A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 13. szám - Kerités és tisztesség. Néhány szó az uj büntető novella 38. §-áról

Huszonhetedik évfolyam. Szerkesztőség: V\, Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: VM Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. 18. szám. Budapest, 1908. március 29. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEMIM KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR JCTTÍM, BIRÓ1, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - ST1LLER MÓR dr. űg\ védik. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 4 korona Fél « 8 « Egész « _ 16 A . Í Az előfizetési i pé Megjelen minden vasárnap. legcélszerűbben bérmentcscn Z postautal vá nyilai küldendők, wTví TARTALOM: Kerítés és tisztesség. Irta Weis z Gusztáv dr., brassói ügyvéd. — Az O. M. K. E. bírálata az 1907. év igazságügyi mozzanatairól. — Észrevételek a «Szinészek az igazságügyiminiszternél» cimű hírhez. Irta S t e i n e r Ármin dr. Szécsény. — Belföld (A Magyar Jogászegylet ülése. — Az ipartörvény.) — Irodalom (F i nk e y Ferenc dr.: A magyar büntető eljárás tankönyve. Ismerteti Oláh Dezső dr., budapesti ügyvéd. —Pázmány Zoltán dr : A római jog institúciói. — Hutyra Ferenc dr.: Törvényszéki állatorvostan.) — Vegyes. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Felhivás előfizetésre. Április elsején uj előfizetés nyilik A JOG-ra. Magunkat előfizetőink további jóindulatába ajánlva kérjük, hogy az előfizetés megnjitásáról — a ?nellékelt postautalványok által — idejekorá?i méltóztassanak gondoskodni. Előfizetési feltételek: negyedévre 4 korona félévre 8 « egész évre .... 16 « Tisztelettel A Jog kiadóhivatala. Kerités és tisztesség. Néhány szó az uj büntető novella 38. §-áról. Irta WEISZ GUSZTÁV dr., brassói ügyvéd. Minden büntetőtörvényi rendelkezés többé-kevésbé az erkölcs védelmét célozza, de ahol a törvény directe az erkölcsöt akarja megrendszabályozni, ott nagyon kemény talajra talál. Ugyan nem maga az erkölcs ezen kemény talaj, mert ha ez volna, ugy megrendszabályozásra szükség sem volna, hanem azon tény, hogy az erkölcs nem szedhető stabilis jogi szabályokba. Egyrészt, mert az erkölcs és tisztesség fogalma a korok és társadalom felfogásával változik, másrészt, mert az egyén individuális felfogásától, életnézletétől függ, hogy adott esetben mit tekint erkölcsösnek és tisztességesnek. Mi az erkölcs ? A legujabbkori filozófia teljesen szakított azon régi elmélettel, amely szerint absolut érvényű morális törvények léteznének, amelyekhez az embereknek alkalmazkodniok kell. Erkölcsös az, aki a socialis hatalmi viszonyokhoz alkalmazkodik, erkölcstelen, aki ellenük tör.1) Ilyen hatalmi factorok az állami és jogrend, az egyház, egyes társadalmi osztályok, mások véleménye magunkról, a közvélemény, stb. Ebből folyik, hogy ezen hatalmi factorok nézetei, felfogása változásával az «erkölcs» fogalmának is változnia kell. Gumplovitz szerint2) az erkölcs nem egyéb, mint a socialis csoportok (alakulások) által a hozzátartozók szellemébe beoltott meggyőződés a nekik előirt életmód helyességéről. Egy másik theoria ismét más alapból indul ki. A fejlődés szabályossága a perioditás törvényének van alávetve. Az erkölcsi normák azon kényszerben gyökereznek, melyet az életviszonyok és létfeltételek a socialis alakulatokra alkalmaznak. Miután ezen kényszer a természetjog kifolyása, ennélfogva az erkölcsileg helyest a természeti törvények adják, ezek pedig *) M e n g e r : Neue Sittenlehre. a) Gumplovitz: Grundriss der Soziologie. Lapunk mai száma a mindenségben rejlő ethikai eiő. Az erkölcsileg helyes megismerése mindenekelőtt tehát a cselekedet természettörvényszerintiségétől függ. Mert a természettörvény állapítja meg, hogy mi legyen általában, de az emberi fajnak «jó és hasznos» állapitja meg, hogy mi legyen erkölcsös. Miután azonban ez idő és népek szerint változik, ezért minden idő- és kornak mások és mások az erkölcsei.3) Bármily különbözők az erkölcs theoriái, egyben mind megegyeznek, hogy az erkölcs könnyen és gyakran változik. Nemcsak idő- és koronként, hanem ugyanazon időben is a socialis alakulatok szerint. Miután pedig a «tisztesség» csak az «erkölcsös»-ből vont consequentia, világos, hogy ennek fogalma is más-más korok, népek, sőt az individuum szerint. Ezt sok példával lehetne illusztrálni. A kánonjog a kamatvételt általán immorálisnak jelentette ki és szigorúan büntette. Azután következett egy idő, amikor a kamatvétel semmiféle korlátozásnak nem volt alávetve. Ma ott állunk, hogy a kamatvétel bizonyos maximumig meg van engedve, de azon felül uzsora. Ott van az «ius primae noctis», mely az akkori kor íelfogása szerint nem volt erkölcstelen, tehát tisztességtelen. Az egy- ugyanazon időben való változásra példa, hogy szerintünk a polygámia erkölcstelen, tehát tisztességtelen, holott a török egyik fő morális alaptétele a hárem és a Korán még a túlvilágra is egy csomó szép nőt igér a hívőnek. Mindezek mellett azonban kétségtelen az is, hogy az egyén is más és más fogalmakat táplál a tisztességről, nevelése, hajlamai, tapasztalata, életnézlete szerint. Az ember életének szándékos kioltása erkölcstelen, holott sokat lehetne vitatkozni a menthetetlenül elveszett beteg fájdalmainak a halál előidézése által való enyhitésének ethikai értékéről. Az államhatalomnak a társadalmi életviszonyokat akként kell szabályoznia, hogy az erkölcsi törvények integritása is biztosítva legyen, de e téren a természeti, az erkölcsi és tételes jogi törvények adta filozófiiai különbségek és ezek összehatása olyan szabályozást igenyelnek, mely egyrészt az egyéni felfogástól lehetőleg függetlenül determinálja az erkölcs és ennélfogva tisztesség fogalmát és mely másrészt az erkölcs védelmében össze tudja kellőleg egyeztetni a magánérdeket a közérdekkel. Régóta érzett hiányt pótol a kerítésről készült előttünk fekvő törvényjavaslat, mert ideje, hogy gátat emeljünk ugy a leánykereskedésnek, mint a női testtel gyakorolt egyéb üzér* kedéseknek. De egy ilyen törvény megalkotásánál nagyon ügyelnünk kell arra, hogy az ne legyen labilis és másrészt, hogy ne állítsa pellengérre a sértettet is. A büntető novella 38. §-a szerény nézetem szerint nem egészen megfelelő. Mert 1. nem határozza meg szabatosan a kerités fogalmát. 2. Az indítvány visszavonhatatlansága folytán a sértettet okozatán kívül is pellengérre állítja. 3) Ratzenhofer: Positive Ethik. 12 oldalra terjed.