A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 9. szám - A birói pragmatika alapelveiről. 3. [r.]

A JOG 77 galma, egyéni és hivatalnoki kvalitásai dacára háttérbe szorulhat. Az erős jellemüt e körülmény felügyeleti hatóságai — főnökei — irányában, de a saját sorsa irányában is bizalmatlanná teszi, munkakedvét lohasztja; nem tudja, érdemes-e megfeszíteni erejét, idegeit, biztos lesz-e a jövőbeli előmenetele ?! A gyönge jellemünél pedig a főnöki hatalom rettegett nagyságának tudata okot adhat a hivatalnoki bűnök (protekcióhajhászás, srtéberség, servilismus) kifejlődésére. Sokkal nagyobbak a hátrányai a titkos minősitésnek, mint az előnyei. A hivatalfőnöknél pedig a titkos minősitésekben megnyilvánuló felelőtlen hatalom ellenkezőleg hatalmi és bürokratikus tultengésekre vezet. Bár az e tekintetben tapasztalható rendellenségek, a birói szervezet rezerváltságánál fogva, nem jöttek napfényre, — általánosságban hangok azért mégis emelkedtek a mai rendszer ellen ; — ami azt mutatja, hogy valóságban nem kevés számmal fordulnak elő jogsérelmek, sőt ma már igazságügyiminiszterünket is sikerült meggyőzni a titkos minősitési rendszer tarthatatlanságáról. Tévedésben van, aki azt hiszi, hogy a titkos minősitési rendszer a birói fegyelem fenntartása végett szükséges. A bírósági szervezetre a katonai, a vasfegyelem veszedelmes dolog volna, mert érintené szükségszerüleg a birói függetlenséget. A bíróságoknál a fegyelmi törvényben kell garanciáját felállítanunk annak, hogy az igazságszolgáltatás tényezői az államcélokkal ellentétes téves utakra ne tévedjenek. A titkos minősítés «jogforrásai» az Ü. Sz. 84. §-a 810/892. sz. ig. min. rendelet 48., 49. §-ai, továbbá a 3,736/890., 2,822/892., 2,773/892., 71,169/900. sz. ig. min. rendeletek*) A minősítő jegyzéknek három foka van. Az észrevételek rovatában legszokottabb megjegyzések : agg, beteg (bet), összeférhetetlen természet (ö. f.), megbizhatlanság (mb.), felületesség (fel.), iszákos, gyengejellemü stb. Különösen e bejegyzések a kiválóan sérelmesek, mert ez észrevételek bármelyike képes tönkretenni abiró és bírósági hivatalnok pályáját, — anélkül, hogy az illető csak sejtelemmel is birna róla. Ez adatokat a főnökök «megfigyelés és közvetlen tapasztalat)) alapján kötelesek bejegyezni. Vegyük csak ez észrevételeket egyenként. A beteges állapotot, melynek ismerete a felügyeleti hatóság előtt a fontos állomásokra való alkalmaztatásoknál csakugyan fontos érdek, — javaslatunk 18. § a szabályozza. Ha valóban fennforog, állapítsa meg ezt a felügyeleti hatóság, az illető tudtával, de ne titkos módon, hanem a törvényben megirt eljárással. A többi «bejegyzések» okadatolása azonban általánosságban is, igen gyenge lábon áll: Ki a ((felületes ?» Amely bírónak ítéleteit, mondjuk 2—3°/0»ban, esetleg 10°/0-ban feloldják vagy alaki okokból megsemmisítik, — ez még nem mondható felületesnek, annál kevésbbé, mert a feloldás vagy az alaki okokból való megsemmisítés igen sok esetben eltérő jogi álláspontok eredménye. A jogerős első birói ítéleteket pedig ipso facto helyeseknek kell tartanunk, mert ami a félnek jó, mért ne legyen jó a felügyeleti hatóságnak is? A felületes biró a feleknek előbb-utóbb kárt okoz, aminek fegyelmi és — fizetés a vége. De enélkül hogy lehet apodiktice a felületességet megállapítani ? Nézetem szerint minden jó, ha a vége jó. Aki mellékesekre sok gondot fordit, elhibázza az érdemet, mert jól mondja a latin mondás : pluribus intentus, minor est ad singula sensus! Sok biró igazán zsákutcában van. Kiosztása oly sok, hogy ha el akarja végezni, a nem érdemi dolgokban is előírás szerinti pedantériával nem járhat el; ha pedig ezekre is különös gondot fordit, restanciában marad ! Az első esetben könnyen felületességet fognak rá; második esetben vagy szorgalmi jegye lesz gyönge vagy nehézkes felfogásúnak deklaráltatik ! Hol van itt a választás ?! Elég gyakran beirják azt is, hogy ((összeférhetlen.» *) Alföldi: Igazságügyi igazgatás. Haszontalan, szóra sem érdemes hivatali kolliziókból kifolyólag ki van téve a hivatalnok annak, hogy esetleg «összeférhetetlen»nek minősitik. Ha az összeférhetetlenség valóban fennforog, amit egy esetből bajos megítélni, hanem az esetek láncolatából. — ugy állapítsa meg ezt és ítéljen felette a fegyelmi bíróság, mint ezt tervezetem 72. §. i) pontjában javasolom. A ((megbízhatatlanságot)), ezt a súlyos vádat, birói Ítélet nélkül közokiratban szerepeltetni, igazán nem méltó a jogállam fogalmához. De nemcsak káros kinövései miatt tarthatatlan e rendszer, tarthatatlan már ab ovo, elvi szempontból is. A minősítés a tisztviselő egyik legnagyobb jogát, az előlépési jogot érinti. Ezt a jogot pedig egyoldalú szempontokból illuzóriussá tenni, a tisztviselőnek pályáját, a jogsérelem orvoslásának lehetősége nélkül megakasztani, nem szabad. A minősítés különösen a biróra vonatkozólag, kiválólag birói funkció. Következményeiben az a kihatása van, ami minden birói cselekménynek, hogy jogot statuál, jogsérelmet okozhat. Már most, ha az állam a 100 korona értékű bagatell perben gondoskodik a feleket érhető legkisebb joghátrány elhárításáról is, nem visszás dolog-e, hogy a hivatalnok jövőbeli sorsára annyira fontos klassziíikálás, melytől igen nagy erkölcsi és anyagi érdekek függenek, az audiatur et altéra pars elvének megsértésével teljesen egyoldalulag történik ?! Ezért a minősítést quasi birói eljárássá akarjuk tenni, mely egészében véve független a kormányhatalmat képviselő felügyeleti hatóságok véleményétől. A 20., 21. §-ban foglalt javaslat nagyjában megegyezik azzal a tervvel, amit Somlyódy István javasolt (A magyar birói függetlenség kiépítése. Szeged, 1906.) A jegyzők minősítését, minthogy a jegyző munkája nem kerül felebbviteli elbírálás alá, a bíróság főnöke és a bírák végezzék. A kezelők minősítésénél is meg legyen a jogorvoslat módja. Birák minősítésénél, hogy a birói eljárásnak színezete annál inkább meglegyen, helyesnek tartjuk, hogy a minősítő tanács esetleg bővebb adatok megszerzése végett egy tagját küldje vagy az érdekeltet hallgassa meg. A minősitésnek javasolt alapjai nagyjában megegyeznek azokkal a követelményekkel, melyeket a 71,169/900. sz. ig. min. rendelet a minősítő felügyeleti hatóságoknak különös figyelmébe ajánl. A 19. §. szerkezetileg a 25. §-hoz tartozik. A minősítésre untig elegendő két osztályzat: I. rendű erő, másodrendű erő. A hivatalnoki qualitások minősítésére, nagyjában a mai szabályokkal egyezőleg négy — kezelőknél három — kategóriát vettünk fel. A magaviselet külön minősítése felesleges, mert a rossz magaviselet megfékezésére ott vannak a fegyelmi szabályok. V. Szolgálati viszonyok. Minősítés terén tapasztalható állapotokkal szemben az e téren tapasztalható, uralgó állapotok csak rendezetleneknek mondhatók. Nincs kódex, mely a hivatalnok jogállását a hivatalfőkkel szemben szabályozná ; ami törvényekben vagy miniszteri szabályrendeletekben elszórva van, egy célt szolgál : a centralisztikus törekvést. Különösen az 1891: XVII. t.-c. életbelépte óta növekedtek a központosító törekvéseket szolgáló miniszteri rendeletek, ugy, hogy ma már a szigorú bürokratizmus formájába öltöztetett felügyeleti jog — nézetem szerint — erősen érinti nemcsak az egyes birák, hanem a birói testület függetlenségét is. A szubordináltság szigora vörös fonalként vonul végig a felügyeleti szabályokon, főként kedvezve a felügyeleti hatalomnak, — az alárendeltek jogorvoslati jogainak majdnem teljes kizárásával. Pedig a merev alávetettségre csak az ügyfeleket érintő tevékenységet illetőleg van szükség, egy cél érdekében, az igazságszolgáltatás jósága érdekében. Nincs azonban erre szükség az u. n. személyi kérdésekben. Ez utóbbi a tisztvise-