A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 10. szám - Uj bányatörvényünkben kőszenünket szabaddá kell tennünk

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a Jog 10. számához. Budapest, 1908. március 7. Köztörvényi ügyekben. Az utóajánlat a m. kir. államkincstár nevében pénzügyminiszteri hivatalos megbízás folytán fellépett m. kir. kincstári jogügyek igazgatóságának igazgatója által adatván be, annak aláírása még külön közjegyzői hitelesítést is nem igényel, hitelesítés csak magánszemélyek vagy azok képviselőire nézve szükséges. A kolozsvári kir. ítélőtábla: Az elsöbiróság végzésének neheztelt azt a részét, amely szerint az «Ardaleana> pénzintézet utóajánlatát, a K. Zs. dr. és K. L. utóajánlatait egészben elfogadta, a m. kir. kincstári jogügyek igazgatósága által képviselt magyar kir. államkincstár utóajánlatát visszautasította, a kir. itétőtábla megváltoztatja, az Ardaleana, K. Zs. dr. és K. L. együttes, dr. A. I. utóajánlatát elutasítja, a m. kir. kincstár kellő időben be" nyújtott, az 1907. április 22. és 23-án elárverezett összes ingatlan tulajdonára vonatkozó uíóajánlatot elfogadja, az 1907. április 22. és 23-án megtartott alapárverést hatálytalannak nyilvánítja, az elsőbiróságot utasítja, hogy az alapárverező'knek bánatpénzeit, az elutasított utóajáníattevőknek és pedig az «Ardaleana», K. Zs. dr. és A. I. K. L.-nak az utóajánlat céljából letett és elsőbiróilag elfogadott bánatpénz az árverési foganatositási költségeket utalja a birói letétből vissza, a m. kir. államkincstár által birói letétbe helyezett 29,000 K. bánatpénz és költségösszeget gyümölcsöző kezelés végett birói letétül fogadja el, az utóajánlat folytán uj árverést a kir. kincstár által az egyes ingatlanok után igérl utóajánlati kikiáltási árban a végrehajtási törvény 187. (176.) §. értelmében írja ki, a hirdetményt bocsássa ki s a továbbiakban szabályszerűen járjon el. A végzés nem neheztelt többi része érintetlenül marad. Indokok : Az Ardaleana pénz- és hitelintézet csak a feipestesi h sz. tljkvben A-|-95 —110. rdsz., a felpestesi 11. sz. tljkvben A -(- 70—84. rdsz. 9/io részére, a zsoszányi 129. sz. tljkvben A+ 1. rdsz., a náudori 21. sz. tljkvben A + 2—26. rdszámu ingatlanokra tett utóajánlatot s a vételárnál 10° o-kal ígért többet dr. K. Zs. és K. L. a felpestesi i. sz. tljkvi, a zsoszányi 129. sz. tljkvben A -j- 12. rdsz., az erdőhálkökényi 52. sz. tljkvben A-f 13. rdsz., ugyanottan 95. sz. tljkvben A + 1. rdsz., az ugyanottani 125. sz. tjkvbeni A-f-1. rdsz. és 2. rdsz., az ugyanottani 135. sz. tljkvben A-f-1. rdsz. és 2. rdsz., az erdohátrunki 37. sz. tljkvben A-j- 1 —11. rdsz., a nándori 70. sz. tljkvben A -\- 6. és 8. rdsz., a nándori 90. tljkvben A+1,159—1,161. hrsz., a nándori 91. sz. tljkvben A-f 1,168. hrsz., a nándori 92. sz. tljkvben A+ 1,169. hrsz. ingatlanokra tett tehát részleges ajánlatot 10°/0-ban. A. I. dr. árverési vevő pedig csak a nándori 21. sz. tljkvben A + 2—26. rdsz. 2011 K.-ért eladott ingatlanokért 2,200 koronát, ezekkel szemben a m. kir. államkincstár az Összes elárverezett ingatlanokra nézve tett és pedig mindhárom előbbinél magasabb ajánlatot. Minthogy pedig a m. kir. kincstári jogügyi igazgatóság dr. W. S. m. kir. miniszterelnök s pénzügyminisztertől nyert az utóajánlati kérvényhez csatolt hivatalos megbizás alapján 27,000 K. bánatpénz és 2,000 K. uj árverési foganatositási költségnek a vajdahunyadi kir. adóhivatalhoz birói letétbe helyezése mellett szabályszerű hiteles alakú hivatalos pecséttel is ellátott beadványban terjesztette elő utóajánlatát, mely a tkrts. 