A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 6. szám - A dolus fogalma az olasz büntetőjogi irodalomban

46 A JOG vagy akármelyikben miként érvényesül az egyénhez idomított elbánási mód ; ha olyanok ezek az elbánási módok, hogy már a három rendszer mindegyikében érvényesülhetnek, akkor beválik mind a három, de ha olyanok, hogy ezek a progressiv rendszerben érvényesülhetnek, akkor az a megtelelő ; ám, mint látni fogjuk, olyan módjai vannak az egyénesitésnek, melyek a mai rendszerekben is érvényesülhetnek, csakhogy sajnos, nem érvényesülnek, vagy legalább nem megfelelőleg. A rendszerekre vonatkozólag oly meggyőző igazsággal mondja Balogh Jenő: «Egyébként a büntetés végrehajtás sikerét nem biztosítja magában véve egyik rendszer sem, hanem csak a helyes osztályozás és az ennek keretében ismét hely esen keresztülvitt individualisatio.)) A letartóztatott ne romolják el a börtönben, ez a fő elv, így menthetjük meg az először bűnözőket attól, hogy ismét visszakerüljenek oda, ahonnét soha többé megjavulva visszatérni nem fognak. Minthogy arra kell igyekeznünk, hogy könnyebben elérhetőleg törekedjünk a bűntettes javítására, egyelőre a fennálló büntetési rendszerben alkalmazható egyénesités elvei önként kínálkoznak a kifejtésre, mig a büntetési rendszernek a megváltoztatása szép és üdvös reform volna, de sokkal messzebb van tőlünk, mint az előbbi pont. Sőt positive azt is ki merjük mondani, hogy nem a büntetési rendszerek bolygatása, hanem a fennállónak helyes keresztülvitele az, mire törekedni kell. (Folytatása következik.) Belföld. Bucsu és beköszöntő az igazságiigyniinisztériumban. Az igazságügyminisztérium tisztviselői kara e hó 5-én összegyűlt a minisztérium tanácstermében, hogy búcsúzzék és gratuláljon. Polónyi Géza, akit belépése alkalmával éljenzéssel fogadtak, hosszabb beszédet mondott: — Hálás köszönetet mondok ő felségének — igy szólott — apostoli királyunknak, akinek elismerését és kegyelmét hosszú és küzdelmes pályámnak jutalma gyanánt azzal a tudattal őrzöm meg, hogy ennek birtokában hazámnak és királyomnak még szolgálatokat fogok tehetni. Utódomul barátomat, lelkes munkatársamat és eszméim örökösét nevezte ki a király. Napról-napra látom, hogy nekünk sikerült a milliók szivében lappangó vágyakozásnak zsilipjét megnyitnunk. Ugy látom, a sajtóvisszaéléseknek, a tőzsde kasztszerü hatalmának és a magyar fajt és a termelő népet pusztulással fenyegető különbözeti játéknak és az uzsorának kérdései követelhetnek talán rajiam kivül még más áldozatokat is, de gyökeres megoldás nélkül a napirendről többé le nem kerülhetnek. Nem távozom büszkeség nélkül. Mert nyugodt lélekkel mondhatom, hogy fáradozásom nem maradt nyomok nélkül. Rajtam fog állani, hogy éberen ellenőrizzem a velem szemben vállalt és hiszem, be is váltandó kötelességeknek teljesítését. Lnling Konrád államtitkár búcsúzott azután a tisztviselői kar nevében a távozó minisztertől, erősen kiemelve, hogy Polonyinak a minisztérium éléről való távozása a magyar igazságügy súlyos válságát jelenti s köszönetet mondva azért a figyelmes bá.iásmódért, őszinte barátságért, amelyben Polónyi a minisztérium tisztviselőit részesítette. Nemsokára ezután az uj minisztert üdvözölte Imiing Konrád a tisztviselői kar élén. Günther Antal a gratulációra válaszolva, ezeket mondotta: — Abban az uj és felelősségteljes állásban, melyre ő felsége kegye engem méltatott, folytatni fogjuk egyesült erővel.a munkát ott, ahol az én tisztelt hivatali elődöm és barátom, akit ebbeli