A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 1. szám - A kir. közjegyzők dijainak behajtásánál felmerülő visszásságok. 1. [r.]

4 A J elkövetett bűncselekmények esetében hozott marasztaló Ítéletek közzétételére nem a vádlott, hanem az időszaki lap tulajdonosa vagy kiadója kötelezendő a költség megtérítése nélkül. Minthogy a közzététel egy rendkívüli mellékbüntetésnek tekintendő s az csak arra szabható ki, akire a törvény megengedi. Minthogy a vádlott a «Zala» cimü időszaki lapnak sem tulajdonosa, sem kiadója s igy a közzététel vele szemben el nem rendelhető: mindkét alsóbiróság tévedett a vádlott terhére, amikor olyan büntetéssel sújtotta, ami ellenében kiszabható nem volt. Ezzel az eljárással mindkét alsóbiróság a B. P. 385. §. 2-ik pontjában körülirt semmisségi okra szolgáltatván alapot, Ítéleteinek ide vonatkozó részét hivatalból megsemmisíteni s a törvénynek megtelelő határozatot hozni kellett. Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. Szám: 54/904. L 3. A kir. ítélőtábla következő végzést hozott: A kir. járásbíróság végzése felfolyamodással megtámadott abban a részében, mely szerint az eljáró bir. közjegyzőnek a tárgyalásért járó dija 30 K.-ban állapíttatott meg s az eljáró bir. közjegyző a jogosulatlanul felvett 8 K. többletnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett leendő visszafizetésére köteleztetett ; megváltoztatik. ü. Albert kir. közjegyző dija a felszámított 38 K.-ban állapittatik meg s ennek kifizetése tudomásul vétetik, mert: a hagyatéki eljárás Sz. János és neje N. Zsuzsa örökhagyók után indíttatott meg s D. Albert kir. közjegyző az 1904. O. 186/4. sz. végzéssel a most nevezett két örökhagyó hagyatékának a letárgyalásával bízatott meg és az iratoknál levő hiteles tkvi kivonatok szerint a kizárólag ingatlanból álló hagyatéki vagyon fele része a Sz. János és a másik felerésze a N. Zsuzsa hagyatéka, tehát a leltári értékként kitüntetett 2,704 K.-ból 1,352 kor. értéket képvisel a Sz. János hagyatéka és 1,352 K, ércéket a N. Zsuzsa hagyatéka; ennél fogva minthogy az 1694: XVI. t.-c. 117. £-ában meghatározott díjátalány a tárgyaló kir. közjegyzőt minden egyes hagyaték után külön megilleti és az a körülmény, hogy a két hagyatékot együttesen tárgyalta figyelemmel a 117. §f utolsó bekezdésében foglalt hasonló szabályra is, nem vonja maga után azt, hogy a díjmegállapítás alapjául a két hagyaték összértéke vétessék : a két hagyaték tárgyalásáért a 117. §. e., pontja alapján különkülön 16 K. jár s igy a közjegyző dija á felvett jegyzőkönyvért felszámított 6 K.-val együtt az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával 38 K.-ban volt megállapítandó (1905. január 15-én). 16. t. ü. é. m. 4. Ha a hagyatéki leltárból a közszerzeménykét elismert vagyon az özvegy részére kihasittatik is, a kir. közjegyző díjátalányát nem a leszállított érték, hanem a leltárban felvett összes vagyon értéke (1894: XVI. t.-c. 117. §.) alapján kell megállapítani . Ha a hagyatéktárgyalás során az örökhagyó nevére felvett egyes ingatlanok az 1894: XVI. t.-c. 70. §-a értelmében az örökösök beleegyezésével nem is jut nekik örökségül, a kir. közjegyző díjátalányát nemcsak a leszállított, hanem az eredeti érték után kell megállapítani. (1904. december 16-án 2,653/1902. és 4,186/904. I. sz.) Ellentétes nézet 1904. El. t/F. 11 sz, mely szerint a férj elhalálozása esetében, ha a nő közszerzemény cimén igényt támaszt s ezt az igényét az örökösök a hagyatéki tárgyalás rendjén elismerik, a kir. közjegyzőt a közszerzeményként kihasított vagyonrész után felülmaradó hagyatéki vagyon értéke után illeti csak meg díjazás, mert a kihasított közszerzeményi vagyonrész hagyatékot nem képez. A másik esetben pedig a díjazásnál az az irányadó, hogy a másoknak, tehát nem az örökösöknek jutott vagyonrész hagyatéki vagyonnak tekinthető-e vagy nem. (Ellentétes nézet felmerülése esetén teljes ülésbe viendő kérdés.) 5. As 1894:XV1. t.-c. 40—42., 44., 55. és 117. §. 8. bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel hagyatéki ügyekben, ha a közjegyzői díjszámításnak alapjául szolgáló leltári érték megállapítása a hivatkozott t.-c. 40—42 §-ai rendelkezéseinek figyelembe vételével történt, ettől eltérő, — az érdekelt feleknek a hagyatéki tárgyaláson tett egyoldalú, önkényes jelentésein alapuló ertékmegállapitas alapján van-e eltérő díjszámításnak helye s az ily módón felszámított kir. közjegyzői dijak megállapithatók-c ? 