A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 12. szám - A nemzetközi jogi egyesület (Internationale Law Association) budapesti konferenciája

Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 2) Házasságtörés esetében a bizonyítékok szabad mérlegelése. Szám: 2,907 1900. Miután alperesnő a tárgyalás rendén a tényállást akként terjesztette elő, hogy azon idegen férfi, ki bement abba a szobába, ahol ő fekve volt, tudomással birt arról, hogy felperes férj elutazott, s beismerte azt is, hogy azon idegen férfit kedveli, s tekintve, hogy a biróság a perben felhozott adatokat az azokat megelőző és kisérő körülmények szorgos méltatásával az 1893. évi XVIII. t.-c. 64. illetve 215. §-a szerint szabadon mérgeli, ennélfogva a peres felek közötti házasság felbontandó volt, mert a házasságtörésnek, mint bontó oknak megállapítása nem szükségképpen függ minden esetben a közösülés tényének közvetlen bizonyításától. (Kúria : 2,560/900.). 3. Az 1894. évi XXXI. t.-c. 99. §-a értelmében a 80. §. eseteiben az ágytól és asztaltól való különélés mindenkor elrendelendő, de a különélés elre?idelése a 76. §. esetében sincs kizárva. A kir. törvényszék F. E. felperes és W. A. alperes között fennállott házasságot alperes hibájából és 1894. évi XXXI. t.-c. 76. és 80. §. e) pontja alapján az ágy az asztaltól való különélés elrendelése mellőzésével; felperes keresete folytán felbontotta s alperest vétkesnek nyilvánította. A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletét indokai alapján és a különélés elrendelésének mellőzését illetően, még azért is helybenhagyta, mert alperes cselekménye a H. T. 76. §-ában irt házasságtörést állapítván meg ; e mellett a 80. §. e) pontjában meghatározott ok csak mellékes bontó ok lévén, nem szünteti meg a 99. §. első bekezdése azon rendelkezésének hatályát, hogy jelen esetben a házasfelek ágytól és asztaltól való különélése nem szükségképpen elrendelendő. A m. kir. Kúria: Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a házasfelek kibékülésének megkísérlése céljából azoknak ágytól és asztaltól való különélését az ítélet kézbesítésétől számítandó 6 hónapra elrendelte s felperest feljogosította, hogy ezen idő sikertelen letelte után a házasság végfelbontása után a H. T. 100. §. értelmében a további eljárást szorgalmazhassa, mert: a kihallgatott tanuk vallomásaiból és a per egyéb adataiból alperes ellenében a házasság tartama alatt erkölcstelen élet folytatásának jelenségei merülvén fel ; minthogy a H. T. 99. §-a értelmében a 80. §. eseteiben az ágytól és asztaltól való különélés mindenkor elrendelendő, de a különélés elrendelése a 76. §. esetében sincs kizárva : ennélfogva a per érdemének elbírálása előtt a házasfeleknek az ágy és asztaltól való különélése elrendelendő volt. (Kolozsvári kir. törvszék 6,786/905. I., kolozsvári kir. ítélőtábla 2,916/905. I. és M. kir. Kúria 8,163/905. P. számú Ítélete). 77. §. a) 398/1902. 1. Alperes a kitűzött tárgyalásra meg nem jelent, felperes pedig azt a körülményt nem bizonyította, hogy az életközösség a . . . számn végzéssel kitűzött határidő alatt, vagy azután vissza nem állíttatott, ezért az Ítélet feloldatik, s a törvényszék utasittatik, hogy a jelzett körülménynek felderítése, esetleg szabályszerű helyhatósági bizonyítvány bemutatása céljából tartson tárgyalást, s a kifejlendőkhöz képest hozzon uj határozatot. (Kir. Kúriának 1907. január 16-án 6,637/1901. szám alatt hozott végzése). H. P. 77. %-a 85. §. 2. fia való is az. hogy alperes a házassági életközösségnek 30 nap alatt visszaállítását rendelő bírói végzést még az 1897. évi február hó 1-én vette,, keresetét csak 1899. január 23-án PALLAS RÉSZVÉNY TÁRSASÁG JOG adta be, de miután a kereset beadása sem a H. T. 83. §-ában. sem a törvény más helyén a fennforgó esetre határidő kitűzve nincs, a kereset elkésettnek nem tekinthető. (Kúria: 1,161/900.). :!,2í-4/1897. 