A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 9. szám - A régi magyar jogi oktatás történetéből

74 A JOG de a magánjogi uzsora mégsem érdemel minden, vagy sok esetben büntetőjogi sanctiót. Nem találom helyesnek a javaslat 1. §-a második bekezdésében a cctervszerü kihasználás)) kifejezés felvételét. Ahol pl. egyetlen sem előre kieszelt, sem komplikált ügylet által fog az uzsora elkövettetni, ott sok esetben a «tervszerüség» meg nem állapithatása miatt felmentő Ítélettel fog szabadulni a tettes a megérdemelt büntetés alól. Nem tartom célszerűnek, hogy uzsora hivatalból legyen üldözendő. Ahol a fél magát kárositottnak érzi, feljelentést fog tenni. Ahol pedig nem érzi magát kárositottnak és olyan esetekben, melyekben emberi felfogás szerint nincs is uzsora, de a törvény betűje szerint igen, ezen esetekben az államhatalom büntető beavatkozásának nincsen helye. Az uzsoratörvény elsősorban az adóst védi a károsodástól. De ahol az adós nem érzi magát károsultnak, ahol tehát károsult tulajdonképpen nincsen, minek a hivatalból való beavatkozás, mely ilyen esetekben igen gyakran meg is fog hiúsulni és igy a birósági terheket fogja szaporítani. Aki magát nem érzi károsultnak, annak a törvény amúgy se beszélheti be, hogy ő mégis az. így vagyunk azzal is, ha a kötelezett más okokból nem akar feljelentést tenni. Érdekes a javaslatban a szerződés semmisségének kimondása. Ez sok esetben a kötelezett érdekét is sértheti és ha már e helyett nem inkább a megtámadhatóság vétetik fel, akkor sokkal megfelelőbb lenne annak a kimondása, hogy a szerződés csak uzsorás részében semmis. Minek az egész szerződést megsemmisíteni, amikor annak nagyrésze ugy a magán-, mint büntetőjog szempontjából teljesen korrekt. Ezen kérdéssel szorosan függ össze a javaslat azon újítása is, mely szerint a jogerős büntető ítélet a polgári bíróság ítéletét hatályon kivül helyezi és ha a semmisség helyébe a megtámadhatóság lépne, akkor ezen ujitás is feleslegessé válik, akkor elég correctivum a régi uzsoratörvényben foglalt res:iutio, esetleg a polgári perujitás, vagy a sértettnek a büntető téleten alapuló uj keresete. Kívánatos volna az is, hogy az uzsora tényálladékának megállapithatására különleges eljárási szabályok állíttassanak fel. A régi törvény 15. §-át, amely szerint az uzsora tényálladékának megállapításánál a bíróság nincsen a törvénynek a bizonyítékok teljességére vonatkozó intézkedéseihez kötve, hatályon kivül helyezte az 1896. évi XXXIII. t.-c. §-a. Ámde és különösen a hiteluzsora nem szokott több tanú jelenlétében elkövettetni, hanem rendesen négyszem között. Ahol pedig egyszerű hitelezésről van szó, ahol a követelés egyedüli bizonyítéka egy váltó, ott nem hiszem, hogy egyedül a sértett vallomása alapján a vádlott tagadásával szemben büntető ítélet lenne hozható. Az előttünk fekvő javaslat minden részletében alaposan megvitatandó, mert csak akkor lesz belőle jó törvény, ha ugy a kötelezettet, mint a másik felet is egyenlően, objektíve védi. Az ügyvédek fegyelmi ügyeiről. Irta AVARFY FERENC aradi ügyvéd. Január hó 1-én lépett életbe az 1907. évi XXIV. t.