó házasfél tartózkodási helye egy év óta ismeretlen s a hirdetménynyel felhívott házasfél az életközösséget a kitűzött határidő alatt vissza nem állítja. A 4,803 1902. sz. kérvény benyújtásakor bizonyítva volt ugyan, hogy alperes tartózkodási helye 1900. évi február hó 1-től kezdve ismeretlen, minthogy azonban alperes az 1902. évi november hó 17-én megtartott tárgyaláskor személyesen megjelent és határozottan kijelentette, hogy a hirdetmény utján közzétett felhívásról értesült, sőt hogy férje őt magánúton is felszólította a házasság folytatására, azt a körülményt pedig nem bizony itatta, hogy az életközösség megbontására, avagy a házasság folytatásának megtagadására jogos oka volt: a házasság az alperesnek nem mint ismeretlen tartózkodásunak, hanem mint oly házasfélnek hibájából, ki az életközösséget jogos ok nélkül szándékosan megbántotta és a birói felhívásnak igazolatlanul eleget nem tett, az 1894 : XXXI. t.-c, 77. §. a) pontja alapján volt felbontandó. (Kúria : (1,144/1903. sz. ítélete.) H. J. T. 78. §. Szám: 1,977/98. Ha férfi nejét, azon értesülés hatása alatt, hogy neje mással szerelmi viszonyt folytat, felindulásában egy nádpálcával megfenyegeti (fenyíti), de a bántalmazás következtében a nő csak 8 napon belül gyógyuló testi sértéseket szenvedett, a férjnek e ténykedése a házasfelek közönséges társadalmi állásának figyelembevételével nem tekintetett olyannak, amelynél fogva a nő a H. J. T. 78. §-ra alapított bontó keresettel sikerrel felléphessen, sőt a férjnek ez a ténykedése a H. J. T. 80. §• a) pontja alá sem vonatott. (Kúria : 603/98.) 79. §. 1. A házassági köteléknek a H. 7. 79. §. alapján történt felbontása esetébe?i, az esetben, ha alperes éppe?i hosszabb büntetését állja, a különvetés mellőzendő. Szám: 1,550/99. Az 5 évet meghaladó szabadságvesztésbüntetésre ítélt és büntetését szenvedő házastárs ellen a H. T. 79. §. alapján indított perben, tekintve, hogy a különvetésnek az 1894: XXXI. t.-c. 101. §-a szerint gyakorlati jelentősége abban van, hogy annak tartama alatt a házastársak együttélésre kötelezve nincsenek, mivel az együttélés az által, hogy az egyik házastárs szabadságvesztésbüntetését állja, kizártnak tekintendő, a házassági kötelék a különvetés mellőzésévelfelbontható. (Kúria : 800/99.) 2. A jóhiszemüleg és kellő időben már eljár?ii kezdett felperes mulasztásának felróni és öt amiatt, mert az általa hivatalos minőségben megbízott segédjegyző kérésének kellő alakban és időben eleget nem tett, kereseti jog ele?ivészése okából keresetével elutasítani nem lehet. 5,408/906. I. Dévai tszék. A peresfelek közötti házassági köteléket az 1894: XXXI. t.-c. 79. §-a alapján felbontja, mert: A kolozsvári kir. ítélőtábla által feloldás folytán elrendelt bizonyitásfelvétel rendén az nyert beigazolást, hogy felperesnő 1902. július 11-től 1903. augusztus haváig Lupény községben szolgált és csak Lupénytol való távozása után szerzett tudomást arról, hogy az alperes férj a m. kir. Kúriának 1903. június hó 17-én kihirdetett végzése következtében jogerősen (3 évi fegyházbüntetésre lett ítélve. A nap, melyen felperes az alperes elitéltetéséről tudomás' szerzett, naptárszerüleg megállapítható nem volt, de tény, hogy amint a közös lakhelyen erről 1903. évi augusztus havában értesült, azonnal elment a segédjegyzőhöz és ettől az elválásra vonatkozóan tanácsot és útbaigazítást kért. B. J. segédjegyző valamelyes kérést csinált és azt azzal az utasítással adta át felperesnek, hogy azt valamelyik Írástudó falusi emberrel másoltassa le és adja be, mivel ő most más községbe megy lakni és nem ér rá. A falusi írástudó ember B. P.