A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 2. szám - Igazságügyi programm

Huszonhetedik évfolyam. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. 2. szám. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. A JOG Budapest, 1908. január 12. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: 4 korona Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Negyed évre (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓ1, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE E*ész * \ 16 Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MÓR dr. Az előfizetési v/f\z< üg*védek- legcélszerűbben postatatai külde Megjelen minden vasárnap. TARTALOM. Igazságügyi programm. Irta Oláh Dezső dr., budapesti ügyvéd. — Hol az igazság ? Irta W e i s s Ignác dr., brassói ügyvéd. — A végrehajtási törvény novellája. Irta Fényes Vince, zilahi tszéki biró. — A kir. közjegyz'k dijainak behajtásánál felmerülő visszásságok. Irta Steiner Ármin dr. Budapest. - IRODALO M : A járásbirósági pervezetés. Irta Révai Bódog dr., ismerteti P a p József dr., Budapest. — Vegyes. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a Budapesti Közlönyből. Igazságügyi programm. Irta OLÁH DEZSŐ dr., budapesti ügyvéd. Recseg-ropog az egész világ gazdasági szervezete. A válság vihara megrázkódtatta az egész világpiacot, rombadöntötte a hatalmas vállalatok ezreit. A pénzhiány és pénzdrágaság a mi szük korlátok közé szorult, kicsinyes gazdasági életünkben is nagy pusztitásokat okozott. Virágzó, dus jövedelmet hajtó vállalatokat, a legkedvezőbb conjuncturát élvező hatalmas iparágat láttuk a pénzhiány nyomása alatt összeomlani. Minden vállalkozásnak, gazdasági fellendülésnek éltető eleme a hitel. A hitelszervezet erein át folyik a gazdasági élet vérkeringése és ha a hitelszervezet felmondja a szolgálatot, szükségképpen beáll a pangás, a romlás. A jelenlegi világválság rikító szinekkel tüntette ki hitelszervezetünk erőtlen voltát, gazdasági erőink szervezetlenségét. Azt kellene hinnünk, hogy a kormány és törvényhozás leszűrve a válságos idők tanúságait, első feladatának fogja tekinteni a tapasztalt bajok orvoslását, a káros jelenségek kiküszöbölését. Látunk is némi gyámoltalan tapogatózást, üres jelszavak alapján induló tervezgetéseket; de éppen arra akarunk reámutatni, hogy a kormány tudós doktorai hamis diagnózist csinálnak és operáló kés helyett — lassan ölő méreggel akarják gyógyítani beteg hitelszervezetünket. Az igazságügyminiszternek a költségvetés bizottsági tárgyalása alkalmából tartott beszédéből, valamint benyújtott törvényjavaslataiból megállapíthatjuk a kormánynak a hiteltörvényhozás terén való programmját. A kormány receptje a homoeopathia elvein épül. Gazdasági életünk a hitel hiányát, annak majdnem teljes megszűnését sinyli. A kormány homoeopathikus receptje egyszerre három oly méreggel dolgozik, amelyek mindenike gyilkos hatású lesz gyenge hitelünkre. A végrehajtási törvény tervezett reíormja, ha a benyújtott javaslatból törvény lesz, úgyszólván lehetetlenné tesz minden oly hitelt, amely dologi jog engedése által biztosíttatni nem fog. A végrehajtási törvény reformjára égető szükség van ugyan, de nem azért, hogy az adósnak a nemfizetést, ami ma is elég könnyű dolog, megkönnyitse, hanem első sorban, hogy az eljárás egyszerűsítése, gyorsítása és olcsóbbá tétele által egyfelől a hitelező érdekeit követelésének gyors behajtása, másfelől az adós érdekeit a végrehajt, költségek csökkentése, bizonyos — de legszűkebb korlátok közé szorított — létminimum mentesítése által, egyaránt szolgálja és a kettős érdek kellő összhangbahozásával a hitel consolidatióját elősegitse. A