A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 17. szám - Növendékjog

A 0 Közönséges lopással halmazatban levő mezörendöri kihágás miatt az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanács 1908 február 17. 3,172/1908. L M sz.) A kir. minisztérium következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Indokok : A csendőrségi feljelentés szerint B. J. és M. M. kapnikbányai lakosok azzal terheltetnek, hogy M. Gy. kapnikbányai lakosnak a nyársfási határban lerakva volt 2 boglya 30 K. értékű szénáját, továbbá P. I. kapnikbányai lakosnak szintén a nyársfási határban lerakva volt szénaboglyájából 12 K. értékű szénát elloptak. Terheltetik továbbá M. M. azzal, hogy a L. Gy. udvarában lerakva volt szénaboglyájából 1 K. értékű szénát ellopott, B. J. pedig azzal, hogy ismeretlen egyén kárára egy hámot idegenitett el. A nagybányai kir. járásbíróság ebben az ügyben 1905. évi december hó 18-án tárgyalást tartott, amelyen az ügyészségi megbízott, tekintettel arra, hogy 1 K. értékű széna ellopásáról van szó, s hogy sértett a tárgyaláson szabályszerű idéztetése dacára nem jelent meg : a lopás vétsége miatt emelt vádját elejtette s indítványozta, hogy a M. Gy. és P. I. sérelmére elkövetett mezőrendó'ri kihágás elbírálása végett az iratok közigazgatási hatósághoz áttétessenek. A kir. járásbíróság 1905. évi december hó 28-án 1905. B. II. 1,039. szám alatt kelt végzésével a kir. ügyészségi megbízott indítványához képest, a L. Gy. által panaszolt ügyben a BP. 323. §-a alapján az eljárást megszüntette s a M. Gy. és P. I. kárára elkövetett mezó'rendőri kihágás elbírálása végett, az iratoknak a közigazgatási hatósághoz való áttételét rendelte el. A magyarláposi járás fó'szolgabirája 1906. évi január hó 3-án 1. kih. szám alatt hozott s kellőleg indokolt végzésével kimondotta, hogy hatáskörét nem állapítja meg, mert a jelen esetben a közönséges lopás vétségének ismérvei is fenforognak Ezen tényállás alapján az eljárást a kir. biróság hatáskörébe kellett utalni, mert a fentiek szerint a kir. járásbíróság ebben az ügyben már tárgyalást tartott, a BP. 22. §-ának rendelkezése folytán pedig, amely törvényszakasz a BP. 521. §-ának értelmében a járásbíróság elé utalt bűnvádi ügyekben is alkalmazandó, ily esetekben áttételnek többé helye nincs, hanem a kir. biróság hivatva van azon bűncselekmények elbírálására is, amelyek elbírálása egyébként a kisebb hatáskörű hatóság hatáskörébe tartoznék Ebben az ügyben azért is a kir. biróság hatáskörét kellett megállapítani, mert a fentebbi tényállásból kitünőleg, B. J. nemcsak a széna ellopásával, hanem lószerszám ellopásával is terheltetik, ez a cselekmény pedig, amelyre sem az ügyészi megbízott indítványa, sem a kir. járásbíróság fentebb hivatkozott végzése nem terjed ki, a Btk. 333. §-ába ütköző' s a 334. §. szerint minősülő közökséges lopás ismérveit tünteti fel, s igy elbírálása az 1897: XXXIV. t.-c. 18.§-ának 1. pontja értelmében a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Más által megsebzett, de még uratlannak tekintendő jószág elejtése miatt az eljárás a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik. Vadászat fogalma. (Minisztertanács 1908. február 173,380/908. I. M. III. sz. a.) A m. kir. minisztérium következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik Indokok : L. K. katalini lakos erdőőr 1907. évi márc. 3-án a váci káptalani erdőben egy szarvasbikára rálőtt és ezt meg is sebezte. A megsebzett szarvast egy társával és két kutyával egy darabon üldözte is, de amikor a szarvas az erdőből más vadászterületre a sik határba kimenekült, az üldözést abbanhagyta. P. S. és társai váci lakosok a megsebzett szarvast a határban észrevevén, űzőbe vették és P. S., akit a szarvas agancsával a torkán súlyosan meg is sebesített, egy baltaütéssel el is ejtette. Az ekként birtokukba vett szarvas húsát maguk közt elosztották, bőrét és agancsát pedig eladták. Vác város rendőrkapitánya 1907. évi június hó 8-án 204. szám alatt kelt Ítéletével L. K-t az 1883: XX. t.-c. 31. §-ába ütköző vadászati kihágás miatt elitélte, a P. S.-t és társait terhelni látszó jogtalan elsajátítás vétségének elbírálása végett pedig az iratokat a váci kir. járásbírósághoz tette át. A váci kir. járásbíróság 1907. évi június hó 11-én 1907. B. 346/2. sz. alatt kelt végzésével illetékességét leszállította s az ügynek az 1883: XX. t.