A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 1. szám - A kir. közjegyzők dijainak behajtásánál felmerülő visszásságok. 1. [r.]

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog l. számához. Budapest, ÜX)8. január 5. Köztörvényi ügyekben. Ha az adós a hitelezővel szemben a töke és kamat megfizetésén felül, azon esetre, ha a tökét és kamatot bizonyos időn belül visszafizeti, kártalanítási dij (storno) megfizetésére is valialt kötelezettséget: ezen kártalanítási dij az 1877. VIII. t.-c. 2. §-a szerint kamat jellegével bír és igy a 8" f, kamatot meghaladó kártalanítási dij nem sorozható. A m. kir. Kúria 1907. nov. 14. (4,491 1906. P. sz. a.) a következő Ítéletet hozott: Mindkét alsóbirósági ítéletet megváltoztatja és a fehérgyarmati kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságnak 07/1904., illetőleg a debreceni kir. Ítélőtáblának 1,659/1904 és a kir. Kúriának 6,581/1904. számú sorrendi végzésével alperes javára 10,000 és '2400 K után feltételesen sorozott 3°/0 kártalanitási dijnak a sorrendből kihagyását elrendeli; továbbá alperest végrehajtás terhe mellett kötelezi arra, hogy felperesnek összesen 339 K 54 fill. költséget fizessen. Indokok : A perhez csatolt végrehajtási iratok szerint K. Ödön és Szabolcs ingatlanai a fehérgyarmati kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság által 3,965/1903. szám alatt kibocsátott árverési hirdetmény következtében az 1903. évi nov. 2. napján végrehajtásilag elárvereztetvén, a nevezett telekkönyvi hatóságnak 57/1904. számú, illetőleg a debreceni kir. Ítélőtáblának 1,659/1904. számú és a kir. Kúriának 6,581 /1904. számú sorrendi végzésével alperes javára az árverési vételárból 10,000 és 24,000 K tőke, ezeknek 8U n-os kamata és költség feltétlenül, azoknak a tőkéknek 3" o-a pedig kártalanitási dij gyanánt, minthogy ezt a fehérgyarmati takarékpénztár mint rangsorban későbbi jelzálogos hitelező kifogásolta, feltételesen soroztatott és erre a kártalanitási dijra nézve a kifogásoló takarékpénztár perre utasíttatott; továbbá azok szerint a végrehajtási iratok szerint a fehérgyarmati takarékpénztár utóbb a rangsorban későbbi illető jelzálogi követelését felperesre engedményezte. Ilyen körülmények között felperesnek áll jogában és érdekében az, hogy az illető kifogást per utján érvényesítse ; e tekintetben tehát felperesnek van kereshetőségi joga. A pernek adatai szerint alperes az illető kártalanitási dijat azon az alapon igényli, hogy közte és az adósok között szerződésileg az volt kikötve, hogy a 10,000 és 24,000 K tőke meghatározott évek előtt az adósok részéről vissza nem fizethető, hogy ellenkező esetben adósok tartoznak a tőkék 3°,.-át kártalanitási dij (storno) gyanánt alperesnek fizetni és hogy az illető tőkéknek a meghatározott évek előtt visszafizetése bekövetkezett. Az alperes által az illető kártalanitási dijhoz való igényének alapjául felhozott ebből a kikötésből jogszerűen következik, hogy alperest az a kártalanitási dij a tőkén és kamaton felül illetné meg, tehát az a kártalanitási dij olyan dolog vagy haszon, melynek adására, vagy teljesítésére az adós a hitelező részére a tőke visszafizetésén KÍVÜI kötelezettséget vállalt, és igy az a kártalanitási dij az 1877. évi VIII. t.-c. 2. §. szerint kamat jellegével bír. Már pedig alperes javára a fentiek szerint az illető tőkék és ezeknek 8° o-os kamata feltétlenül soroztatott és igy az 1877. évi VIII. t.-c. 4. értelmében a 8° n-ot meghaladó 3% kártalanitási dij meg nem állapitható. (Hasonlóan határozott a m. kir. Kúria I. G. 199 1901. sz. a.). Ezeknél fogva a felek között a per során felmerült egyéb és ekként tárgytalanná vált jogviták eldöntésének mellőzésével, mindkét alsóbiróság ítéletét meg kellett változtatni, felperes keresetének helyet adni és egyúttal alperest, mint teljesen vesztest az 1868. évi LIV. t.-c. 251. §-a alapján az összes költségben elmarasztalni. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben Ha a részvénytársaság igazgatósága a közgyűlést megelőző nyolc nappal a mérleget és a felügyelő-bizottsági jelentést a társaság irodájában közzé nem teszi s ezen időn belül azok nyomtatott példányokban az emiitett helyiségben a részvényesek rendelkezésére nem állanak ; továbbá, ha az igazgatóság a részvényeket letétbe helyezett részvényesek jegyzékét a közgyűlésen nyilvános betekintés végett ki nem teszi, akként, hogy a részvényesek által hozzáférhető legyen, ezek a mulasztások nemcsak arra szolgaihatnak esetleg alapul, hogy az igazgatóság tagjai a kereskedelmi törvény 221. 