A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 9. szám - A birói pragmatika alapelveiről. 3. [r.]

A JOG lana. Távol áll tőlem, mintha a legfőbb ítélőszék nagy tudományú és ülustris birói tagjait hivatottnak nem tartanám az ügyvédi fegyelmi ügyekben való Ítélkezésre, de ismételten hangoztatom, hogy kizárólag ügyvédi szempontból : az ügyvédi kar önállóságra hivatott szempontjából látnám igy jobban megoldva a kérdést, vagy pedig olyképpen, hogy a legfőbb itélőszéknél szervezett ügyvédi tanács helyett a kúriai kisebb fegyelmi tanács akként nyerne szervezetet, hogy abba az ügyvédi kar kinevezett tagjai is felvéve legyenek s igy együttesen Ítélkeznének egyaránt az ügyvédek és birák fegyelmi ügyeiben. Ez nézetem szerint tökéletesebb szervezet volna, mivel tisztán csak az ügyvédi tanács a jelenlegi szervezetében egyoldalú s nincs meg benne a kölcsönösség, pedig arra kellene törekednünk, hogy nemcsak az ügyvédi és birói kvalifikáció legyen egyenlő, hanem mindkét intézmény az igazságkiszolgáltatásnál egyenlő tényező legyen. Ez nagyban emelné az ügyvédi kar tekintélyét, melyre pedig nemcsak az ügyvédi karnak kell törekednie, de ezt előmozdítani állami feladathoz is tartozik. Az ügyvédi és birói fegyelmi szabályokban, valamint büntetésnemekben igen kevés eltérés mutatkozik. Azokat lehetőleg egyöntetűen szabályozni lehetne. Nagy eltérés van azonban a fegyelmi uton teljesen alaptalanul meghurcolt ügyvéd és biró személyét illetőleg a megtorlás tekintetében. Az ügyvéd ellen teljesen szabaddá van téve a feljelentés; mi ügyvédek e tekintetben teljesen ki vagyunk szolgáltatva a felek önkényének. Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 94. §-a rendeli csak, ha t. i. a fegyelmi bíróság látja, hogy az emelt panasz hamis állításokra vagy a tényeknek szándékos elfsrditésére alapíttatott : az iratokat a kir. törvényszékhez teszi át, mely a panaszlottat 600 K.-ig terjedhető birságban marasztalja el. Mennyire más egy köztisztviselő vagy biró személyének egy sértő nyilatkozattal való érintése is. Itt már a büntető törvénykönyv 270. és 271. §-a beszél. Bárminő alaptalanul lett légyen meghurcolva az ügyvéd fegyelmi uton, azért ugyan még soha senkit be nem zártak. Ámde köztisztviselőnél teljesen elég, hogy egy beadványban ennek személyére vonatkozólag csak valamely sértő kifejezés alkalmaztassák, már is az illető előtt megnyílik a fogház ajtaja. c) a szükségelt házi-adó megszavazása ; d) a hivatalbeli kötelességének meg nem felelő tisztviselőt kérdőre vonja, a büntetése nemét meghatározza ; a) a felolvasást tartani kívánó köteles magát a főjegyzőnél a sorrend kedvéért előlegesen feljegyeztetni; (3) az értekező munkáját vagy maga olvassa fel, vagy más által olvastathatja s a felolvasás után rövid megjegyzését kiki megteheti; y) a felolvasott munka egy példányban a levéltárnoknak adatik át, kitől a bírálatot vagy cáfolatot tenni szándékozó feljegyzés mellett veszi ki, s készített bírálatát, vagy cáfolatát a következő közgyűlésen felolvassa, vagy felolvastatja, melyet egy példányban szintén a levéltárnoknak ad át ; e) a hivatalból időközben szándékolt belépést csak fontos okokból engedi meg ; f) a pénztárnokot időnként megszámoltatja ; g) az I. cikkben kitűzött célból kifolyólag a tagok által felolvasandó eszmeközlések és értekezések meghallgatása s megbirálása, melyekre nézve következő eljárás állapittatik meg : 5. §. A közgyűléseken a netalán előforduló megyei ügyek a felolvasásokat megelőzőleg tárgyaltatnak. IV. Cikk. A törvényszékek. 