A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 6. szám - A dolus fogalma az olasz büntetőjogi irodalomban

A JOG 23 ségét nem kifogásolta, a kir. ítélőtábla is elismertnek találta alperes részéről azt, hogy felperesnek az alperes által biztosított és elégett javaiban 2,315 K kára tényleg felmerült. A m. kir. Kúria (1906. augusztus hó 30-án 734. P. sz. a.) következő itétetct hozott: A kir. Kúria a másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Nem vitás a perben, hogy az A) alatti biztosítási szerződés alapjául szolgáló 2/. alatti bevallási ivben a biztosított cséplőgép és a 25 darab zsák egyik helyéül kijelölt Mezöpetri nevü község és az ezen község határához tartozó úgynevezett «Gavri> tag, amelynek területén a biztosított cséplőgép és zsákok elégtek a 3','. alatti kárfelvételi jegyzőkönyv szerint egymással tőszomszédságban állanak; az sem vitás, hogy a <Gavri> tagnak azon része, ahol a tüz pusztított, felperes tulajdonát képezi. Ily körülmények mellett és tekintettel arra, hogy alperes beismerte, sőt maga is előadta, hogy a biztosított fentebbi tárgyak Mezőpetriről a biztosított félnek a «Gavri» tagban levő birtokára vitetett át, azt pedig alperes nem is állította, hogy a gép nem a szabadban, hanem valamely zárt helyen dolgozott volna : a biztosított tárgyak a jelen esetben az elégés helyén is biztosítottaknak lévén tekintendők, alperesnek a K. T. 488. §-ára fektetett kifogását mindkét alsóbiróság helyesen vetette el. A másodbiróság ítélete tehát a K. T. 488. §-ára alapított kifogás kérdésében ezen oknál fogva, a szenvedett kár valódisága, annak összege és a perköltség tekintetében pedig vonatkozóan felhozott és felhívott indokaiból hagyatott helyben. A váltó a kereset beadásakor fennforgott állapot szerint bírálandó e) és döntő, hogy a forgatmány már a kereset beadásakor rajta volt-e. Abból, hogy a váltómásolaton ez a forgatmány hiányzik, nem következik, hogy a kereset beadásakor az eredeti váltón is hiányzott volna a forgatmány. Akit a váltó külsőleg váltószerü birtokosnak mutat, a fizetést teljes hatálylyal követelheti, annélkül, hogy a forgatmány valódiságát kimutatni tartozna. A budapesti kir. Ítélőtábla (1905. évi november 8. napján, 2,973/1905. V. sz. a.) W. Ede felperesnek, P. Pál alperes ellen 900 K. tőke s járulékai iránt az ipolysági kir. törvényszék előtt folyamatba tett váltóperében következő ítéletet hozott: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az a ténykörülmény, hogy a kereseti váltó alapján a bíróság a sommás végzést kibocsátotta, nem zárja ki ugyan annak a lehetőségét, hogy a kereseti váltó akkor, amikor a bírósághoz a kereset beadatott, a rendelvényesnek a felperes váltóbirtokosi minőségét igazoló hátiratával még ellátva nem volt, s hogy ennek hiányában a sommás végzés a bíróság által felperes javára elnézésből bocsáttatott ki, s ennélfogva alperesnek azt a kifogását, hogy a kereseti váltóra a rendelvényes által a forgatmány a sommás végzés kibocsátása után vezettetett, — a kereset beadásakor pedig felperes a váltó alapján kereseti joggal nem birt, egyedül azon az alapon, hogy a sommás végzés kibocsáttatott, figyelmen kivül hagyni nem lehet, de az elsőbiróság mégis helyesen mellőzte alperesnek ezt a kifogását, mert azzal a tényállással szemben, hogy a kereseti váltó a felperes váltóbirtokosi minőségét igazoló forgatmánynyal az ítélethozatal idejében tényleg el volt látva, közömbös az, hogy a kereseti váltó a kereset beadása idejében a forgatmánynyal el volt-e látva, vagy sem. Ehhez képpest a kir. ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletét alperes most megjelölt kifogásával szemben az itt helyesbbitett indokból, egyebekben pedig vonatkozó indokai alapján hagyta helyben. A m. kir. Kúria (1906. évi dec. hó 7 napján 1607/1906. V. sz. alatt) következő ítéletet hozott: A kir. Kúria a másodbiróság ítéletét helybenhagyja a benne felhívott indokok alapján és azért, mert a váltó a kereset beadásakor fennforgott állapot szerint bírálandó ugyan el és így ebben a perben döntő az, hogy a kereseti váltón a forgatmány a kereset beadásakor már rajta volt-e ; ámde egymagában abból a körülményből, hogy a váltómásolaton az a forgatmány hiányzott, nem következik, hogy a kereset beadásakor a forgatmány az eredeti váltón is hiányzott volna, és mert felperes, akit a kereseti váltó külsőleg váltószerü birtokosnak mutat, a fizetést a kereseti váltó alapján teljes hatálylyal követelheti, annélkül, hogy alperes kifogásával szemben a forgatmány valódiságát kimutatni tartoznék. Bűnügyekben. Ha oly lap, mely nem politikai jellegű és biztosítékot nem tett le, az önálló vámterület és az Ausztriával fennálló gazdasági közösség kérdéseit tárgyaló sajtóközleményt hoz, mely kérdések megoldásai csak törvényhozási uton, a létező közjogi jogviszonyok módosításával érhetők el, föllelhető benne a S. T. 10. §-ában emiitett "politikai tárgy> fogalma és azért az ily lap sajtó rendőri vétséget követ el. A m. kir Kúria (1906. évi december hó 12-én 10,968. B. szám alatt) sajtórendőri vétséggel vádolt S. M. elleni bűnügyben következő ítéletet hozott: Mindkét alsóbiróság ítélete a B. P. 385. §. ]. a) pontjának bűnügyi okából megsemmisíttetik, vádlott bűnösnek mondatik ki a S. T. 31. §-ába ütköző sajtórendőri vétségben, melyet azzal követett el, hogy mint a «Gyergyó» cimü hetilap kiadója a lapnak 1905. évi február hó 20-iki számában .Gazdasági kérdések> felhívás alatt politikai tárgyú cikket tett közzé, anélkül, hogy a S. T. 30. §. 2. pontjában előirt biztosítékot letette volna; s azért a S. T. 31. 5?-a alapján, a B. T. K. 92. §-ának alkalmazásával, az 1892: XXVII. t.-cikkben meghatározott módra és célokra fizetendő, behajthatatlanság esetén 1—1 (egy-egy) napi fogházra átváltoztatandó 10(tiz) K. fő- és 10 (tíz) K. mellékbüntetésre ítéltetik, köteleztetvén egyúttal arra is, hogy az 1 K. 66 f. és a netalán még felmerülendő bűnügyi költségeket a fennálló szabályok szerint megtérítse. Indokok: A rendelkező részben megjelölt sajtóközlemény az önálló vámterület és az Ausztriával fennálló gazdasági közösség kérdéseit tárgyalja és e tekintetben oly nézeteknek ad kifejezést, melyek csak törvényhozási uton a létező közjogi jogviszonyok módosításával érhetők el. E szerint a bevádolt cikk gyakorlati szempontból foglalkozik az állam törvényhozásügyeivel és nemzetközi viszonyaival, ami megfelel a S. T. 10. §-ában emiitett «politikai tárgy; fogalmának. Mindkét alsóbiróság tévesen alkalmazta, tehát a S. T. 31. §-át abban a kérdésben, hogy a vádba helyezett tett megállapítja e valamely bűncselekmény tényálladékát, ami a B. T. 385. ij-a 1. a) pontjában meghatározott semmisségi eset. Ehhez képest az alsóbirósági Ítéleteket a B. P 437. §. 3. bekezdése értelmében megsemmisíteni és a törvényszéknek megfelelő ítéletet hozni kellett. A büntetés kiszabásánál súlyosítók hiányában enyhítő körülményül vétetett vádlott büntetlen előélete és a vétkesség csekélyebb foka azért a B. T. K. 92. §-a találtatott alkalmazandónak. A bűnügyi költségekre vonatkozó intézkedés a B. P. 480. §-án alapszik. A biztosíték letétele nem attól függ, hogy valamely lap a saját részére irott politikai cikket közöl-e vagy azt más lapból veszi-e át, valamint attól sem, hogy valakinek politikai cselekményeihez megjegyzések kapcsoltassanak és azok helyessége és időszerűsége felett birálat is mondassék, hanem kizárólag attól, hogy a lap tartalma részben vagy egészben politikai tárgyak körül forog-e vagy nem. A tartalomnak ebbeli minőségét nem a forrás s nem is az egyéni vélemény nyilvánítása adja meg, hanem meg adja az a tárgy, amelyet magában felölel. A m. kir. Kúria 1906 december 29-én 11,522/1906. Btö. sz a) sajtórendőri vétség miatt vádolt N. H. elleni ügyében következőleg ítélt: Mindkét alsóbiróság ítélete a B. P. 385. §. 