működésében tanultam meg igazán nagyrabecsülni, azt elhagyta. Ebben a munkában természetesen igyekezni fogok a saját egyéniségemet érvényesíteni. Törekedni fogok az igazság ügyi kormányzatba és a jogalkotásba bevinni azt az irányt és szellemet, melyet hosszú publicisztikai és később politikai pályám folyamán tollal és szóval hirdettem. Es benső örömmel mondhatom, hogy ugyanaz a szellem volt az, amely tisztelt hivatali elődöm igazságügyi politikájának széles keretében több kérdésre nézve az ő kezdeményezéséből megnyilatkozott. ígéri a független bíróság anyagi és erkölcsi érdekeinek kielégítését, az igazságügyi kormányzat fejlesztését, az ügyvédi testület érdekeinek biztosítását, s végül azt, hogy e tényezők együttes működésével a magyar állam jogrendjét a nemzeti élet egyik hatalmas erőforrásává fogja tétetni. Az uj igazságügyminiszter életrajza ez : Günther Antal Székesfehérvárott született 1847. szeptember 13-án. Középiskoláit szülővárosa főgimnáziumában végezte s tizenhat éves korában a kegyes tanitórendbe lépett. Tanított is már a rend nagykanizsai gimnáziumában, de a kisebb rendek felvétele előtt kilépett. Csakhamar ujságiró lett, miközben 1875-ben megszerezte az ügyvédi oklevelet. Közjogi kérdésekben irt vezércikkeivel a fúzió után a Deái-pirt alkotmányjogi tradícióit képviselte. A magyar jogász-gyülésen 1878-ban nagy feltűnést keltett az a terjedelmes szakvéleménye, melyet a birói kinevezés és előléptetés kérdésében adott. Csemegi Károly akkori igazságügyminiszteri államtitkár e vélemánynycl szemben foglalt állást, mig Mailáth György, az akkori országbíró s a semmitőszék elnöke hatalmas beszédben támogatta azt. A véleményt nagy többséggel a jogászgyülés is magáévá tette, ami az az.dtíbel. igazságügy, kormányzat ellen valóságos tüntetés volt. Újságírói munkássága mellett az országgyűlési gyorsirodában is mint revizor működött. 1893-ban a nemzeti párt uj lapjának, a Nemzeti Újságnak főszerkesztője lett. Ugyanekkor kivált az országgyűlési gyorsíródéból is |ogi és államtudományi cikkei különösen a ^////j-kormany alatt az ellenzék küzdelmének erős támogatására szolgáltak. Szilágyi Dezső igazságügyminisztersége alatt több kodifikatónus alkotásban vett részt a törvény-előkészítés terén. Mint ügyvéd, különösen a képviselőháznak választási bíráskodása kórében, mint a kérvényezők képviselője és megtámadott mandátumok védője tunt föl. Ő védelmezte 1896-ban Apponyi Albert gróf jászberényi mandátumát. Az 1901-iki választáson a magyaróvári kerületben szabadelvű-párti programmal a néppárti jelölttel szemben győzött. Az akkori képviselőház igazságügyi bizottságának tagja lett s a bizottság az országgyűlés elé terjesztett legnagyobb kodifikatónus alkotásnak, a polgári pörrendtartásról szóló törvényjavaslatnak előadójául választotta meg Ó tette meg a bizottságban a kereskedelmi hatáskörnek kiküszöböléséről szóló indítványt, melyet a bizottság, Plósz Sándor igazságügyminiszternek energikusan fönntartott ellenkező álláspontjával szemben túlnyomó többséggel elfogadott, aminek megfelelőleg a törvényjavaslat erre vonatkozó részét teljesen átalakították. Tisza István gróf miniszterelnökségének első heteiben Apponyi Albert gróffal kilépett a szabadelvüpártból s az újra megalakult nemzeti pártnak tagja lett. Tevékenyen részt vett e pártnak képviselőházi akciójában. Feltűnést keltett a Bécsben tartott magyar minisztertanács ellen való fölszólalásával és különösen azzal a beszédével, melyben az Olaszországgal megkötött ideiglenes