1. pontja értelmében pénzbirsággal sújtassanak, hanem arra, hogy a közgyűlés határozatai sikeresen megtámadtassanak. Ezen alakszerűségek mellőzését a hatá rozatokat megtámadó felperesnek kell bizzonyitania. A keres kedelmi törvény csak azoknak adja meg a részvénytársaság ügyeibe való befolyást, akik valóságos részvényesek s ezek is sak az alapszabályokban meghatározott mértékben és korlátokon belül gyakorolhatnak szavazati jogot; ebből folyólag a bemutatóra szóló részvényeknek is csupán a közgyűlésen való részvétel és a többség biztosítása céljából való átadása jogtalan, és emiatt a hozott határozatok meg is támadhatók akkor, ha á jogosulatlan szavazatok számuknál fogva a szavazás eredményét befolyásolták. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék (1905 nov. 13. 61,836/905. sz.) felperest keresetével elutasítja. Ituiokok: I. Felperes azon panasza, hogy alperes igazgatósága a mérleget s a felügyelő-bizottsági jelentést a közgyűlést nyolc nappal megelőzőleg a társaság irodájában közzé nem tette s azok ezen időn belül nyomtatott példányokban a részvényesek rendelkezésére nem állottak, lényegében nem a közgyűlés határozata, hanem az igazgatóságnak kötelességmulasztó eljárása ellen irányul. Ezért a panasz valósága esetében is az alapszabályok 36. cikkének 2. bekezdésében elrendelt közzététel elmulasztása nem a közgyűlési határozatok megtámadására, hanem esetleg a kereskedelmi törvény 221. £-ának 1. pontjában meghatározott büntető rendelkezések alkalmazására szolgálhatna okul. De a tanuk vallomása sem erősitik meg felperes előadását. Ily körülmények közt a részvényesekre nézve nem tekinthető sérelmesnek a közgyűlési elnöknek felperes részéről támadása alapjául fel nem használt amaz eljárása sem, hogy a B. N. dr. részvényesnek a közgyűlés elhalasztása iránt tett indítványát határozathozatalra nem bocsátotta. Mert a halasztásra a közzétételnek igazoltan kellő időben megtörténtére alapos ok nem forgott volna fenn. A közgyűlési határozatok megtámadásának alapos okául valósága esetében sem szolgálhatna az a körülmény sem, hogy a részvényeket letétbe helyezett részvényesek jegyzéke, a közgyűlésen nyilvános betekintés végett állítólag kitéve nem volt; mert ez a támadás is nem a közgyűlés határozata ellen irányul és felperes elő nem adott oly okokat és körülményeket, melyeknél fogva ez az állítólagos szabálytalanság a közgyűlési határozatok törvény- vagy alapszabályszerü jellegét bármily irányban befolyásolta volna. Nem alapos az a panasza sem, hogy a közgyűlés határozatai azért érvénytelenek, mert a közgyűlésen az alapszabályok 37. §-ában foglalt tilalom kijátszása végett nem részvényesek (strohmanok) is részt vettek. Ugyanis a kir. törvényszék nem telte ugyan magáévá alperesnek azt az érvelését, hogy bemutatóra szóló részvényeknél, milyenek az alperes részvényei is, a strohmanok szereplése a közgyűlési határozatok érvényességére általában nem bírhat befolyással. Mert a részvényeknek bemutatóra szóló minőségéből csak az következik, hogy a részvény birtokosa a papírból folyó jogokat harmadik személyekkel szemben egyszerű átadás folytán, formális tulajdonjog átruházás nélkül gyakorolni jogosítva van. De a bemutatóra szóló papír természetéből folyó e jogosultság sem gyakorolható valamely jog kijátszása és visszaélések megvalósítása céljából. Ha tehát felperes igazolta volna, hogy az állítólagos részvényeseknek a közgyűlésen szerepeltetése valamely jog kijátszását célzó és visszaélést magában foglaló határozatok keresztülvitele érdekében történt és a határozathozatal eredményét tényleg befolyásolta volna, ugyané panasz megvizsgálása elől kitérni nem lehetne. Ámde a felperes által felhozott az a körülmény, hogy a nem részvényesek szerepeltetése cs ikis a többség biztosítása érdekében történt, jogok kijátszásának, vagy erre irányult szándék fennforgásának megállapítására nem alkalmas, miután a bemutatóra szóló részvények fent jelzett természetéből folyólag azoknak a közgyűlésen részvétel végett való átadása egymagában nem jogtalan. De különben is a per adataiból megállapítható, hogy az állítólag nem valóságos részvényesek által leadott szavazatok leszámítása esetén is a megkívánt abszolút többség fennforgott. II. Az alapszabályok intézkedése szerint az alperes r.-t. megalakulásának általános és főcélja a hazai ipari érdekek előmozdítása volt. Ellenben sem a tervezetben, sem az alapszabályokban nem foglaltatik oly korlátozó intézkedés, mely szerint alperes a fent érintett céljának megvalósítása végett csakis belföldi ügyletekkel foglalkozhatott és üzleti tőkéjét csupán hazai vállalatokba fektethette volna Maga felperes is elismeri, hogy alperes a külföldi bankügyletek megkötésében alapszabályszerüleg korlátozva nem volt. De az alapsz. 2. cikkének e)—n) alatt megjelölt üzletágak egyikére sincs kimondva, hogy azok csak belföldön, vagy belföldiekkel köthetők. Alperes alapszabályaiban különösen arra nézve nincs szabatos meghatározás, hogy külföldi ügyletek és vállalkozások a belföldiekhez viszonyítva, mily arányban vagy érték erejéig értékesíthetők. Az ügy ily állásában tehát figyelemmel arra, hogy sem a