A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 9. szám - A birói pragmatika alapelveiről. 3. [r.]

80 A JOG ügyv. sz. 4,522, emelk. 45, 1%. 1892. ügy. sz. 4,551, emelk. 19, 0-4%. 1893. ügyv. sz. 4,492, emelk. 41, 09%- 1894. ügyv. sz. 4,001, 9, 0-2°/0. 1895. ügyv. sz. 4,560, emelk. 39, 0-8%. 1896. ügyv. sz. 4,594, emelk. 34, 0'7%. 1897. ügyv. sz. 4,639, emelk. 45, 1%« 1898. ügyv. sz. 4,717, emelk. 78, 1-7% 1899. ügyv. sz. 4,744, emelk. 22, 0-6o/0. 1900. ügyv. sz. 4,806, emelk. 62, 13 %• 1901. ügyv. sz. 4,873, emelk. 67, 1-4%. 1902. ügyv. sz. 4,922, emelk. 49, 1%1903. ügyv. sz. 5,088, emelk. 166, 8*4%. 1904. ügyv. sz. 5,300, emelk. 212, 41%. 1905. ügyv. sz. 5,512, emelk. 212, 4%. 1906. ügyv. sz. 5,776, emelk. 264, 4'8°/0. Áz ügyvédjelöltek emelkedését az országban 1387-tő 11907-ig vagyis 20 éven át mutatja az alábbi kimutatás : 1887. ügyvédjelöltek 1,557, emelkedés —, —%, 1888. ügyvédj. 1,448, csökk. 109, 7%, 1889. ügyvédj. 1,449, emelk. 1, 0- 07%, 1890. ügyvédj. 1,481, emelk. 32, 2-2%, 1891. ügyvédj. 1,446, csökk. 35, 2 3% 1892. ügyvédj. 1,411, csökk. 35, 2-5%, 1893. ügyvédj. 1,353, csökk. 58, 4-2%, 1894, ügyvédj. 1,376, csökk. 23, 1- 7%, 1895. ügyvédj. 1,476, emelk. 100, 7-3%, 1896. ügyvédj. 1,547, emelk. 71, 4-8%, 1897. ügyvédj. 1,616, emelk. 69, 4-5%, 1898. ügyvédj. 1,728, emelk. 112, 6-9%, 1899. ügyvédj. 1,929, emelk. 201, 116%, 1900. ügyvédj. 2,208, emelk. 270, 14 6o/0, 1901. ügyvédj. 2,467, emelk. 259, H'8%, 1902. ügyvédj. 2,803, emelk. 336, 13'6%, 1903. ügyvédj. 3,183, emelk. 380, 13-5%, 1904. ügyvédj. 3,308, emelk. 125, 3 9%, 1905. ügyvédj. 3,556, emelk. 218, 6 5%, 1906. ügyvédj. 3,791, emelk. 235, 6.6'%. Az 191)7. évben az ügyvédjelöltek száma izmét szaporodott, ugyanis : 1898. létszám 674, csökk. 1. 1899. létszám 742, szap. 68, 10-09%. 1,900. létszám 817, szap. 75, 10-17%. 1,901. létszám 886, szap. 69, 8*44%. 1902. létszám 964, szap. 78, 8 80%. 1903. létszám 1,053, szap. 99, 10 26%. 1904. létszám 872, csökk. 191, 17 96%. 1905. létszám 968; szap. 96. 1100%. 1906. létszám 1,072, szap104, 10-74%. 1907. létszám 1,200, szap. 128, 11 94%. A budapesti ügyvédi kamara ügyforgalma. A kamara ez idei tevékenységét szembeállítva az 1906. évi tevékenységgel, az alábbi adatok tüntetik fel : 1906-ban folyó ügy hátr. volt 10, folyó ügy érk. 7,097, elintézendő' volt össz. 7,107, fegyelmi hátr. volt 20, fegy. érk. 2,645, elint, volt 2,665, összesen érk. 9,742, elint, volt 9,772. 1907-ben folyó ügy hátr. volt 3, elint, volt össz. 7,302, szap. 202, folyó ügy érk. 7,299, fegy. hátr. volt 37, elint. össz. volt 2,769, szap. 87, fegy. érkezett 2,732, összesen érk. 10,031, elint, volt össz. 10,071, szap. össz. 289. Eszerint az 1906. évben folyó s fegyelmi ügy elintézésre várt összesen 9,772, 1907. évben pedig 10,071 beadvány volt, vagyis 1907. évben 289 beadvánnyal több volt elintézendő. Ezen 10,071 beadványból elintéztetett ülésben 1906-ban 2,032, 1907-ben 2122, -f 90 folyó, 1906-ban 1,469, 1907-ben 1,499, + 30 fegyelmi, ülésen kivül a titkár által 1906 ban 5,072, 1907-ben 5,160 -f 88 folyó, 1906-ban 1.159,1907-ben 1,197 -f 38 fegyelmi. Szerzői jog bitorlása grammofon utján. A berni egyezmény hatálya Olaszországban. A berni egyezmény 3-ik számú záró-jegyzőkönyve a zenedarabokat reprodukáló hangszerek gyártását és eladását tudvalevőleg nem tekinti szerzői jog bitorlásának. A jegyzőkönyv ezen intézkedése, — mely eredetileg a kintorna-ipar védelmére készült — váratlanul nagy jelentőségre tett szert a grammofon feltalálása által. A grammofon-gyárosok a berni egyezmény ezen záró-jegjzőkönyve alapján szabadon és a szerző engedelme nélkül reprodukálják a zeneszerzők szerzeményeit a közforgalom tárgyát képező grammofon-lemezeken. Olaszországban ezzel szemben a belföldi törvényhozás, illetve joggyakorlat a grammofon utján való reprodukciót ismételten szerzői jog bitorlásának minősítette. Az olasz jog azonban nem lévén alkalmazható külföldiek ellen, külföldi társaságok a berni egyezmény alapján mégis szabadon reprodukálták az olasz zeneszerzők műveit, az általuk gyártott és forgalomba hozott a grammofon-lemezeken. Ezen fonák helyzetnek radikális eszközökkel vetett végett a milánói törvényszék