A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 16. szám - Az adóreform tárgyában beterjesztett törvényjavaslatok és az ügyvédi kar anyagi érdekei

A JOG 131 arisztokráciának ellensúlyozója a szellemi arisztokrácia és épp ezért van az arisztokráciában a demokratikus irány. Hivatkozom cikkem ama kitételére, hogy az egyéni érdem belértéke szerint mérlegelendő és igy az egyén értékét belbecse adja meg. Ily nézetem hangoztatása mellett valóban csodálkozom, hogy cikkem oly felháborodást, vagy mint t. Kartárs ur mondja, boszankodást keltett, annyival inkább csodálom, mert cikkében legkevésbé sem árulja el a boszankodást. Ha t. Kartárs ur oly nagy emberek példáival áll elő, mint Kossuth Lajos, Deák Ferenc, ugy elismeréssel fordulok t. Kartárs ur felé, hogy e helyütt is a halhatatlanok iránti kegyeletét lerója, de engedje meg, hogy ily hasonlatot itt már azért sem lehet alkalmazni, mert — bármily kicsinylő alakot adtak önönmaguknak, — mint a nemzetnek halhatatlan nagy embereit a történelem örökiti meg, éltük kivéshetlen érdemeit egy egész nemzet hordja és fogja hordani szivében. A nyilt levelet t. kartárs úrhoz, ki az objektiv álláspontra helyezkedett, intéztem. * Tekintetes Szerkesztőség ! Kerültem az e helyütt dr. Nagy Zoltán biró úrral való vitatkozást. Kerültem három okból. 1- ször, mert személyeskedésre sohasem felelek. 27 éve annak hogy szerény cikkeimmel fölkeresem e lapokat, tán a Jog is igazolja, hogy soha el nem hagytam az objektivitás terét és sohasem támadtam személyt, avagy kritikusnak, pláne más iró bírálójának nem léptem föl és ha a retorzió kisérletétől is tartózkodom, azt eddigi szokásom mellett már csak azért sem teszem, mert biztosan tudom, hogy e tekintetben Nagy Zoltán biró urnák nem lehetnék osztálytársa. 2- szor, mert hűen őrzöm mint boldogult Névy László tanárom ama tanitását : bármiről gondolkodunk, avagy irunk, adjunk nyiltan nézetünknek kifejezést, de soha, bármily támadtatás érjen bennünket, a tárgytól és tárgyilagosságtól ne térjünk el. 3- szor azért, mert annak, ki a cikkét ekként zárja : fogják reám bár, hogy ha én is a kasban lennék, mint ama bizonyos vasfazék, tapasztalás szerint — én sem zörögnék. Ám próbálják meg, nem szükséges felelni, felel neki az alydobói nemes származása és íog felelni a majdani idő. Minden további vitára nem felelek. M. J. dr. Az adóreform tárgyában beterjesztett törvényjavaslatok és az ügyvédi kar anyagi érdekei. A budapesti ügyvédi kamara választmánya beható tárgyalás alá vette a miniszterelnök által az adóreform tárgyában beterjesztett törvényjavaslatokat. Az Oesterreicher Samu dr. ügyvéd által készített felterjesztés a legnagyobb alaposságai tárja fel a törvényjavaslatnak különösen az ügyvédi karra sérelmes intézkedéseit. Felette sérelmesnek tartja a felterjesztés ezen törvényjavaslatnak 44. §-ának 2-ik kikezdését, mely szerint «ha a lakás és irodahelyiség együtt van, az egész bér lakbérnek számit». Erre vonatkozólag a felterjesztés a következőket mondja : A törvényjavaslatnak ezen pontja, amilyen ártatlannak látszik, az értelmi foglalkozások egész körének a mai mérven felüli 2'JJ—3000/0 adóemelést jelenti a fővárosban a nélkül, hogy bármivel is indokolva lenne az, hogy az értelmi foglalkozásoknak adóalapja, eltérően az általános kereseti adó alá eső egyéb osztályoktól, oly horribilis mérvben emeltessék. Ugyanis a ma fennálló 1875 . XXIX. t.-c 19. §-ának 5. pontja szerint egyáltalában nincs különbség az irodát tartó értelmi foglalkozások és a III. osztályú kereseti adó alá tartozó egyéb foglalkozások közt a tekintetben, hogy mily módon alkalmaztatnak a minimális tételek. Az idézett 5. pont szerint ugyanis a III. osztályú kereseti adó d) osztálya alá tartozó összes adóköteleseknél, tehát kereskedők és iparosoknál épugy, mint az ügyvédek, orvosok és mérnököknél az általuk fizetett évi lakbérnek >/.