A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 17. szám - Növendékjog

142 A JOG «1910. évi január hó elsejétől kezdve a munkaidő tartama naponkint tiz órát meg nem haladhat*. 13. Az ipartörvény 137. §-ának24) harmadik bekezdése után a következő — negyedik — bekezdés iktatandó : «A napi munkaidő befejezése után a munkásoknak legalább tizenegy óráig tartó szakadatlan pihenő idő engedélyezendő*. 14. Az ipartörvény 138. §-a25) a következő szövegezést nyeri: Ha a munkaadó munkásnőket vagy fiatalkorú munkásokat kiván foglalkoztatni, ugy a munkaadó ezt a foglalkoztatás megkezdése előtt a helyi rendőrhatóságnak bejelenteni köteles. A bejelentésben megjelölendő az üzem, azon hétköznapok, amelyeken a bejelentett személyek foglalkoztatandók, a munkaidő és a szünetek kezdete és vége, úgyszintén a foglalkoztatás neme. Módosítás ezeken a viszonyokon — eltekintve egyes eltolódásoktói, amelyek a munkában akadályozott munkásoknak bizonyos csapatokban való helyesbítése folytán szükségessé válnak — nem végezhető előbb, mielőtt a hatóságnak megfelelő további jelentés nem tétetett. Minden üzemben a munkaadó köteles gondoskodni arról hogy minden oly helyiségben, melybenl fiatalkorú munkásoka foglalkoztatnak, egy szembetűnő helyen a fiatalkorú munkások jegyzéke, a munkanapok, úgyszintén a munkaidő és a munkaközi szünetek kezdetének és végének megjelölésével kifüggesztessék. Hasonlóképpen köteles a munkaadó arról is gondoskodni, hogy az illető helyiségekben egy tábla függesztessék ki, amely az országos központi hatóság részéről megállapítandó szövegezésben és olvasható Írásban a munkásnők és a fiatalkorú munkások foglalkoztatására vonatkozó határozmányok kivonatát tartalmazza (Folyt, köv.) Irodalom. \ Növendékjog. Irta1 Tóth Lajos dr. debreceni jogakadémiai tanár. A magánjog még kevésbbé kultivált, de gyakorlatilag is fontos részének monográfiája, még pedig az örökjog területén. A munka céljához képest előbb az örökjogi növendékjog elméleti alapjait és tanait tárja fel, azytán elkülöníti a rokon jogintézményektől, s végül dogmatikailag fejti ki az egész jogterület szabályait. Természetesen első sorban a magyar magánjogra volt tekintettel, mely kodifikált jog hiján a birói judikaturán alapszik. Lénye137. §. Nőf munkások gyárakban nem foglalkoztathatók éjjeli sdőben, vagyis esti fél kilenc órától reggeli fél hat óráig, valamint izombaton és ünnepeket megelőző napokon délután fél hat órán tul. Tizenhat esztendőnél idősebb női munkások napi munkadeje nem haladhat meg tizenegy, vasárnapokat és ünnepnapokat megelőző napokon pedig tiz órát. Munkaközben a női munkásoknak legalább egy óra szünet engedélyezendő. Oly tizenhat esztendősnél idősebb munkásnőknek, kiknek háztartást kell vezetniök, kérésükre megengedendő, hogy a déli szünetet megelőzőleg egy fél órával távozhassanak a munkából, amennyiben ez a szünet legalább másfél órát nem tesz. Betegágyas nők lebetegedésük után négy hétig egyáltalában nem és további két hétig csak abban az esetben foglalkoztathatók, ha hatóságilag elismert orvos bizonyítványa szerint ez nekik meg van engedve. 24) L. az előző jegyzetet. 8') Német birodalmi ipartörvény. 138. §. Fiatalkorú munkások és nők alkalmazását a gyártulajdonos tartozik a helyi rendőrhatóságnál írásban bejelenteni. A bejelentésben megjelölendő a gyár, azon hétköznapok, a melyeken ezen munkások alkalmaztatnak, a napi munkaidő kezdete és vége, a munkaközi szünetek ideje és a foglalkoztatás neme. Eltekintve az üzem folyamán egyes munkások akadályoztatása következtében egyes csapatokra nézve szükséges helyettesítésektől, ezen viszonyok csak ujabb bejelentés után módosíthatók. A munkaadó gondoskodni tartozik arról, hogy mindazon munkahelyiségekben, amelyekben fiatal munkások foglalkoztatnak, azoknak névjegyzéke, heti munkanapjaik, napi munkaidejüknek kezdetének és végének, valamint a munkaszüneteknek megjelölésével feltűnő helyen kifüggesztessék. Ezenkívül a munkaadó tartozik gondoskodni