1. §. A polgári törvényszék, — melynek elnöke az elsőalispán, tagjai a közgyűlés által választott hat törvényszéki ülnök, a fő- vagy aljegyző, fő- vagy alügyész, egy szolgabíró esküdttársával, — első tolyamodási bíróság minden rendes szó75 Pláne a fegyelmi ügyekben benyújtott panasz, ha beigazolást nem nyer, mi történik az illető panasztévővel ? Felesleges felsorolnom a drákói szigort, mely a hivatalból megindított bünfenyitő eljárás eredményeképpen szokott bekövetkezni. Számtalan esetet lehet a lapokban a tulszigoru ilyen megtorlásokról olvasni. Én magam is azt tartom, hogy a köztisztviselő, különösen biró kristálytiszta jelleme ne is tegye hozzáférhetővé az alaptalan panaszkodást. De ebben nagy óvatossággal kell eljárni, mert nincs nehezebb mint köztisztviselő visszaéléseit, túlkapásait bebizonyítani! Ha tulszigoruak vagyunk a panaszosok megtorlásában, akkor bárki is legnagyobb félelemmel eltelve léphet arra a térre, hogy sértett jogait, a visszaélést vagy önkénkedést megtorlás tárgyává tegye. Akik fegyelmi eljárás szabályai alatt állanak, az alaptalan meghurcolás tekintetében sem szabad különbséget tenni. Hogy mindezen kérdések a jövőben helyes és célszerű megoldást fognak nyerni, az első sikeres újításból bizton következtethetjük és remélhetjük. YA birói pragmatika alapelveiről. Irta KONCZ MIHÁLY dr., csongrádi kir. albiró. (Folytatás.)*) Igaz, hogy e rendszer mellett fennforog annak a veszélye, hogy az érdemes pályázó a pártfogolttal szemben háttérbe szorittatik ; de a protekciót, melynek gyökere mélyen a társadalmi felfogásban gyökerezik s melynek virágozásában tán épp a miniszter a legártatlanabb, nem lehet kiirtani azzal az eszközzel, hogy a kiválasztás helyett a gépszerű előlépés rendszere honosittassék meg, annál kevésbbé, mert ebből az igazságszolgáltatás általános érdekeit érintő hátrányok sokkal súlyosabbak lennének, mint egy pár, a protekció miatt mellőzöttnek egyéni sérelme. A protekciót, épp ugy mint más társadalmi kórt, nem a szigorú törvények, hanem a társadalmi gondolkozás javulása irthatják ki. Különben is fel kell tételezni, hogy a miniszter a birói állások betöltésénél hatványozott mértékben érzi azt a tudatot, azt az erkölcsi felelősséget, hogy az államnak, melyet állásánál fogva reprezentál, nem lehet más célja, minthogy a birói és tisztviselői állásokra mindig a legalkalmasabb legérdemesebb alkalmaztassák. *) Előző közlemény a 8. számban. beli és rendes Írásbeli eljárás alá tartozó polgári ügyekben, az alispánok s szolgabirák bíróságára nézve mint felebbviteli bíróság ítél. Továbbá mint telekkönyvi hatóság, a telekkönyvi ügyekben beadott kérvényeket intézi el. 2. §. A fenyitö törvényszék, — melynek elnöke a másodalispán, tagjai pedig a fent nevezettek, — fenyítő perekben ítél. 3. §. A törvényszékek tartásának ideje — az előforduló ügyekhez képest — az illető elnöklő alispán által határoztatik meg. V, Cikk. Tisztviselők. 1. §. Főispán —• ősi szokás szerint — mindig a magyar polgári magánjog tanácsa. Vezeti az egész megyét. Elnöke a közgyűlésnek. 2. §. Az alispánok elnökei a törvényszékeknek, s a főispán jelen nem létében a közgyűlésnek. Az alispánok egy szolgabíró s esküdtbiró társaikkal együtt, ítélnek sommás visszahelyezésnél, továbbá úrbéri és arányositási perekben. 3. §. A fő- és aljegyzők a közgyűléseken, a törvényszékeken a jegyzői tisztet viszik ; az értekezést, bírálatot vagy cáfolatot olvasni kívánók neveit a sorrend kedvéért feljegyzik. 4. §. A fő- és alügyész a fenyítő ügyeknél mint felperesek szerepelnek. 5. §. A mérnök: helységek szerint pontos térrajzot készit a telekkönyvi jószágtestekről, - a telekkönyvi hatóság részére.