A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 14. szám - A Magyar Szerzői Jog

56 A JOG Szám: 1,571/98. 22. Az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. a) pontja alapján való telbontásnak az az első feltétele, hogy az a fél, akit házastársa jogos ok nélkül elhagyott, hajlandó legyen azzal a házaséletet folytatni s e végből kérje azt a házassági életközösség visszaállítására biróilag felhivatni. Ennek következtében oly esetekben, amidőn a fennforgó körülményekből, mint jelen esetben abból, hogy felperes még az életközösség visszaállítása iránti kérvényének beadása előtt kijelentette, hogy alperessel többé együtt élni nem hajlandó, mert egy más nővel van viszonyban, kitől gyermeke született s akit elválás esetén elvenni szándékozik, kétségtelen, hogy felperes nem az alperessel való házassági életközösség visszaállítását, hanem kizárólag a házassági kötelék felbontását célozza: a házassági kötelék az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. a) pontja alapján fel nem bontható. (Kúria: 19/1898.) Szám: 3,844/98. I. 23. Habár a nő nem is tudta az elhagyás jogos voltát bizonyitani, de miután bizonyította, hogy az életközösség visszaállítását kérő férj a különválás után egy más nőt vett magához és tart ágyasaként, ez által igazolta azt, hogy a házastársi együttélés visszaállítására kötelező meghagyásnak a férj hibájából folyóan jogos okkal nem tehetett eleget s ezért felperes férj a házasság felbontása iránt a H. T. 77 §. a) p. alapján támasztott keresetével elutasittatott. (3,094/98. p.) 4,222/1901. szám. 24. Felperes kérésében azt adta elő, hogy alperes (neje) őt nem szerette, gyermekeit nem gondozta, gazdasszonyi teendőit nem teljesítette, kicsapongó erkölcstelen életet folytatott, idegen férfitől gyermeke született, melynek törvénytelenitése iránt keresetet is adott be. Ezekből nyilvánvaló, hogy felperesnek akarata a kérés beadásakor nem a házasság folytatására, hanem arra irányult, hogy az életközösség visszaállítására való felhívással a házasság felbontására jogcímet szerezzen, s minthogy a H. T. 77. §. a) pontjában meghatározott bontó oknak az az előfeltétele, hogy az a fél, akit házastársa jogos ok nélkül elhagyott, hajlandó legyen azzal a házaséletet folytatni, hiányzik, a 77. §. a) pontjában foglalt bontó okra alapított keresetével elutasítani kellett. (Kúria: 1901. nov. 19.4,473/901. sz. ítéletével helybenhagyja.) 4,489/1903. I. 25. A H. T. 77. §-ában foglalt bontó okkal más bontó ok nem érvényesíthető. (Kúria: 1903. nov. 10. 2,995/903. p.) Szám : 736/900. 26. Az életközösség visszaállításának megtagadása oly esetben bontó okot nem képezhet, midőn az elhagyott házastárs nemcsak ezen okból, hanem az életközösséget megbontó házastársnak erkölcstelen életmódja miatt, avagy egyéb okból is szorgalmazza a házasság felbontását; s így az 1894: XXXI. t.-c. 80. §. c) pontjára alapított kérelem az idézett törv. 77. §. a) pontjának alkalmazhatását kizárja s a házasság felbontása csak a H. T. 80. §. c) pontja alapján mondandó ki. (Kúria: 6,420/99.) 275/1904. I. 27. Felperes a közte és alperes között létrejött házasságot a H. T. 76. és 77. §. a) pontja alapján kérte felbontani, mert alperes őt hűtlenül és minden jogos ok nélkül elhagyta s az életközösséget az ezt elrendelő birói határozat dacára vissza nem állította s mert alperes házasságtörést követett el. Minthogy azonban az állandó birói gyakorlat szerint a H. T. 77. §. a) pontjára alapított bontó ok csak egymagában érvényesíthető s nem más bontó okkal kapcsolatban, minthogy továbbá felperes keresetét a már érintett bootó okon kívül a H. T. 76. §-ában körvonalozott bontó okra is alapította, az utóbbi pedig a tudomásra jutástól számított 6 hó eltelte után érvényesittetvén, nyilvánvalóan elévült: ezeknél fogva a keresetet elutasítani kellett. (Kúria: 1904 jan. 7. 