alant közölt Ítélete : Az olasz zeneszerzők egyesülete lépett fel panaszosként a The Grammophone Company angol cég ellen szerzői jog bitorlása miatt, mert Boito, Puccini és Torti zenemüveit a szerzők engedelme nélkül reprodukálta grammofon-lemezein. A törvényszék bűnösnek mondotta a panaszlottat négy rendbeli bitorlás és pedig : jogosulatlanjtöbbszörözés, jogosulatlan forgalombahozás, jogosulatlan nyilvános előadás és a zeneműveknek a grammofon számára eszközölt jogosulatlan átdolgozása miatt. Az indokok a következők: Elsősorban megtámadja a milánói törvényszék a berlini egyezmény hatályosságát Olaszországra azon részében, amelyben az az olasz belföldi törvénynyel ellenkezik. Az olasz alkotmány szerint államszerződés — amennyiben valamely belföldi törvénynyel ellenkezik, csak az esetben hatályos, ha azt a törvényhozás s elfogadta. A berni egyezményt azonban Olaszországban nem terjesztették a törvényhozás elé s így a záró-jegyzőkönyv ezen intézkedése, mely az olasz törvénynyel ellenkezik, egyáltalán nem bírhat hatálylyal. A milanói törvényszék ítélete azonban — ezen elvi álláspontjának fentartása mellett — vállalkozik annak magyarázatára, hogy a berni egyezmény 3-ik zárókönyve nem is alkalmazható a a grammofonra. Akkor, midőn e záró-jegyzőkönyvet elfogadták a grammofon még fel sem volt találva és a záró-jegyzőkönyv intézkedése csak a svájci kintorna-ipart részesítette kedvezményben. A grammofon azonban egészen más elbírálás alá esik, mina kintorna. A grammofon-lemezek egészen önálló tárgyak, melyek a grammofonon használtatnak ugyan fel, azonban annak alkatrészét nem képezik, aminthogy a zene nem képezi alkatrészét a zongorának. A grammofon-lemez önálló tárgya a kereskedésnek. Ezért az ítélet azt a felfogást vallja, hogy a berni egyezmény 3-ik zárókönyve, melyre a Grammofon Comp. annyi bizalommal támaszkodott, ki sem terjeszthető a grammofon utján eszközölt többszörözésre. Az Ítélet azután utal mindazon érvekre, melyek szerint a grammofon-lemez, a zeneművek jóllehet szemmel nem olvasható, mégis valóságos többszörözését foglalja magában. Ezen ítélet kétségtelen bizonysága azon a szakirodalomban számtalanszor hangoztatott^ ténynek, hogy a berni egyezmény 3-ik pontjában statuált kivétel nem illeszthető bele a szerzői jog rendszerébe. így magyarázható meg, hogy e jelentéktelennek látszó, ellentmondó intézkedés indokul szolgál arra, hogy az olasz bíróság megtámadja azon berni egyezmény hatályosságát, mely összes szellemi és művészeti termelésének a művelt államokban védelmet biztosit.( I. Sz.) PMXAS Rá8ZVÍNYTAfl8AAÁO A szabadalmi hivatal decenniuma. A magyar kir. szabadalmi hivatal elnöke, Lajos dr. min. tanácsos a hivatalnak 1896—1906-ig terjedő időben kifejtett tevékenységéről az elmúlt decennium emlékére jelentést adott ki, amelyben visszapillantást vet mindazokra a nevezetes mozzanatokra, amelyek a hivatal működésének kezdete óta annak tevékenysége terén felmerültek és átnézetes képet nyújt a jogéletnek azon ágairól, amelyek a közvetlenül be nem avatottak számára a legutóbbi időkig csak nagyon nehezen voltak megközelíthetők. A jelentés nem szorítkozik kizárólag a szabadalmi ügyekre, hanem felöleli az ipari szellemi tulajdon minden ágát és e tekintetben a jövő fejlődés irányaira is reámutat. A bevezetésben a jelentés általánosságban foglalkozik az ipari jogok elvi kérdéseivel és azon irányokkal, amelyeket a hivatal a jogalkalmazásban követ. Majd történeti bevezetés után a hivatal szervezetére és egyes szerveinek funkciójára tér át. Ennek során a törvényalkalmazás körül felmerült alaki és anyagi jogi kérdések és bírói gyakorlat kialakulása nyer részben beható méltatást, sőt a jogesetek egész sorozata igyekszik világosabbá és kézzelfoghatóbbá tenni a szokásjogi jogforrás tartalmát. Bár itt-ott hátrányosan érezteti magát annak a hatása, hogy a jelentés nem egy kéznek egyöntetű műve, hanem mozaikszerüleg van többeknek kezemunkájától összeállítva, mégis egészben véve ez az emlékkönyv nem csupán a pietás iránt tartozó kötelemnek tesz eleget, hanem szolgálatot fog tenni mindazoknak, akik az ipari jogok törvényes oltalmának sonsa_iránt érdeklődni akarnak. NYOMOAM BUOAPWTE* ' —