-c 26. éseshetóleg következő szakaszaiba ütköző' vadászati kihágás miatt saját hatáskörében leendő elbírálása végett az iratokat Vác város rendőrkapitányságához áttette. Kifejtette a kir. járásbíróság, hogy L. K. a szarvast csak megsebezte, de birtokba még nem vette, mert az elmenekülvén, továbbra is uratlan dolog maradt, a P. S. és társainak cselekménye tehát nem minősíthető találásnak, hanem vadászásnak Vác város rendőrkapitánya 1907. évi július hó 3-án 271. szám alatt hozott végzésével az ekként felmerült hatásköri összeütközésnek eldöntése végett az iratoknak a minisztertanácshoz leendő felterjesztését rendelte el. A rendőrkapitány ezúttal annak a nézetének adott kifejezést, hogy P. S. és társainak cselekménye a Btk. 333. i?-ába ütköző lopás vétségének ismérveivel bír. Minthogy a fentiek szerint — amint ezt a kir. járásbíróság helyesen kifejtette — a más által megsebzett, de a P. S. és társai által elejtett és birtokba vett szarvasbika, mint még uratlan jószág az elejtést megelőzőleg még senkinek tulajdonában, vagy birtokában nem volt, fogalmilag ki van zárva, hogy az jogtalan elsajátítás, lopás, vagy más a vagyonjog ellen irányulóvétségnek vagy bűntettnek tárgyát képezhesse. Minthogy továbbá az 1883: XX. t.-c. 16. §-ának az a kijelentése, hogy: «a vadászat csak lőfegyverrel, vagy lóháton bárminemű vadászebek használatával gyakorolható ), nem meríti ki a vadászat fogalmát, mert a vadászás fogalma alá esik minden olyan cselekmény, melylyel a még uratlan jószágot képező vad birtokba vétetik, ennélfogva P. S. és társainak a fentebbiekben előadott cselekménye is alkalmas az 1883 : XX. t.-c. rendelkezéseibe ütköző valamely vadászati kihágás tényálladékának megállapítására. Ezek alapján ebben az ügyben az eljárást a hivatkozott törvénycikk 47. £-a alapján a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett utalni. Megöléssel való fenyegetés miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanács 1908. február hó 17 3,437/908. I. M. sz. a.) A m. kir. minisztérum következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. Indokok : H. J. rózsahegyi lakos azzal van terhelve, hogy 1907. évi július hó 29-én, midőn mezőrendőri kihágási ügyben a városi albiró elé való idézést kézhezvette, az idézést széttépte és a kézbesítő rendőr előtt a következő szavakra fakadt : Ha a városházára jövök, mindnyájatokat megöllek . A rózsahegyi járás fŐszolgabirája 1907. évi augusztus 10-én 847. szám alatt kelt átiratával a kih. Btk. 41. §-ára való hivatkozással a feljelentést elbírálás céljából a rózsahegyi kir. járásbírósághoz tette át. A nevezett kir. járásbíróság 1907. évi augusztus hó 25-én 1907/B. 573. szám alatt kelt végzésével a följelentést a főszolgabíróhoz visszaküldte, meit a panaszíott cselekményben a kih. Btk. 46. §-ában meghatározott kihágás tényálladékát látta fenforogni. Ezen tényállás alapján az eljárást a kir. biróság hatáskörébe kellett utalni, mert a megöléssel való fenyegetés alkalmas a kih. Btk. 41. §-ában meghatározott közcsend elleni kihágás tényálladékának megállapítására, ennek az elbírálása pedig az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. §-a 4. pontjánák és 19. §-a 1. pontjának egybevetett értelme szerint a kir. biróság hatáskörébe van utalva. Életbiztositó-társaság ügynöke által felvett provisio-előleg visszakövetelése, ha az ügynök nem volt kizárólagosan fix fizetéssel alkalmazva, a kir. biróság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanács 1908. február 25. Ö. 183/1908. I. M. sz.) A kir. minisztérium következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tatozik. Indokok: F. J. gyárigazgató budapesti lakos mint a «Rock> élet-biztosító társulat jogtudoja 1906. évi december hó 7-én 1907. Sp. VII. 2,483. szám alatt keresetet adott be a budapesti VI. ker. kir. járásbíróságnál provisio-előlegül adott 120 K. 66 fillér tőke és járulékai iránt Cs. P. jelenleg drohobitji lakos magánhivatalnok ellen, azon az alapon, hogy alperes, mint a társaság volt ügynöke, a kapott előlegre munkát nem teljesített és az előleget visszafizetni vonakodik. A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság 1907. évi január hó 6-én 1906. Sp. VII. 2,483 2. szám alatt hozott végzésével az alperes által a sommás eljárás 27. §-ának 1. pontja alapján tett pergátló kifogásnak helyet adott és a pert megszüntette azzal az