-c , mely az 1875. évben életbe lépett ügyvédi rendtartásunkon némi módosítást tesz, különösen a fegyelmi ügyekben, mely mig egyrészt a Kúria tehermentesítését célozza, másrészt tért hódit az ügyvédség ama jogosult törekvésének, hogy az ügyvédek fegyelmi ügyeiben a legfelsőbb és utolsó fórumon az ügyvédek is Ítélkezzenek. Mindenesetre nagy haladás ügyvédi szempontból a kir. Kúriánál az ügyvédi tanács létesítése. Ezzel némi biztositékát látjuk annak is, hogy az ügyvédség nem alárendeltje, hanem mellérendeltje a bíróságoknak. Szivák Imre, a bpesti ügyvédi kamara nagyérdemű elnöke helyesen tette azon megjegyzést, hogy az idő hozta magával ezen újítást, mely egyszersmind magával fogja hozni minden tekintetben az ügyvédség ujjá szervezését s ügyvédi rendtartásunk elavult intézkedéseinek megtisztítását; egyszóval a modern haladásnak megfelelő módosítását. Aminő örömmel üdvözölték az ügyvédi és birói kar illustris tagjai a fegyelmi ügyek elintézésére létesült ezen uj intézményt, ennek megfelelően remélni lehet, hogy az intézmény kitűnően be is fog válni. Habár az ügyvédek fegyelmi ügyeiben legfelsőbb1 fórumon való ítélkezést, ügyvédi ideális szempontból véve ugy találnám legtökéletesebbnek, ha a legfőbb fórum, vagyis az ügyvédtanács tisztán csak ügyvédekből álTÁRCA A régi magyar jogi oktatás történetéből. (A sárospataki «megyerendszer».) — A Jog e r e^d e t i tárcája. — Irta ZSOLDOS BENŐ kir. törvényszéki jegyző. Az az érdekes és, gyakorlati értékét tekintve, messze kiható intézmény, melyet a nagynevű Szemere Bertalanék honosítottak meg a sárospataki ősi kollégium jogakadémiáján: egyik figyelemreméltó mozzanatot képez a mult századbeli első évtizedek jogi oktatásának történetében. Az akkori joghallgató ifjúság, — mintegy szemináriumszerüen, — saját kebelében megalkotta a megyerendszert. A cupida legum inventus egy valóságos megyévé alakult, az igazi megyék akkori szervezetének tökéletes átvétele mellett. Az iskola falai között átélték a megyei intézmény valamennyi megnyilvánulását, nagy buzgalommal teljesítették a megyék összes közigazgatási és birói funkcióit. Kezeim között vannak egy ilyen régi ifjúsági megyének alapszabályai. Ezekből legjobban megismerhetjük annak szervezetét és működési rendszerét. Ez érdekes alapszabályok szószerint a következőleg hangzanak: / Cikk. A megyei intézmény felállításának célja. A joghallgató ifjúság, a megyei intézménynek keblében lett ujabb felállítása által kettős célt tűz maga elé ; nevezetesen : a) a megyei életnek, ezen régtől fennálló nemzeti intézménynek főbb vonásaival való megismerkedést, melyet gyakorlati tekintetben — és b) jogi kérdések megvitatására vonatkozó eszmecserék s értekezések színre hozatalát, melyet elméleti irányban hiszen gyümölcsözőnek tagjaira nézve. // Cikk. A megyéről általában. Tekintve azt, hogy a tényleges megyei élet nagyobbrészint oly mozzanatokat foglal magában, melyek már természetöknél fogva nem eshetnek viszonyaink körébe : ennélfogva annak főleg azon ágára terjeszkedünk ki, mely az igazságszolgáltatás körül forgolódik. ///. Cikk. A közgyűlés. 1- §• Tagja minden joghallgató ifjú. Ülései nyilvánosak. 2. §. Rendesen minden szombaton délután tartatik. 3. §. Elnöke a főispán, ennek akadályoztatása esetén az első-, aztán a másod-alispán s ha ez utóbbi sem lehetne jelen, valamelyik főszolgabíró. 4. §. Hatásköre alá tartoznak : a) az alapszabályok hozatala, módosítása, megváltoztatása és eltörlése ; b) a tisztviselők megválasztása, mely félévenként nyilvános szavazás utján viszonyos szótöbbséggel történik;