-né kérését nem teljesítvén, ez elment B. J. segédjegyzőhöz Haróra és kérte, hogy amit magára vállalt, teljesítse. Ez 1904. márciusban történt. B. J. a kérést ekkor el is készítette és azzal adta át felperesnek, hogy F. A. russi (felperes és alperes közös lakóhelyén való) jegyzőnek mutassa meg. F. A. a kérést rossznak találván, azt most már ő maga készítette el és adta be 1904. jul. 28-án 7,871/904. P. sz. alá a dévai kir. törvényszékhez szegényjogon való perelhetés iránt. A bontási kereset 1904. október 17-én 10,627/901. I' szám alá érkezett be. Ezen tények figyelembevételével a kir. törv.-szék a keresetet törvényes időn belül (H. T. 83.) beadottnak tekintette, mert felperes a műveltség legalacsonyabb fokán álló egyszerű írástudatlan falusi asszony, aki azáltal, hogy az előtte nagy tekintélylyel bíró falusi segédjegyzőt válóperéhez az előkészületi cselekmények megtételére felkérte és ettől erre ígéretet kapott, minden dolgát jól elvégzettnek gondolta és várt türelmesen az eredményre, s mert azt a körülményt, hogy a faluból eltávozott segédjegyző által ajánlott falubeli írástudó ember felperes kérését el nem készítette és hogy az ez iránt meg is sürgetett B. J. által készített írások jók sem voltak : a jóhiszemüleg és kellő időben eljárni kezdett felperes mulasztásának felróni, sőt amiatt, mert az általa hivatalos minőségben megbízott segédjegyző kérésének kellő alakban és időben éleget nem tett, keresetével elutasítani nem lehetett. Az ügy érdemében a H. T. 79. §. esetét fenforogni látta. Tábla a kereseti jogot elenyészettnek vette. Kúria I. Ítéletet hagyja. (Kúria : 1906. nov. 28. 4,945'906. P.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szabadkai tszéknél Pálics Albertné moholvölgyi lakos ellen, bej. máj. 30, fsz. jun. 11, csb. Kindris Gábor dr., tg. Nagy Gusztáv dr. — Ugyanott Simon Salamon zentai kereskedő ellen, bej. máj. 30, fsz. jun. II, csb. Kindris Gábor dr., tg. Biró Károly dr. — Anagybecskereki tszéknél Perinác Taisa ivándai lakos ellen, bej. máj, 30, fsz. jun. 10, csb. Bertin Lajos dr., tg Haller Károly dr. — A temesvári tszéknél Mayer testvérek helybeli cég ellen, bej. jun. 14, fsz. jul. 10, csb. Pavlovits Márk, tg. Radócsay László. — A nagybecskereki tszéknél Illics Danica helybeli cég ellen, bej. máj. 25, fsz. máj. 30, csb Bertin Lajos dr., tg. Hubert Zsigmond dr. Pályázatok : A karánsebesi tszéknél jegyzői áll. máj. 14 (98 — A debreceni járásbíróságnál jegyzői áll. máj. 14 (98) — A nagybecskereki tszéknél jegyzői áll. máj. 14 (98) — A besztercebányai tszéknél jegyzői áll. máj-. 14 (98) — A késmárki jbiróságnál jegyzői áll. máj. 14 (98) — A lemesi jbiróságnál jegyzői áll. máj. 14 (28) — A budapesti tszéknél jegyzői áll. máj. 15 (99) — Az ipolysági tszéknél albirói áll. máj. 15 (99) — A' kisújszállási jbiróságnál jegyzői áll. máj. 15 (99) — pestvid.éki tszéknél jegyzői áll. máj. 15. (99) Azonnali belépésre keresek egy kir. közjegyzői irodában már működött, jó irásu és telekkönyvi ügyekben jártas gyakornokot. Megkeresések alulírotthoz intézendők. Sántha Dezső kir. közjegyző, Tasnád. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakoart 3. PALLA8 RÉ8ZVÉ.1' 'ARSA8AG NYOMDÁJA BUDAPESTEN