3. A házass. törv. 77. §-ra alapított válóperekben a keresetindítás után felek békéltetésnek megkísértése nem szükséges. (Kúria: 2,573/1897). 2,537/1S97. 4. A 77. §-ra alapított házasság felbontása iránti perben a m. kir. Kúria megjegyezte, hogy ezen eljárásnál házasságvédőnek kirendelése nem szükséges. (Kúria: 3,278/1897.). 5. A II. biróság ítélete a házasság felbontására és a házasságból származott gyermekre vonatkozó rendelkezésre nézve az abban felhívott indokok alapján helybenhagyatik azzal a kiegészítéssel, hogy a házasságból származott gyermekek Limbón, és pedig Lukretia 1886. január 7-én, Márta 1887. november 27-én, Nicolae 1890. nov. 6-án, végre Juon 1892. január 7 -én születtek. (Kúria: 6,154/899. 6. Alperesnek, mint férjnek az a ténye, amely által nejét a közös lakásból eltávozásra kényszeritette, vele szemben a hűtlen elhagyást képezi. (Kúria : 4,311/899.). 2,537/1897. 7. Az 1894: XXXI. t.-c. 77. §. a) p. alkalmazhatóságának szükségképi feltétele, hogy az életközösséget megszakító félre nézve lehetővé tétessék a bírói határozatnak teljesítése, vagyis az életközösségnek visszaállítása, miért is kérelmező felperes, aki a tárgyalás rendén oda nyilatkozott, hogy nejét, ki őt azon okból, mert együtt nem élhetnek, közös megállapodás folytán hagyta el s hogy nejét többé visszafogadni nem is hajlandó, — az életközösség visszaállítása iránti kérelmétől elállottnak tekintetett; mert a házass. törv. 77. §. a) pontja alkalmazhatóságának szükségképpeni előfeltétele, hogy az életközösséget megszakító félre nézve lehetővé tétessék a bírói határozatnak teljesítése, vagyis az életközösségnek visszaállítása — és egyéb bontó ok hiányában keresetével elutasittatott. (Kúria : 3,278/1897.). Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: Az egri tszéknél özv. Schwarcz Jakabné ellen, bej. ápr. 25, fsz. máj. 15, csb. Sery Károly, tg. Csépány Géza. — A marosvásárhelyi tszéknél Frits Sándor helybeli heker skedő ellen, bej. máj. 4, fsz. máj. 27, csb. Lázár Kálmán, tg. Biumenteld Lajos dr. — A debreceni tszéknél Geiger Vilmos téglási volt lakos hagyatéka ellen, bej. ápr. 25, fsz. máj. 11, csb. [-Álmos Zoltán, tg. Hadházy Zsigmond. — A lugosi tszéknél Schwarcz Ernesztine helybeli cipő kereskedő ellen, bej. ápr. 23, fsz. ápr. 30, csb. f'Lászlóffy Béla, tg. Joanovits Miklós dr. — A beregszászi tszéknél Gezott Salamon ungvári kereskedő ellen, bej. ápr. 30, fsz. máj. 19, csb. Illés Andor dr., tg. Korláth Endre dr. — A kaposvári tszéknél Suchman Bernát nagybajom szatócs ellen, bej. máj. 1, fsz. máj. 18, csb. Kelemen János, tg. Baláss Ármin dr. — A fehértemplomi tszéknél A. Pfnisz jaszenovai cég ellen, bej. ápr. 15, fsz. ápr. 25, csb. Ludvig Rezső, tg. Schümichen Ágost dr. — A nyíregyházai tszéknél Meinels és Salgó helybeli cég ellen, bej. máj. lí, fsz. máj. 26, csb. Szunyogh Béla, tg. Edelstein Aladár dr. Pályázatok: A pécsi Ítélőtáblánál birói áll. márc. 28 (60) — A budapesti kir. ítélőtáblánál birói áll. márc. 31 (62) — A balassagyarmati tszéknél birói áll. márc. 3 (62) — A nagybecskereki tszéknél birói áll. ápr. 1 (63) — A pozsonyi ítélőtáblánál birói áll. ápr. 2, (64) — A beregszászi tszéknél albirói áll. ápr. 2 (64) — Az újvidéki tszékmél birói áll. ápr. 2 (64) Teljes gyakorlattal biró és a német nyelvben is jártas ügyvédjelölt kerestetik. Ajánlatok «Szorgalom* jelige alatt a kiadóhivatalba kéretnek. 38 éves, szépirásu, magyar és német nyelvben jártas, szorgalmas és lelkiösmeretes fővárosi irodatiszt a délutáni órákra irodába ajánlkozik. Ciroe a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. v•» Kálmán-utca 16 V^, Rudolf ratcoart 3 NYOMDÁJA BUOAPESTEN ~ '