arról is, hogy a nők és fiatalkorú munkások alkalmazására vonatkozó határozmányok kivonata, a központi kormányhatóság által meghatározandó szövegezésben, olvashatóan írva, az illető helyiségekben kifüggesztessék. gesebb kérdéseknél az osztrák, német, francia és olasz kódexeket is párhuzamba állította. Nagy tudományos készülettel és szigorú rendszerben irt terjedelmes monográfia. Megjelent 300 lapon Hegedűs Sándor könyvkiadó vállalatában. Ára 5 korona. Pénzügyi kódex. Pótkötet. Az állami italmérési jövedék. Irta Szabó Sándor dr. a sárospataki jogakadémián a magyar pénzügyi jog tanára. - Ára 3 K. (Mindkét kötetnek együtt 12 K.) Sárospatak, 1908. ====_===__=== VegyesekNyilatkozat. «AJog» folyó évi 14. számában <Személyes ügy ?» cim alatt «Egy végrehajtó* tollából cikk jelent meg, mely csekélységemmel foglalkozik azon alkalomból, hogy nem helyeztettem át a sátoraljaújhelyi bírósági végrehajtói állásra. A kérdéses cikkre ugyancsak «A Jog* 16. számában Csaplaky Lipót dr. fegyelmileg hivatalvesztésre itélt volt késmárki kir. járásbiró, ez idő szerint sátoraljaújhelyi ügyvéd reflektál és olybbá tünteti fel a ^Személyes ügy ?> cimü cikket mintha azt én irtam, vagy abban részem volna. Kijelentem, hogy az általam sem helyeselt cikkről annak megjelenéséig halvány sejtelmem sem volt. Csak azon csodálkozom, hogy a tekintélyes sátoraljaújhelyi ügyvédi kar nevében éppen Csaplaky Lipót dr., volt késmárki kir. járásbiró tartja magát nyilatkozatra hivatottnak?! Vagy talán már elfelejtette nevezett Csaplaky Lipót dr., hogy: «Késmárk felől fütyül a szél ?» Gál Vilmos, iglói kir. bírósági végrehajtó. Az országos birói és ügyészi egyesület nagyváradi osztálya e hónap 20. napján tartotta alakuló gyűlését. Az egyesület tagjai sorába beléptek a nagyváradi kir. Ítélőtábla birái 3 biró kivételével. A kir. törvényszék és annak területén működő birák két biró kivételével. A kir. ítélőtáblánál, továbbá a kir. törvényszék és annak területén működő jegyzők, aljegyzők és joggyakornokok egy segédszemélyzeti tag kivételével. A nagyváradi osztály eddigelé áll 80 birói és 45 segédszemélyzeti, összesen 125 tagból. Az egyesületbe belépett tagokat Bary József kir. törvényszéki elnök hívta össze s a gyűlésen is ő elnökölt. Az alakuló osztálygyülésen* a választmányt következőleg alakították meg: Elnök Imrik Péter kir. Ítélőtáblai biró ; Titkár : Gálbory József drkir. Ítélőtáblai elnöki titkár ; pénztáros: Szegedy Lajos dr. kir. törvényszéki birói. Választmányi tagok: Bary József, kir. törvényszéki elnök, Bócz Géza, kir. Ítélőtáblai biró, Nizsalovszky Endre kir. törvényszéki biró és Hubert Ottó kir. járásbiró. Bélyegmentességek előzetes elbírálása. Egyes okiratok bélyegmentességéfiek előzetes kimondása iránt ériényesitett panaszok elbírálására a ?nagyar királyi közigazgatási bíróság hatásköre ki nem terjed. Mert: az 1896: XXVI. törvénycikk 81. §-ának III. pontja szerint, illetékügyekben a magyar királyi közigrzgatási bíróság előtt való eljárásnak Uielye van : a pénzügyigazgatóságnak azon határozata ellen, melylyel az 1889: XXVIII. törvénycikk II. feezetében megállapított eljárás szerint megszabott illetékek jogosságát és helyességét megállapítja; vagyis tehát a panaszszal megtámadott határozat már megszabott illetékre kell, hogy vonatkozzék ; a fenforgó esetben azonban arról van szó, hogy a «Sz.-i Kereskedelmi és Iparbank* b-i fiókintézete bizonyos, a belkezelésre használandó okiratnak egyes példányait előterjesztvén, azok bélyegmentességének előzetes elismerését kérte, amit a z-i magyar királyi pénzügyigazgatóság részben megtagadott, a panasz erre a határozatra vonatkozik. Minthogy tehát ebben az esetben nem valamely már megszabott illetéknek a jogosságáról avagy helyességéről van szó, nyilvánvaló, hogy ennek az ügynek érdemi elbírálása a magyar királyi közigazgatási bíróságnak hatáskörébe nem esik, ezért további eljárás végett az iratokat a felterjesztő pénzügyigazgató ságnak visszaküldeni kellett.