A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 10. szám - Uj bányatörvényünkben kőszenünket szabaddá kell tennünk

SS A JOÖ számadásra kötelezett vállalatot vagy intézetet csak a beszedés és a beszállítás kötelezettsége terheli. Az e cimen levont fenti 2,832 K. 25 f.-t, illetve 1,213 K. 46 f.-t tehát üzleti kiadásnak tekinteni nem lehet. Igaz ugyan, hogy ezeket az adókat panaszlott népbank anélkül fizette be, hogy az illetőktől illetményeikből levonta volna, ez a körülmény azonban nem képezhet törvényes alapot arra, hogy a szóban forgó adók az üzleti kiadások közé soroztassanak, mert ezeknek az adóknak a fizetésére a népbank sem az alapszabályok, sem a szerződés szerint kötelezve nincs s a népbank által megtérítési igény nélkül teljesített adófizetés a vádirat szerint is csak ősi gyakorlaton alapul és igy nem kötelezettségből származik. E tekintetben tehát a kincstári képviselő panaszánakhelyet kellett adni. Az apró adományok és az újévi aján, dékok levonása ellen irán)uló panasz azonban alappal nem bír mert ezek a kiadások, valamint phisikai személyeknél ugy jogi személyeknél is szokásosak és szükségesek, s az ügymenet kezelésével vannak összefüggésben, tehát valóságos üzleti kiadást képeznek. Hasonlóan nem lehetett helyet adni az adózó népbank panaszának a jelzálogkölcsönök kamatainak levonását illetőleg, mert ezek a kamatok amint az adófelszólamlási bizottság határozatában már kifejezésre jutott, az 1902—1905. évi nvereség-veszteség számlán elkönyvelve nem lettek és mert az ingatlanok eladása alkalmával az ingatlanokon elért haszon ezen kamatok levonásával lett megállapítva s az üzleti számlába beillesztve, tehát ha ezek a kamatok az 1902—1905. évi üzleti nyereségből még külön is levonatnának, kétszeres esete állana be, végre mert a panaszban felhozott amaz állítás, hogy a jelzálogkölcsön kamatának levonásával mutatkozó 6,374 K. 69 f. nyereség nem az ingatlan eladásából, hanem az ingatlanon termett gabona elaeási ára csak egy tétele a gazdasági bevételeknek, másfelől ez az állítás ellentétben áll az 1906. évi október 17-én panaszos népbank által kiállított «magyarázattal*, mely szerint ap—i és p—i ingatlanok eladásából eredő felesleg tett 6;374 K 69 f.-t. Mely indokokból az ítélet rendelkező részéhez képest kelett határozatot hozni. Hitközségi adók és járulékok behajtása. A hitközségi a :ó szolgáltatásának alapját tevő jogviszony nem magánjogi, hanem kösjogi természetű, az abból származó követelés érvényesítése a a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztérium (1907. dec. 6. 51,781/3907. L M. sz. a.) következő határozatot hozott : Ebben az ügyben ez eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Indokok : S. M. nagykárolyi kereskedő az 1901. évig a nagykárolyi izraelita statusquo hitközség kötelékébe tartozott; 1901 évben bejelentette, hogy ebből a hitközségből kilép, és a nagy_ károlyi orthodox izraelita hitközséghez csatlakozik. A hitközség a bejelentést tudomásul vette és a bejelentőt figyelmeztette, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1,191 88. számú rendelete (1888. évi R. T. I. k. 1,072. lap) alapján a kilépés évén tul öt éven át évenkint a kivetett 90 K. cultusadót és 80 K. gabellát behajthatja rajta. A hitközség az 1902. évben követelte a 140 K. megfizetését, S. M. azonban ennek a követelésnek jogosságát és mennyiségét vitássá tévén, Nagykároly város polgármestere 1,553/905. sz. a eldöntötte, hogy S. M. az 1902—1906. évekre évenként csakis 90 K. cultusadót köteles fizetni, ellenben nevezett S. M.-t a reá kirót 80 K. gabella-járulék megfizetésének kötelezettsége alól felmentette ; ezt a határozatot 99,868/986. sz. a. a vallás- és közök tatásügyi miniszter is helybenhagyta. Minthogy S. M. ennek ellenére sem fizetett, a hitközség az 1907. évi márc. hó 6-án 2,020. sz. a. a polgármestertől kérte a 4ő(i K. hátralékos hitközségi adónak közigazgatási végrehajtás utján behajtását. A polgármester az 1907. évi márc. hó 7-én 2,020. sz. a. a kérelmet elutasította, mert sem törvény, sem törvényes jogszabály nem intézkedik a tekintetben, hogy az egyházi hitközségi adók és járulékok — kivéve az ev. ref. egyházi adókat és egyéb járulekokat — közigazigatási uton avagy közadók módjára hajtassanak be. A hitközség erre 1907. évi márc. hó 15-én 1907. Sp. 11,171 sz. a. a nagykárolyi kir. járásbíróság előtt kísérelte meg követelését érvényesíteni, de az 1907. évi április hó 16-án Sp. 