A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 18. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módosításáról. 3. [r.]

A JOG 71 A debreceni kir. Ítélőtábla: Az elsőfokban eljárt bíróság ítéletét a B. P. 326. §-ának 1. a) pontja alapján megsemmisíti, vádlottat az ellene emelt vád alól a B. P. 326. §-ának 1. pontja alapján felmenti. Indokok : Tekintettel arra, hogy több hitelező vallomásából* illetve csődbejelentéséből (L. és B. 80. számú vallomása s a 25. számú táblás kimutatás 27. tétele, R. és R. 25. számú táblás kimutatás 27. tétele, K. Dávid főtárgyaláson tett vallomása s a táblás kimutatás 2. tétele, A. és K. cég 82. számú vallomása s a táblás kimutatás 8. tétele alatt) az tűnik ki, hogy egyes hitelezőknek vádiott ellen a csőd megnyitása alkaimával kevesebb volt a követelése, mint amennyinek a követelések összegét a vádlott által készitett és beadott, a főtárgyaláson felolvasott lb. szám alatti tartozási kimutatás feltünteti — ennélfogva ezt a kimutatást, mely szerint a vádlott összes tartozásai 11,011 korona 85 fillérre rúgnak, figyelemmel arra is, hogy ezen kimutatás szerint jelentkező szenvedő állapot közt egyrészt s a leltározás eredménye szerint (6. sz.) cselekvő vagyoni állapotul szereplő 10,585 korona 91 fillér közt másrészt mutatkozó s vagyonhiányul ez esetre felvehető különbözet (425 kor. 93 f.) amúgy sem nagy, a vádlott csődmegnyitáskori cselekvő és szenvedő vagyoni állapota megállapítására alapul el nem fogadhatta, hanem mivel ugyanannak jelzett szenvedő állapota a könyvszakértők véleménye szerint könyveiből sem mutatható ki, elfogadta az elsőfokban eljárt bíróság ítéletének a csődbejelentések alapján tett azt a megállítását, hogy a csődnyitáskor vádlott öszszes tartozásai 8044 korona 48 fillért tett ki és pedig annál inkább' mert azt, hogy vádlott tartozásainak összege ennél több volna sem vádiratában, sem a főtárgyaláson előterjesztett vádinditványa szerint maga a közvádJó sem vitatta. Minthogy pedig az említett csődleltár szerint a vádlott áruraktárában talált áruk beszerzési áron 8703 korona 57 fillér a a bútorok és kintlevő követelések 1882 korona 35 fillér és így összesen 10,585 korona 92 fillér értéket képviseltek, vagyis a vádlottnak az utóbbi összegben meghatározódó cselekvő vagyoni állapota, ugyanannak csődnyitáskori szenvedő vagyoni állapotát (8044 korona 48 fillér) nyilván felülhaladta s minthogy a csődvagyon értékesítése folytán beállt értékcsökkenés a vádlott terhére be nem számitható: ennélfogva a vádlott terhére rótt vádbeli tettben a csalárd bukás büntette, vagy más bűncselekmény ismérvei feltalálhatók nem lévén, a tábla az elsőíokban eljárt bíróság ítéletét, a B. P. 385. §-ának 1. a) pontjában megjelölt anyagi semmiségi ok alapján megsemmisítette s vádlottat az ellene emelt vád alól a B. P. 326. §.-ának 1. pontja értelmében felmentette s folyományaként a védelem részéről felebbezése alapjául felhozott, de tárgytalanokká vált több alaki és anyagi semmiségi ok fenn, vagy fenn nem forgásának elbírálásába nem bocsátkozott. (1906. évi december hó 11-én.) A m. kir. Kúria A főügyész részéről bejelentett s a koronaügyész által fentartott semmiségi panasz folytán mindkét alsófoku bíróság ítélete a B. P. 385. §-ának 1. a) pontjában megjelölt anyagi semmiségi ok miatt a B. P. 437. §-ának 5. bekezdése értelmében megsemmisít ettik és a törvényszék uj eljárásra s az ügy elbírálására lényeges kö rülmények megállapítására kiterjedő uj határozat hozatalára utasittatik. Indokok : a tábla ítéletéből az tűnik ki, hogy a vádlott tartozásainak 8044 kor. 48 fill. összegben történt meghatározását ugy a törvényszék mint a tábla csupán a csődbejelentésekre alapították, holott a vagyonbukott szenvedő vagyoni állapotának megállapítása tekintetéből a vagyonbukott tartozásait nem egyedül a csődtömeg ellen bejelentett követelések összege képezi, hanem mindaz, amivel a vagyonbukott a csődnyitás idején hitelezőinek tartozott, habár a csődtömeg ellen ezek követeléseiket be sem jelentették volna; az alsőfoku bíróságok azonban a csődtömeg ellen leendő érvényesítés végett be nem jelentett tartozások összegének a vádlott bevallásán kívül valamennyi hitelező vallomásának is figyelembe vételével szükséges megállapítását mellőzték. Ezenkívül a tényállás, melynek teljes megállapításával a tábla különben nem is foglalkozott, több tekintetben hiányos, mert a törvényszék