165. §. szerint közokiratot képez és e szerint a m. kir. államkincstár nevében pénzügyminiszteri hivatalos megbizás folytán fellépett m. kir. kincstári jogügyek igazgatósága igazgatójának aláírása még külön közjegyzői hitelesítést nem igényel, hitelesítés csak magánszemélyek vagy azok képviselőire nézve szükséges. A m. kir. kincstárnak legkedvezőbb utóajánlatát visszautasítani azon az alapon, hogy a jogügyek igazgatójának aláírása közjegyzőileg nincs hitelesítve, nem lehetvén, az elsőbirósági végzés megváltoztatása mellett azt, mint az összes hitelezők és végrehajtást szenvedettekre a legkedvezőbbeket elfogadni, a többi részleges utóajánlatot elutasítani s a kir. kincstár utóajánlata alapján az április 22. és 23-án tartott árverési cselekményt hatálytalannak nyilvánítani, a bánatpénz és költség elfogadása letétbe helyezésére az uj árverési hirdetménynek a végrehajtási törvény 187. §. értelmében való kibocsátására, az el nem fogadott többi utóajánlattevőknek letett bánatpénzei és költségei, ugy az alapárverési vevők bánatpénzeinek visszautalására és további szabályszerű eljárásra az eljáró elsőbiróságot utasítani kellett. A m. kir. Kúria (1907. okt. 25. 7,283. sz. a.) a felfolyamodást visszautasítja, mert a másodbiróságnak az utóajánlat elfogadása, illetve elutasítása tárgyában hozott végzése nem tartozik az 1881 : LX. t.-c.-ben helyenként felsorolt azok közé a határozatok közé, amelyek ellen a harmadbirósághoz további felfolyamodásnak van helye. A pernyertes alperes, ki az alsóbiróság marasztaló ítélete folytán a marasztalási összeget a biztosítási végrehajtás elkerülése céljából birói letétbe helyezte, igényelheti, hogy a pénznek letétbe helyezése és letétből való visszavétele által felmerült költségeit a felperes neki megtérítse. (A budapesti kir. tábla: 1907. nov. 25. — 416. sz.) Az elsöbiróság végzésének meg nem támadott részét nem érinti, megtámadott azt a részét pedig, melylyel felperes az alperes letéti s letétvisszavételi költségeinek viselésére köteleztetett, helybenhagyja. Indokok : Alperes nem önként és perenkivül, hanem az elsőbíróságnak készpénzben, feltétlenül marasztaló Ítélete alapján s az 1881: LX. t.-c. 224. §-a értelmében ellene elrendelhető biztosítási végrehajtás elkerülése céljából helyezte az elsőbirósági ítéletben megállapított marasztalási összeget birói letétbe s utóbb a jogerős harmadbirósági Ítélet alapján vette azt a birói letétből vissza. Az ilyen marasztalási összegnek birói letétbe helyezése és letétből visszavétele — mint a marasztalt félnek védelmére szükséges cselekménye folytán felmerülő költség perköltségének tekintendő elbánás alá esik. Minthogy pedig felperes a harmadbirósági Ítélettel jogerősen és teljesen pervesztes lett s az összes perköltség viselésére köteleztetett és minthogy a S. E. T. 109. §-a értelmében a vesztes fél az ellenfélnek okozott mindazon költség megtérítésében elmarasztalandó, mely a védelemre szükséges cselekményekből merült föl, ennélfogva az elsöbiróság végzésének felperes által egyedül e letét körüli költség viselése tekintetében megtámadott részét — mint a fentiek szerint helyes rendelkezést — helybenhagyni kellett. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben Az ismeretlen részvénj^esek javára letétbe helyezett társasági vagyonjutalék a részvényesek között tényleg felosztottnak lévén tekintendő, a K. T. 202. és 204. §-aiban meghatározott 6 havi idő eltelte után a társaság valamely hitelezője követelésére nézve nem követelhet kielégítést ebből a tényleg felosztottnak tekintendő társasági vagyonból. A budapesti kir. ítélőtábla: Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: A birói letétben levő azon összeg, melyből felperes kielégítést igényel, az időközben törölt Budapesti népbank r. t.-nak az 1875: XXXVÍI. t.-c. értelmében befejezett felszámolása folytán helyeztetett letétbe a felszámolók által és pedig a K) alatti szerint 552 frt 40 kr. a takarékbetéti számla hitelezői javára, 2,449 frt 18 kr. pedig nem jelentkezett ismeretlen részvénytulajdonosok jutaléka fejében ez utóbbiak javára. Ezek szerint felosztatlan vagyonnak nem minősíthető az alapon, hogy azt a jogosítottak mindeddig fel nem vették — de ettől eltekintve a perbe vont ismeretlen részvényesek a részvénytársaságot annak felosztatlan vagyona tekintetében képviselni különben nem lennének hivatva. A takarékbetéti hitelező, javára letett 552