11,171/3. PWXA8 «Í»ZVÍNYTA/W*»ÁG sz a. hozott végzéssel a járásbiróság sem állapította meg hatás, körét mert az alperes által az 1,191/88. számú vallás- és közoktatási' miniszteri rendelet (1848. évi R. T. I. k. 1,072. lap) értelmében a kilépéstől öt éven át viselendő hitközségi teher hitközségi adó jellegét a kilépés következtében nem veszítette el, az ily adó behajtása pedig a fénnálló gyakorlat értelmében közigazgatási útra tartozik. E szerint a nagykárolyi kir. járásbiróság'és Nagykároly város polgármestere között hatásköri összeütközés esete merült fel, amelynek elintézéseképpen ki kellett mondani, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik; mert a hitközség és tagjai között fennálló és a hitközségi adó szolgáltatásának alapját tevő jogviszony nem magánjogi, hanem közjogi természetű jogviszony, az abból származó követelés érvényesítése tehát nem a magánjogi viszonyok felől itélő bíróságnak, hanem a közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe tartozik; mert az a körülmény, hogy S. M. a hitközségből kilépett, az őt a kiíépéstől öt éven át terhelő kötelezettségnek közjogi természetén nem változtat; és mert a hitközség ezúttal csak a közigazgatási hatóság, végső fokban a vallás- és közoktatásügyi miniszter részéről már végérvényesen megállapított hitközségi adónak a behajtását, vagyis a közigazgatási hatóság határozatának a végrehajtását czélozza, ez pedig bírósági pernek a tárgya nem lehet. Csödnyitás, midőn az egész vagyon le van foglalva. A temesvári kir. ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, W. M. hitelező csődnyitás iránti kérelmével elutasítja Indokok: Megállapítható, hogy a panaszlottnak D. A. és fiai, valamint a B. 8 ( omp. cégnek javára már kielégítési végrehajtásiiag lefoglalt ingóságain kivül egyéb vagyona nincs s ezzel szemben a panaszos ki nem mutatta, hogy a panaszlottnak ingóira vezetett érintett végrehajtási cselekmények megtámadási per utján hatástalaníthatók volnának. Tekintve pedig, hogy ezek szerint az adósnak vagyona nincs és a csődöt kért hitelező valószínűvé sem tette, hogy a csődeljárás folyamán a csődtömegbe bevonható vagyon előállítható lenne, minélfogva a csőd elrendelésének előfeltételei hiányozván, a csőd elrendelhető nem volt. (1907 szeptember 4-én, 3507. sz.) A kir. Kúria : A másodbiróság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzését hagyja helyben indokainál fogva és azért, mert a csődnyitási kérvényhez becsatolt végrehajtási jegyzőkönyvnek tartama szerint a panaszlottnál 1907 július hó 11-én a «D. A. és fia» cég valamint a <B. B. és tsa» cég javára 5,300 korona és illetve 1,156 kor. 64 fill. erejéig foganasitott biztosítási végrehajtások alkalmával összesen 4,596 korona 96 fillérre becsült árucikkek, bútorok, követelések és egyéb ingóságok írattak össze, a miből megállapítható, hogycsődvagyon létezik, és mert a Cs. T. 55. §-a szerint a tömeghez tartozó és zálogjoggal terhelt ingóségoknak értékéből első sorban a tömegnek e vagyont terhelő tartozása és költségei (Cs. T. 48 és-19. §§.) elégittenek ki. (1907. október 9-én, 1181 V. sz.) Igazságügyi személyzetünk 1906-ban. Az igazságügyi hatóságok személyzetében az 1906. év folyamán a következő változások állottak be: A bírói és ügyészi személyzet létszáma 2921-ről 2928-ra, a fogalmazói segédszemélyzeté 1369-ről 1383-ra, a kezelőtiszti segédszemélyzeté pedig 3,214-ről 3,224-re emelkedett. A közjegyzők száma 291 volt, 8-cal több, mint 1905-ben, mig az ügyvédekké 5512-ről 5,776-ra nőtt. A közjegyzőhelyettesek és jelöltek száma 184-ről 186-ra, az ügyvédjelölteké pedig 3,556-ról 3,791-re emelkedett. A német birodalmi gyűlés jogásztagjai. A német birodalmi gyűlésnek ez idő szerint mindössze 68 jogásztagja van és pedig 35 biró s 33 ügyvéd és közjegyző. A birák pártállásuk szerint a következően oszlanak meg: centrum-párti 19, konzervatív-párti 4, nemzeti liberális párti 3, birodalmi párti 3, gazda-párti 3, szabadelvű néppárti 2, szabadelvű egyesületi párti 1. Az ügyvéd- és a közjegyző-képviselők közül centrum-párti 3, nemzeti liberális párti 6, lengyel 4, szabadelvű néppárti 3, néppárti 3, pártonkívüli 3, gazda-párti 2, szociáldemokrata 2, konzervatív 1, szabadelvű egyesületi párti 1. Különös, hogy jogtanár nincs a képviselők között, holott ennek - a közeli igazságügyi reformokra való tekintettel — bizony nem lett volna szabad megtörténnie, amint ezt egyik_tekintélyes német szaklap meg is jegyzi.