A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 16. szám - Az uj Dárday befejezése - A közszolgálati alkalmazottak jogviszonyai

136 A JOG A Hármaskönyv egyik állítólagos föforrásáról írta es a Magyar Jogászegylet 1907 december 14-iki ülésén előadta Schiller Bódog dr. — Gábor Gyula dr. és Timon Ákos dr. felszólalásával. A Magyar Jogászegyleti Értekezések 283. száma. Budapest, 1908. Ára 1 K. 50 f. A büntetőjog reformja Olaszországban a XVIII. század második felében. (A riforma do direito penal na Itália na segunda metade do seculo XVIII.). Irta *Enrico Pesstna, volt olasz igazságügyminiszter, nápolyi egyetemi tanár. Olaszból portugálra fordította Thót László dr. Ceará, Brazilia. Vegyesek. Személyes ügy ? Hasonló cím alatt a «Jog» 1908. ápril -Viki számában megjelent közleményre legyen szabad a következőket előadnom : A miniszter eljárása védelemre nem szorul, erről nem is teszek említést, de a közlemény a s.-a.-újhelyi bírósági végre" hajtó személyét is érinti, amennyiben azt mondja róla «a helyi országgyűlési képviselő és ügyvéd irodájában alkalmazott bíróÍrnoka volt, és ebből kiindulva Gál Vilmos iglói bir. vhajtóra sérelmesnek tartja, hogy nem ez lett ide áthelyezve, — hát alaposan téved a cikkiró : egy végrehajtó, mert Rosner Imre nem biró-irnok volt, hanem igenis ügyvédjelölt, — kinek ily minőségben 6—8 évi gyakorlata van, — képesítése is az államvizsgán felül 2 jogtudományi szigorlat, mint ügyvédjelölt több igen előkelő ügyvédi irodában hosszabb ideig irodavezetőként rnükö. dött, volt Buza Barna dr. képviselő ur irodavezetője is, — az ügyvédi kar által előnyösen ismert és az általa kért — szerencsénkre el is nyert — állásra kiválóan alkalmas egyén, igy tehát Gál Vilmos iglói kir. bir. végrehajtó meg lehet nyugodva, hogy S.-A.-Ujhelybe ugy jogi képzettség, mint társadalmi állás tekintetében megfelelő ember jutott, és reá nem szégyen, hogy ilyen kartársa érdekében mellőzték. Csaplaky Lipót dr., sátoraljaújhelyi ügyvétl. A fél által semmisségi panasznak nevezett felfolyamodás és felfolyamodásnak nevezett semmisségi panasz a Kúria által elfogadtatott. A m. kir. Kúria (1905. dec. 13-án, 5,403. sz.) : N. T. J. és neje vádlottak által beadott fellolyamodásnak hely adatik, a törvényszék által hozott végzés a B. P. 379. §-ának 4. bekezdése értelmében megsemmisíttetik a vádlottaknak semmisségi panasznak címzett beadványa, mint a felfolyamodásnak címzett azonban semmisségi panasznak tekintendő perorvoslatot visszautasító végzés ellen irányuló felfolyamodás e helyen vizsgálat alá vétetvén, az innen elutasittatik Indokok : Cs. J.-nének N. T. J. és neje ellen becsületsértés vétsége miatt emelt vádja tárgyában a vádlottak által benyújtott perorvoslati beadvány — bár ez felfolyamodásnak van címezve — lényegében a törvényszék mint felebbviteli bíróságnak másodfokú ítélete ellen irányuló semmiségi panasz, tehát ilyennek tekintendő is, viszont az a perorvoslat, melyet vádlottak a törvényszék visszautasító végzése ellen nyújtottak be és semmisségi panasznak nevezték, lényegében felfolyamodás lévén, mint ilyen bírálandó el. Minthogy az utóbb idézett beadvány a törvényszéknél lett benyújtva és ott nem másod-, hanem elsőfokban nyert elintézést, a törvényszéknek vonatkozó végzésére a B. P. 556. §-ának 1. bekezdése alkalmazást nem nyer és azon végzés ellen a felfolyamodás nincsen kizárva: ezen okoknál fogva annak a felfolyamodásnak, meiylyel vádlottak a törvényszék végzését megtámadták s melyet benyújtottak, helyt adni, s a visszautasitó végzést megsemmisíteni, a most idézett perorvoslatot, mint felfolyamodást elfogadni és érdemi vizsgálat alá venni kellett. . . A nemzetközi büntetőjogi egyesület magyar csoportjának legutóbb Rickl Ede elnökletével tartott ülésén folytatták a tanúvallomások pszichológiája és a kiadatás nemzetközi szabályozásának megvitatását. Az előbbi kérdéshez először Nagy Károly dr. szólt hozzá, aki rendőrtisztviselői praxisából mondott el érdekes részleteket és reámutatott a nyomozó hatóságok szerepének fontosságára. Ranschburg Pál dr. következett utána, érdekesen megvilágítva a kérdés hátterét. Aztán azt fejtegette, hogy eddig is már mennyi uj és fontos