— 8-szoros összege és az üzleti (irodai) helyiség bérének 25—100° V-a alkalmaztatik a fokozat szerint. A fennálló törvény tehát, midőn zárjelbe tette ezt a szót iroda>, világosan aequiparálja az irodát az üzleti helyiséggel, a mi természetes is, mert hisz az értelmi foglalkozások körének is szüksége van oly helyiségekre, amelyekben hivatását gyakorolja. A mai fennálló törvényes intézkedés értelmében tehát az ügyvéd, orvos, vagy mérnök adóalapjának kiszámításánál tekintetbe vétetik, hogy a lakbérből mennyi es:k az irodára és mennyi marad a lakásra. Az irodára eső bérnek 25—1007o-a s a lakásra maradó bérnek ugyanazon ^-ában meghatározott fokozatai képezik együttesen az adóalapot, épp ugy, mint a kereskedőnél és iparosnál az ő üzleti helyiségének bére és az ő lakásának bére. Mármost a törvényjavaslat kontemplált 44. §-ának fentemlitett 2. kikezdése ezt a mai törvényes állapotot az értelmi foglalkozásoknak rovására in pejus le akarja rombolni, amiből ezen értelmi foglalkozásoknak horribilis adóemelése áll elő, pedig a törvényjavaslat alapelvei szerint ezeket az értelmi foglalkozásokat kedvezőbb elbánásban akarja részesíteni, mint a többi osztályokat, midőn az adókulcsot ezeknél 5%-ban, amazoknál pedig csak 47,,-ban állapítja meg. A törv.-jav. 44. §-ának ezen 2. kikezdése tehát magának az alapelvnek dezavuálását és cáfolatát jelenti a törvényjavaslrthoz 2'/. alatt csatolt összehasonlító táblázathoz fűzött megjegyzések 4. pontjának, mely szerint >az értelmi szabad foglalkozásoknál (ügyvédek, orvosok stb.) a helyzet még kedvezőbben alakul az adóreform után, mert ezek — a javaslat szerint — az általános kereseti adóban 5°/0 helyet csak 4%-kal adóznának.* Egy egyszerű példa megvilágítja, hogy a törvényjavaslat 44 §-ának ezen diffikultált 2. bekezdése milyen nagy mérvben cáfolja a törvényjavaslat alapelvét és az indokolásnak azon kifejezett állítását, hogy az értelmi szabad foglalkozások helyezete az adóreform után kedvezőbben alakul. A budapesti rendkívül drága lakbérviszonyok mellett egyáltalában nem jelent fényűzést, hanem keserű kényszert, ha egy ügyvéd, orvos, vagy mérnök, pláne, ha családos, lakást és irodahelyiségeket is magában foglaló lakásért 2400 korona bért fizet. Az iiy adókötelesnek adóalapja a ma fennálló törvény szerint a minimális tételek segélyével következőleg számíttatik ki : Csak normális esetet veszünk, amelyben sem csökkentő, sem emelő körülmények nincsenek és felvesszük a minimális tételeknek nem a legalsóbb és nem a legfelsőbb határát, hanem hogy igazságosak legyünk, a határok közti átlagot. Számítva tehát a 2400 korona lakbérnek felerészét az irodahelyiségekre, vagyis 1,200 koronát, ezen összeg, mint irodahelyiségbér után számítva a 25 —100°/0 közti átlagot, vagyis 62%-ot = 774 koronát és ehhez hozzáadva a magára a lakásra eső 1,200 korona bérösszegnek 274-szeresét, mint az 1875: XXIX. t.-c. 19. §-ának 5. b) pontban a törvény szerinti kategóriák figyelembe vételével megállapított legalsó és legfölső határközti átlagot, tehát 2,700 koronát és igy az adóalapot kiszámítva összesen 3,444 koronában : ezen adóalap után III. oszt. kereseti adó fejében 10% jár = 344 és az általános jövedelmi pótadóban ennek 35% = 120 korona, vagyis az ily irodahelyiségekért és lakásért 2,400 koronát fizető adóköteles ügyvéd, orvos vagy mérnök IIIoszt. kereseti és általános pótadóban fizet összesen 464 koronátEz az állami adóteher járulékok nélkül. Mármost az általános kereseti adóról szóló törvényjavaslat 44. §-ának 2. kikezdése szerint az ily adókötelesnek a helyzete következőképpen fog alakulni: Ha az egész bér lakbérnek számit, amint azt a javaslatnak ezen neheztelt pontja mondja — és ha a minimális tételek megmaradnak a fővárosban is ugy, mint a javaslat 42. igában kontemplálva vannak, akkor a 2,400 K.-nak a 42. §. d) pontjában meghatározott 3—10-szeresének átlaga, vagyis öVa-szeresével számítva az adóalap 2,400'6V2 = 15,600 tesz ki. Ezen összegnek 4" n-a kitesz 623 K.-t, ehhez hozzájárul az általános jövedelmi pótadó helyébe lépő jövedelmi adó, vagyis a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslat 24. §-a szerint 15,600 K. után 550 K. Ezen két összeg együttesen már is kitesz 1,174 K.-t, tehát már most is tartunk a mai 404 K. adómegterheléssel szemben 153°;0 adóemelésnél. És ha figyelembe vesszük a jövedelmi adóról szóló törvényjavaslatnak 75. §-át, mely szerint, ha a 46 millió koronában megállapított adókontingens el nem éretik, 40°/0-ig terjedő pótelőirásnak van helye és ha figyelembe vesszük az általános kereseti adóról szóló törvényjavaslatnak 61. §-át, mely szerint ha a 28