kereskedelmi egyezménynek és az ugyanakkor létrejött végleges olasz kereskedelmi szerződés megkötésének közjogellenességét vitatta. Az 1901-iki országgyűlés legutolsó szakában, midőn a szabadelvű pártnak az az indítványa volt napirenden, mely a házszabályok átdolgozására bizottságot kívánt kiküldeni, ő terjesztette elő a nemzeti párt nevében ennek elleninditványát. Az országgyűlés legutolsó napjaiban az akkori események hatása alatt Apponyi Albert gróffal együtt a függetlenségi és 48-as pártba lépett be s e párt programja alapján az 19(15. évi általános választás alkalmával az iglói kerületben, ennek hosszú időn át volt szabadelvüpárti képviselőjével, Múnich Auréllal szemben nagytöbbséggel megválasztották. 1906. áprilisában a béke helyre állta és a //>/ír/7e-kabinet megalakulása után Polónyi igazságügy miniszter mellé államtitkárrá hivatott meg. 1906-ban Iglón kapott egyhangúlag mandátumot. Államtitkár korában mindenki becsülését kivívta nagy szorgalmával és szeretetét kedves, előzékeny viselkedésével. Uj államtitkárrá Meskó László van kiszemelve. Életrajzának adata:: Meskó László régi hive a függetlenségi pártnak és rokona néhai Irányi Dánielnek. Nyíregyházán született 1851-ben. Tanulmányait Eperjesen, Budapesten és Bécsben végezte. 1877-ben nyert jogi doktori és ügyvédi oklevelet s ugyanez évben Nyíregyházán ügyvédi irodát nyitott. 1878-ban Nyíregyháza város tiszti főügyészévé választották, amely hivatalát 1892. végéig viselte. Mint tartalékos hadnagy 1878-ban résztvett Bosznia megszállásában, s mint főhadnagy lépett ki a védőerő kötelékéből. Szabolcsmegyének hosszú idő óta tiszteletbeli főügyésze, a közigazgatási bizottságnak tagja, a nyíregyházai kaszinó elnöke, a Nyíregyházai Takarékpénztár jogtanácsosa és igazgatósági tagja. Általában élénken résztvett a vármegyei és városi közéletben. Alelnöke a vármegyei s elnöke a nyíregyházai függetlenségi pártnak. Egyházi téren is sokat tevékenykedik; felügyelője a nyíregyházai főgimnáziumnak, ügyésze a tiszai ágostai evangélikus egyházkerületnek, főgondnoka a tiszavidéki egyházmegyének és tagja az egyetemes tanügyi és alkományügyi bizottságnak. Első izben 1892-ben Irányi Dániel halála után választotta meg képviselőjévé Békés városa a visszalépő Kaas Ivor báróval szemben. E kerület 1896-ban egyhangúlag újra megválasztotta. Képviselősége alatt több izben szólalt föl a függetlenségi párt megbízásából politikai és közigazgatási kérdésekben. Az 1905-iki általános választáson szülővárosa választotta meg képviselőjévé 1307 szavazattal 8 ellen, 1906-ban pedig egyhangúlag. Külföld. A dolus fogalma az olasz büntetőjogi irodalomban. (Folytatás.*) A germán jog a bűncselekmény obijectivitására fektette a fősúlyt s a büntetést az anyagi kár és a boszu egyéni elvére alapította {Andreotti i. m.). Azonban később — főleg a római jog és a kereszténység hatása folytán — mindinkább subjectivvé tette a bűncselekmény fogalmát. Rothar király edictuma eléggé meggyőzhet bennünket erről: <Si quis hominem liberum, casu favente, nolendo occiderit, componat sicut appretiatus fuerat et faida non requiratur co quod nolendo occiderit». Az öntudatlanság mécr az örökösökre nézve is beszámithatatlansági ok gyanánt szerepelt: <:si rabiosus aut demoniacus damnum fecerit in hominem aul peculium, *) Ezen cikknek a J o g ó ik számában foglalt folytatása nyomdai tévedésből hibásan lett összeállítva, miért is semmisnek tekintendő s a 4-ik számban megjelent első közlés folytatását jelen közlemény képezi.