36. Örökösödési eljárásban a kir. közjegyzőt az 1894: XVI. t.-c. 117. §-a értelmében megillető díjátalány meghatározásánál figyelembe veendők az érdekelt feleknek a hagyatéki tárgyaláson a leltárba tartozó vagyon értékére nézve önkényesen és egyetértelmüen tett, oly kijelentései, melyek az id. törvény 40—42. §§. rendelkezései szerint megállapított hagyatéki leltári érték felemelésére irányulnak, ellenben a közjegyzői dij megállapítása szempontjából nem vehetők figyelembe ezek a bejelentések akkor, ha azokkal az idézett törvény 40—42. §-ai rendelkezései szerint megállapított leltári érték leszállítása céloztatik. (1906. El. 3. 0. 6. 1,314/1906. I. és 1,315/1906. í.) (>. A hagyatéki bíróság a Jiagyaték?iak a perreutasitott igényre való tekintet nélküli átadása s az osztály megtétele előtt (1894: XVI. t.-c. 87. §.) az ügyiratokat az osztálynak a. perreutasitott igényre való tekintet uélkiil leendő megejt és e végett a kir. közjegyzőnek újból kiadja : a kir. közjegyzőt az 1894 : XVI. t.-c. 117. §-ban irt dij egészben, vagy részben megilleti-e ? 29. t. ü. é. EB'. 3. Az 1894: XVI. t.-c. 120. § ának első bekezdése értelmében a kir. közjegyzőt a bíróilag elismert örökösök ellenében az 1894: XVI. t.-c. 117. §-ban meghatározott díjátalány egy és ugyanazon hagyatéki ügyben csak egyszer és csak az ott meghatározott összegben illeti meg, tekintet nélkül arra, hogy a részleges (76. §.) vagy teljes perreutasitás (84. §.) meghozatala előtt a hagyatéknak bírósági meghagyás folytán foganatosított több izben való tárgyalása (folytatólagos tárgyalás), vagy a perreutasitás után elrendelt póttárgyalása, avagy bármely irányú kiegészítő tárgyalása szükségszerű volt-e, vagy nem. (Vonatkozással a 4,871/905. I. és 4,954/1905. I. számú ügyekre.) Kivonat a Budapesti XÖzlöny-böl. Csődök: A kolozsvári tszéknél Teke és vidéke tejszövet" kezete tekéi cég ellen, bej. jan. 25, fsz. febr. 27, csb. Kazinczy Béla, tg. Vascán János dr. — A szegedi tszékuél a Csanádpalota és vidéke keresztény fogyasztási szövetkezet csanádpalotai cég ellen, bej. febr. 1, fsz. febr. 8, csb. Pollner Kálmán dr , tg. Petrovics Aurél. — A szabadkai tszéknél Rude Ignác bajai kereskedő ellen, bej. jan. 31, fsz. febr, 10, csb. Kindris Gábor dr., tg. Nyitray János dr. — nagykikindai tszéknél Brőder Adolf, feketetói kereskedő ellen, bej. jan. 27, fsz. febr. 7, csb. Kovács Kálmán, tg. Dimitrievics Milivoj. — A kalocsai tszéknél Diamant Nándor kalocsai kereskedő ellen, bej. febr. 3, fsz. febr. 27, csb.'Péter Ferenc tg. Schöffer József dr. — A nagyszebeni tszéknél Franz Jahn Söhne helybeli cég ellen, bej. febr. 19, fsz. márc. 11, csb. Miksa Pompejus dr., tg. Lemény Livius dr. — A szatmárnémeti tszéknél Rosenberg Zsigmond nagykárolyi kereskedő ellen, bej. febr. 4, fsz. febr. 21, csb. Horváth Benő dr., tg. Vetzák Ede dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Székely Bertalan helybeli bőröndkészitő ellen, bej. jan. 27, fsz. febr. 24, csb. Gyenes Mátyás, tg. Kasselik Gyula dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Halász Ferenc és Pál helybeli cég ellen. bej. jan. 28, fsz. febr. 27, csb. Kazacsay Gerő, tg. Fraenkel Sándor dr. — Az egri tszéknél Kurták Lipót pásztói kereskedő ellen, bej. febr. 8, fsz. márc. 7, csb. Mikovinyi Jenő, tg. Kiss Arthur dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Kopitl és Benedek helybeli cég ellen, bej. febr. 4, fsz. márc. 5. csb. Unger Károly dr., tg. Korchmáros Kálmán dr. — A kecskeméti tszéknél Csillag Béla ceglédi kereskedő ellen, bej. márc. 13, fsz. ápr. 10, csb. Kérészy Lajos, tg. Piros Gyula dr. — A nagybecskereki tszéknél Tanazovits Milos melencei kereskedő ellen, bej. jan. 31, fsz. febr. 17, csb. Gramling Kornél, tg. Szarnék Gusztáv dr. — A kolozsvári tszéknél Sütő Lajos helybeli vállalkozó ellen, bej. febr. 15, fsz. márc. 14, csb. Fernovszky Béla dr., tg. Lengyel Kristóf. Pályázatok : A körösbányai jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 10 (294) — Az algyógyi jbiróságnál aljegyzői áll. jan. 10 (294) — A budapesti büntetőtszéknél aljegyzői áll. jan. 10(294) — A máramarosszigeti jbiróságnál albirói áll. jan. 14. (2961. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V , Kálmáp-utca 16. V., Rudolf-raKoart 3.