által itéletileg megállapított tényállásból ki nem tűnik, hogy. . . . Minthogy pedig a vád tárgyát képező büntetendő cselekmény tényálladékának megállapítása tekintetéből az elől említett körülmények lényegesnek mutatkoznak, ezek megállapításának elmulasztása pedig a B. P. 385. §-ának 1. a) pontjában megjelölt semmiségi okot tünteti fel: ennélfogva mindkét alsófoku bíróság ítélete a B. P. \'-ü. ij ának 5. bekezdése értelmében megsemmisítendő s a törvényszék uj eljárására utasítandó volt. (1907. évi október hó 22-én. 8,231. sz) Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Szám: 1,502/900 3. Felperes a H. T. 77. §. b) pontjára alapított keresetével elutasittatott, mert a H. T. 75. §-a szerint a 76—80. §§-ban foglalt bontó okból a házasság felbontását csak az érvényes házassági kötelékben álló házastárs kérheti, az azonban, hogy felperes és alperes között érvényes házasság állana fenn, igazolva nincs, mert igaz ugyan, hogy a perhez mellékelt anyakönyvi kivonatokkal kimutatva van, hogy felperesnő és alperes között 1888. április 29-én Balázsfalván a hosszuaszói rabbi előtt házasság köttetett, ámde az alperes ellen a gyulafehérvári kir. törvényszék előtt kettős házasság bűnténye miatt folyamatba tett és még be nem fejezett bűnügy irataival az is tanúsítva van, hogy alperes 1887. augusztus 30 án Amerikában a new-yorki rabbi előtt egy más nővel korábban házasságot kötött, melynek érvényét alperes ama bűnügy során kétségbe vonta ugyan, de ezideig bírói Ítélettel érvénytelenítve nem lévén, ez a korábbi házasság ez időben is fennállónak tekintendő, a későbbi ellenben érvényesen megkötöttnek nem tekinthető, minélfogva a korábbi házastárs jogosítva lehet ugyan a vele kötött korábbi házasságnak "a H. T. 76. §-a alapján való felbontását kérni, de nem illeti meg a jog felperest, mint későbbi házastársat, hogy a vele kötött későbbi házasságnak a H. T. 77. §-a alapján való felbontását kérhesse, mivel ennek a törvényszakasznak alapfeltételét a házassági életközösség visszállitása és illetően visszaállításának jogos ok nélkül való megtagadása képezi, e tekintetben pedig alperest, habár mulasztása megállapítva van, vád nem terheli, mivel korábbi házasságnak érvényben fennállása mellett későbbi házasságát illetően az életközösség visszaállítására törvény szerint nem kötelezhető, és amennyiben a 77. §. rendelkezésének megfelelő birói felhívás tényleg kibocsátva is lett, ennek a felhívásnak ugyanazon törvényszakaszban megjelölt joghatály már csak azért sem iulajdonitható, mivel ezzel annak a későbbi házasságnak érvényessége ismertetnék el, minek pedig útját állja a korábbi házasságnak még meg nem döntött, s a jelen per során meg nem támadott és vita tárgyává sem tett érvényessége. (Kúria: 1,889/900.) 4. A H. T. 77. §. b) pontja alapján a házasság felbontását az egyik házasfél akkor kérlieti, ha kimutatja, hogy azon házasfél, aki a házassági életközösséget megbontotta, legalább is egy év óta ismeretlen helyen tartózkodik. 194/906. I. Kolozsvári tszék 8,749/904. sz.: A házasság a H. T. 77. §. b) pontja alapján felbontatik. Tábla 933/905. I. sz. a. helybenhagyja. Kúria 2,766/905. sz. a.: Mindkét alsóbiróság ítélete az azt megelőző eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetik és . . a kérvény felperesnek visszaadatni rendeltetik. A H. T. 77. §. b) pontja alapján a házasság felbontását az egyik házasfél akkor kérheti, ha kimutatja, hogy azon házasfél, aki a házassági életközösséget megbontotta, legalább is egy év óta ismeretlen helyen tartózkodik. Minthogy a helyhatósági bizonyítványokból alperesnek ismeretlen helyre történt távozását naptárilag megállapítani nem lehet, a keresethez csatolt helyhatósági bizonyítványból azonban az tűnik ki, hogy alperes .... hónapban távozott el ismeretlen helyre, nyilvánvaló az, hogy a . . . számú kérvény beadásakor a H. T. 77. §-. b) pontjában meghatározott egy év még le nem telt és ennélfogva az eljáró tszék joghatálylyal sem kötelezhette alperest az . . . életközösség visszaállítására. 1,438/906. I. 5. Az 1868: LIV. 53. §. c) pontja szerint házassági perekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs. Ugyanennek a törvénynek 36. §-a szerint, ha a végelválás, vagyis a házasság felbontása hűtlen elhagyás következtében kéretik — a távollevő fél - amennyiben tartózkodási helye ismeretlen, azon törvényszék elé időzendő, melynek területén