1. a) pontjában körülirt semmisségi okból a B. P. 437. § 3-ik bekezdéséhez képest megsemmisíttetik és N. H. vádlott mint AVerschetzer VolksblatU kiadótulajdonosa bűnösnek mondatik ki az 1848 : XVIII. t.-c. 31. §-ába ütköző sajtórendőri vétségben, amelyei azáltal követett el, hogy a nevezett időszaki lapnak 1905. évi szeptember hó 24-én kiadott 39., 1905. évi okt. 1-én kiadott 40., ugyanazon év és hó 8-án megjelent 41. és 1905. évi okt. hó 22-én kiadott 43-ik, 1905. évi okt. 29-én kiadott 44-ik, 1905. évi nov. hó 5-én kiadott 45. és 1905. évi nov. 26-án kiadott 48. számában az állandó «Rundschau» rovat alatt politikai tárgyú cikkeket tett közzé, anélkül, hogy az 1848. évi XVIII. t.-c. 30. §-ának 2-ik pontjában előirt biztosítékot letette volna; ezért az 1848. évi XVIII. t.-c. 31. §. aiapján a foganatba vételtől szánitandó három (3) napi fogházra mint fő- és az 1892. évi XXVII. t.-c.-ben jelzett célra és módon 15 nap alatt végrehajtás terhe alatt fizetendő, behajthatatlanság esetén egy (1) napi fogházra átváltoztatandó husz (20) K. pénz- mint mellékbüntetésre Ítéltetik. Indokok: A kir. ítélő tábla való tényként fogadta el, hogy vádlott N. H. mint a «Werschetzer Volksblatt» időszaki lap kiadótulajdonosa az 1848: XVIII. t.-c. 30. §-ának 2-ik pontjában előirt biztosítékot nem tette le; elfogadta azt is, hogy a rendelkező részben egyenként kiemelt lapszámokban «Rundschau» rovat alatt megjelent cikkek politikai tárgyak körül forognak, a vádlott bűnösségét azonban azért nem állapította meg, mert ezek a cikkekk «minden bírálás, magyarázás és állásfoglalás nélkül egyszerű leközlése más lapokból átvett politikai tényeknek* ilyen esetben tehát az időszaki lap biztosítékot letenni nem köteles. Ez a jogi felfogás azonban a törvénynyel nem támogatható. A biztosíték letétele nem attól függ, hogy valamely lap a saját részére irott politikai cikket közöl-e vagy azt más lapból veszi-e át, valamint attól sem, hogy valakinek politikai cselékményeihez megjegyzések kapcsoltassanak és azok helyessége és időszerűsége lelett birálat is mondassék, hanem kizárólag attól, hogy a lap tartalma részben vagy egészben politikai tárgyak körül forog-e vagy nem. A tartalomnak ebbeli minőségét nem a forrás s nem is az egyéni vélemény nyilvánítása adja meg, hanem megadja az a tárgy, amelyet magába felölel ; holott a kir. ítélőtáblának jogi felfogása szerint a politikai tartalom minősége éppen a törvény szempontjából nem lényeges körülményekből volna csak következtethető, amelynek folyománya az a további lehetőség volna, hogy a biztosíték nélkül megjelenő lapok a politikai lapoknak politikai közleményeit büntetlenül közölhetnék mint átvevők lapjaikban. Minthogy pedig a rendelkező részben kiemelt lapokban megjelent közlemények tényleg politikai tárgyak körül forognak, amennyiben egyrészt az állam törvényhozási ügyeivel foglalkoznak, másrészt pedig külpolitikai kérdéseket tárgyalnak, mindkét alsóbiróság megsértette a törvényt, amikor vádlott tettében bűncselekmény tényálladékát fel nem ismerte. A vádlott terhére bejelentett és fentartott semmisségi panasz tehát alaposnak találz tatván, mindkét alsóbiróságnak az ítélete a rendelkező rész ér-