6,184/1903. P.j 942/1904. I. 28. Felperes nem vonta kétségbe alperes azon előadásának valódiságát, hogy alperes a birói meghagyás kézhezvétele után két tanú kíséretében elment felpereshez s kijelentette, hogy kész az életközösséget visszaállítani olykép, hogy peres felek az alperes szüleihez költözzenek, amit azonban felperes megtagadott, tekintve továbbá, hogy a közös lakás helyének megállapítására a férj van jogosítva s alperesnek ez a joga nem szűnt meg az által, hogy az egybekelés utan közös megállapodás szerint a nő szüleihez mentek lakni, végül tekintve, hogy a nő férjét az ez által kijelölt lakásba rendszerint követni tartozik s a felperes által felhozott az a kifogás, hogy alperesnek háza s vagyona nincsen, nem szolgálhat okul annak megtagadására, hogy férjét kövesse. 4,787/1902. 29. Felperes (a feleség) azt adta elő, hogy alp. elküldötte őt szüleihez látogatóba, de aztán pár nap múlva azt irta neki, hogy többé hozzá vissza ne menjen, mert vele élni nem akar s bútorait is utána küldte, maga pedig szállóba ment lakni. Alperes (a férj) birói meghagyás folytán sem állította vissza az életközösséget. Tekintve, hogy alperes szabályszerű megidéztetése dacára meg nem jelent s ki nem mutatta, hogy az életközösséget felperes szakította meg jogos ok nélkül, tekintve, hogy felperes azon előadása, hogy alperes a különválás óta szállodában lakik, bizonyítva van, megállapítható, hogy az életközösséget alperes szakította meg s a birói meghagyásnak eleget nem tett, miért is a házasság a H. T. 77. §. a) pontja alapján felbontandó volt. (Kúria 1902. december 10-én hozott 6,613/1902. sz. a. Ítélete.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A budapesti keresk. és váltótszéknél vb. központi előlegező bank m. szöv. cég ellen, bej. ápr. 30, fsz. máj. 21, csb. Szaffka Dénes dr., tg Frank Salamon dr. — A besztercebányai tszéknél Klein Fülöp fia breznóbányai cég ellen, bej. máj. 20, fsz. jun. 11, csb. Lehoczky István, tg. Kachnics Gusztáv dr. — A szegedi tszéknél Háhn Sámuelné Anhaltzer Cecília és társa hódmezővásárhelyi cég ellen, bej. máj. 2, fsz. máj 16, csb. Pollner Kálmán dr., tg. Szemző Miksa dr. — Az egri tszéknél Krausz Zsigmond helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 22, fsz. jun. 10, csb. Say Károly, tg Erlach Sándor dr. — A nyíregyházai tszéknél Schiller Gyuláné ellen, bej. máj, 23, fsz. jun. 11, csb. Szunyogh JBéla, tg. Schwarcz Izidor. A budapesti keresk. és váltótszéknél Okolicsányi Etelka és társa helybeli cég ellen, bej. ápr. 28, fsz. máj. 23, csb. Fehér Tamás dr.. tg. Frieder Márk dr. — A balassagyarmati tszéknél Ivánka Ödönné magyargéci lakos ellen, bej. ápr. 30, fsz. máj. 12, csb. Csengey Kálmán, tg. Gutfreund Emil dr. — A zombori tszéknél Szilágyi Károly dr. helybeli ügyvéd ellen, bej. ápr. 24, fsz. máj. 5, csb. Markovyth Lajos dr, tg. Czeisel Lajos József. — A pnzsonyi tszéknél Neffe József, helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 6, fsz. máj. 13. csb. Polgár Ármin dr., tg. Kovács Lajos dr. — A kecskeméti tszéknél Léderer Lipót kiskunfélegyházai kereskedő ellen, bej. máj. 20, fsz. jun. 10, csb. Szabó László, tg. Szabó Árpád dr Pályázatok : A belényesi jbiróságnál albirói áll. ápr. U (73) — A karcagi jbiróságnál jegyzői áll. ápr. 14 (73; A gyergyószentmiklósi jbiróságnál birói áll. ápr. 15 (74) A kolozsvári közjegyzői kamzránál a gyergyószentmiklósi közjegyzői áll. ápr. 15 (74) Kúriai és táblai értesitésekGyöngyös P.S. dr. Bischitz - Bischitz érk. 1,318/1908. sz. a ea. Avedik, n. e. — Sátoraljaújhely R. J. dr. Dzunicsko—Dzunicsko érk. 1,457/198. sz. a. ea. Jantsik, n. e. Három évi teljes gyakorlattal biró, magyarul, németül tótul beszélő ügyvédjelölt azonnali belépés mellett alkalmazást keres. Cim a kiadóhivatalban. Nyug. kir. aljárásbiró, ki 7 évig mint közjegyzőhelyettes működött, helyettesi állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsaB útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmáp-ntra Ifi. V.. RuHMf-^knart 3. •»AU>S RÉSZVÉNY TAfi8A8ÁG NYOMDÁJA 6DCAPE8TEW