tényt derített ki a tanúvallomások pszichológiájának kérdésével való foglalkozás. Utalt különösen a figyelem önellenőrzésére való nevelésre és a jogászok pszichológiai és pszichopatológiai oktatásának kiváló jelentőségére. A kiadatás nemzetközi szabályozásának kérdéséhez, mint előadó Barinkay Dénes szólt hozzá. A kiadatási intézmény továbbfejlesztése érdekében a kiadatási eljárás gyorsítását jelezte szükségesnek és hangsúlyozta, hogy a kiadatási szerződések kötésénél a bűncselekményeket a szerződést kötő államok büntetőjogi terminológiája szerint külön párhuzamosan kellene akként felsorolni, hogy minden egyes bűncselekmény megnevezése mellett eliminativ módon megjelöltetnének azon tényálladékok is, amelyek alapján a kiadatásnak helye nem lehet. Az érdekes előadásokat végighallgatta a nagyszámú érdeklődők között Balogh Jenő dr., Magyary Géza dr. és Moravcsik Ernő Emil dr. egyetemi tanár, Pekáry Ferenc dr. főkapitányhelyettes, Polner Ödön dr. és Langer Jenő dr. táblai biró, Reiner Ignác dr. miniszteri osztálytanácsos, Tóth Lajos dr. rendőrkapitány, valamint a birói, ügyvédi, orvosi és rendőrtisztviselői karnak számos tagja. Korcsolyapálya jegének felvágása és eltulajdonitási célból való elvitele miatt indított ügy a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1907. dec. 27-én hozott határozata. A kir. minisztérium T. G. és társai ellen korcsolyapálya jegének felvágása és eltulajdonítása iránti ügyben az n—i kir. járásbíróság és az n—i járás főszolgabirája között hatásköri összeütközési esetben következőleg határozott: ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Indokok : A n—i korcsolyázó egylet elnökségének feljelentése szerint T. G. és társai n—i lakosok azzal terheltetnek, hogy 1907. évi január hó 17-én az egyleti jégpálya jegét fejszével felvágták és a jeget több szekérrel eladás céljából elszállították, s ez által 50 K kárt okoztak. Az n—i kir. járásbíróság 1907. évi 118. szám alatt kelt végzésével a bűnvádi eljárást megszüntette s a fenforogni látszó és az 1894. évi XII. t.-c. 93. §-a szerint minősülő mezőrendőri kihágás elbírálása végett az iratokat a n — i járás főszolgabirájához tette át. A kir. járásbíróság ezt az intézkedését azzal indokolta, hogy a jégpálya jege nem tekinthető másnak, mint földtől el nem választott terméknek, annak felvágása és ellopása tehát — amennyiben az okozott kár 60 koronát meg nem halad, — nem az ingatlanrongálás vagy lopás vétségének, hanem az 1894. évi XII. t.-c. 93. §-ában meghatározott mezőrendőri kihágásnak tényálladékát állapítja meg. A n— i járás főszolgabirája 1907. évi 97. szám alatt kelt végzésével szintén kimondotta, hogy az ügy elbírálása hatáskörébe nem tartozik, kifejtvén, hogy az 1894. évi XII. t.-c. a jégről, mint föld termékéről nem szól, de a föld termékének fogalma alá sem vonható, mert nem a föld termő ereje s nem a talajban rejlő termőképesség hozza létre. Különösen nem tekinthető a föld termékének a jelen esetben, midőn a jégpálya jege mesterséges uton összegyűjtött vizből állíttatott elő. Az ekként támadt hatásköri összeütközési esetet a kir. minisztérium megvizsgálván, az eljárásra a kir. bíróság hatáskörét állapította meg, mert jég általában s különösen a mesterséges uton összegyűjtött vizből képződött jég sem a gazdasági termény, sem a földtől el nem választott termék fogalma alá nem esik, annak eltulajdonítása tehát — abban az esetben is, ha 60 koronán aluli értékben és az 1894. évi XII. t.-c. 93. §-ában meghatározott helyről történik is — a közönséges lopás ismérveivel bir, ennélfogva figyelemmel az 1897. évi XXXIV. t.-cikk 18. §-a, I. 1., pontjának rendelkezésére, a hatáskör kérdésében a fenti értelemben kellett dönteni. (52,523/1907. F. M. sz.) A legújabb törvényekkel kiegészített s a kivételes eljárásokkal bővitett uj, teljes kiadásban most jelent meg: A polgári perjog tankönyve (Magyar törvénykezési rendtartás) Különös tekintettel a szigorlatozók és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta Falcsik Dezső dr., kir. akad. jogtanár. Budapest, 1908. Politzer-féle könyvkiadó-vállalat. Ara ÍO korona. Kapható minden könyvkereskedésben. PALLAS »í»zWkvTA8«A»X0 NYOMÓIM BuOAPWTBt