mi javaslatunk e célokat teljesen szem elől téveszti és az eladósodott uralkodó osztály szája ize szerint csak arra fektet súlyt, hogy minél több gáncsot vessen a követelését kereső hitelező elé. A kormány második csodaszere az uzsoratörvénynek egyszer már a közvélemény és kritika nyomása alatt visszavont, Lapunk mai száma - ; de bizonyos jelenleg túltengő befolyású érdekkörök a&al annál inkább erőszakolt tervezete, ^.amely egyenes merénylet a forgalom biztonsága ellen. Nincs-^az a jogügylet, amely az uzsoratörvény tervezete alapján megtámadható nem volna; nincs az a kenyérkereső foglalkozást űző polgára e hazának, akit ezen törvényjavaslat intézkedései alapján meghurcolni nem lehetne. A harmadik kilátásba helyezett reformja a kormánynak a szövetkezeti törvénytervezet. A szövetkezetek lelkiösmeretét kétségtelenül sok bűn terheli, de viszont az sem tagadható, hogy a nép széles rétegei számára nálunk kizárólag a szövetkezeti hitel volt hozzáférhető. A reformnak tehát nem gyengíteni, hanem erősítenie kellene az intézményt; holott a javaslat éppen megfordítva a közszükségletet szolgáló hitelszövetkezeteket megbénítja, míg ellenben az életképtelen és felesleges falusi fogyasztási szövetkezeteket, tisztán azért, mert az agrár és reakciós propagandának hathatósan bevált szervei, az önálló ipart és kereskedést üző polgárok rovására, az ő keserves adófilléreik terhére, gyámolitja. A mostani pénzügyi válság világos tanulsága, hogy elsőrangú és sürgős feladat a hitelszövetkezeteknek olyan reformja, amely azok ellenállóképességét még válságos időkre is megedzi. Meg kell teremteni állami segítséggel a hitelszövetkezetek központját; a központba való belépést pedig kötelezővé kell tenni. A szövetkezetek törvényhozási uton kikényszeritett központosítása kettős célt szolgálna. A szerves kapcsolatba hozott szövetkezetek hálózata az erős központ támogatásával a legszélesebb néprétegek jogos hiteligényeit kielégíthetné ; de egyszersmint a központ szigorú ellenőrzése alá vetett szövetkezetek megszűnnének a legkülönfélébb visszaélések melegágyai lenni. Az igazságügyminiszter ur programmja a hiteltörvényhozás terén e három javaslatban kimerül. A lezajlott gazdasági válság okainak felösmerésére, tanulságainak leszűrésére nincs érzéke a jelenlegi kormányzatnak, még kevésbé a törvényhozásnak. Ha a nálunk duló hitelválság okait vizsgáljuk, azt egészen más forrásokra kell visszavezetnünk, mint az egyidejűleg a világpiacon, különösen Németországban és Amerikában keletkezett pénzszükséglet. Mig ugyanis a külföldön mindenütt az ipari túltermelés, a vállalkozás szertelen kiterjesztése idézte elő a feszültséget, addig nálunk, kivéve talán a faipart, a termelés és hiteligények a rendes keretek között maradtak. A mi válságunk két okra vezethető vissza. Az első összefügg a világpiac helyzetével. A világpiacon beállott pénzdrágaság folytán a külföldön elhelyezett államadóssági címleteink és zálogleveleink elvesztették kedvező tőkebefektetési jellegüket, mivel a tőke saját hazájában jóval magasabb kamatozást tudott elérni, mint amilyent a mi papírjaink nyújtottak. Ezen állapot természetes folyományaként visszaözönlöttek a külföldön elhelyezett adóssági címleteink. Ha a honvágyat kapott papírjaink a tőkével biró közönségnél elhelyezést találtak volna, akkor a világ pénzpiacának válsága talán némi feszültséget okozott volna nálunk is, de nagyobb megrázkódtatást semmiesetre sem. Ámde a magyar tőke elzárkózott. A hazakerült adóssági címleteket maguk az adósok voltak kénytelenek visszavásárolni; a járadékot a kormány vásárolta a postatakarékpénztár utján, a zálogleveleket 12 oldalra terjed.