A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 6. szám - Polónyi - Günther - Feltételes elitélés a Btk. novellajavaslatában

Huszonhatodik évfolyam. Szerkesztőség: V„ Rudolf-rakpart 3. SZ. 6. szam. Budapest, 1907. február 10. A JOG Kiadóhivatal: (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V., Rudolf-rakpart 3. sz. ™P AZ ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGTAROftrfM. BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KAR ifiato Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre ... 4 korona Fél « ... 8 « Egész « ... 1G « Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - ST1LLER MOR dr. ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. , Az előfizetési pénzek A^^-JV^S legcélszerűbben bérmentesen ""postautalványnyal . *~ § küldendők. TARTALOM: Polónyi —^Günther. Irta Stiller Mór dr. - Feltételes elitélés a Btk. novellajavaslatában. Irta Diószegi Győző dr., borosjenői lör. albiró. — Az 189L évi XVI. t.-c. 64. §-ához. Irta Micu András dr., fogarasi ügyvéd. — Észrevételek a büntetőnovella tervezetére. Irta M ó d 1 y László dr., Pécs. — Egy Ítélőtáblai elnöki rendelet. Irta T y r n a u e r Albert dr., orosházai kir. albiró. — A büntetés végrehajtási individualisatiója. Irta Lévai Tibor dr. — Belföld. (Bucsu és beköszöntő az igazságügyminisztériumban). — Külföld (A dolus fogalma az olasz büntetőjogi irodalomban. Irta Thót László dr) — Nyilt kérdések és feleletek (Kit illet a birság az ujabban elkövetett birtokháboritás esetén? Irta Dereáno Vilmos, lévai kir. albiró.) — Irodalom (G a r a Zoltán dr.: Jelzálogkölcsön-engedményezési ügylet, a pénzintézetek gyakorlatában. — Pásztor Mihály : Az eladósodott Budapest. — Csutorás László dr. : A törvényi öröklési jog.) — Vegyes. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. Polónyi — Günther. Ezen lapokban Polónyi-hoz, mint volt ügyvédhez és Polónvihoz, mint az utolsó évtizedek politikai küzdelmeinek egyik legfáradhatlanabb harcosához semmi közünk. E helyütt egyéniségével pusztán csak azon magas állás szempontjából szabad foglalkoznunk, melyet mint igazságügyi miniszter foglalt el. Hogy ezen állás kötelezettségei és feladatai betöltésében magával hozta egy hosszú, nagyarányú ügyvédkedés- és politikai szereplésnek küzdelmeiben kialakult markáns egyéniségének minden jellemvonását, az csak természetes. De ezt nem gáncsként kívánjuk kiemelni. Csak megállapítani akarjuk e tényt, mert ez adja meg a legbiztosabb alapját annak, hogy igazságügyin iniszteri tevékenységét igazságosan méltányolni tudjuk. És ezen igazságos méltánylás annyival inkább helyén van, minél nagyobb gyűlölködéssel törekszik egyrészt ellenségeinek nagy tábora Polónyi egyéniségét a megsemmisítésig lekicsinyleni, s minél nagyobb rajongással törekszik másrészt barátainak tábora őt csupa fénysugárral övezni. Az elsőt Polónyi igazságügyminiszter nem érdemelte meg, a másodiktól bizonyára maga Polónyi is idegenkedik. Mint okos ember, tudja, hogy fény árny nélkül nem létezik. Neki joga van igazságos megítélésre. Ez pedig távol van akár az egyik, akár a másik túlzástól. Nincs kétség benne, hogy a lelépett igazságügyminiszter rendkívüli tehetséget, hatalmas munkaerőt, felette erősen kifejlett érzéket az igazságszolgáltatás gyakorlati kérdései iránt, hozott magával nagy állásába. Azt is el kell mindenkinek ismerni, hogy ezen kiváló tulajdonságainak rövid hivataloskodása alatt tanújelét adta, egyrészt az általa megindított nagyobb reformmunkák kezdeményezése és másrészt azon, bár terjedelemre nézve kisebb arányú, de jelentőségre fontos törvények és rendeletek által, melyek máris életet nyertek. Ami azonban Polónyi-ban hiányzott, az ama nagy átfoglaló körültekintés volt, mely a kérdések egészére, azoknak távolabbi vonatkozásaira és következményeire néz, és mely átfoglaló körültekintést csak ama kérdéseknek nem csupán gyakorlati, de mélyebb elméleti átértése is ad meg. És ami Polónyi-ban továbbá hiányzott, az ama érzék, mely a megoldandó kérdések elrendezésében a mindennapi érdektől és politikai vonatkozásoktól ment, igazi tiszta szabadelvüség nagy érdekeit tartja csupán szem előtt. Enélkül pedig igazságügyi kérdéseket mai napság a kor szellemének és egy egészséges fejlődésü nép igényeinek megfelelőleg megoldani nem lehet. Tulsok volt benne az ügyvéd, tulsok volt benne a politikus. Nagyon félő volt tehát, hogy Polónyi nagy tehetségét a közszabadság rovására használta volna fel, öntudatosan vagy öntudatlanul is. Günther Antal, az uj igazságügyminiszter, amint mi ismerjük, épp ellenkezője e tekintetben a volt igazságügyminiszternek. Van benne elég gyakorlati érzék, hogy az igazságügy mindennapi igényeinek parancsoló követelményeit teljes egészükben megértse. De van benne nagy elméleti tudás, mely pillantását a kérdések mélye, belseje és távoleső kihatásai felé irányítja, és mely őt képessé teszi, hogy muló jelenségekért maradandó vívmányokat kockára tétetni ne engedjen Szelleme, tanulmányai a nagy angol példákon táplálódtak és mély általános jogi és politikai műveltsége tulemeli őt azon, hogy rapsodikus, részleges, apró alkotások után áhítozzék. Emellett ember a szó legnemesebb értelmében, kinek a hatalom csak eszköz arra, hogy jót tegyen és jót alkosson Hogy dogmává szűrődött le benne az a tudat, hogy valódi egészséges fejlődés az igazságügy terén is csak a legmesszebb menő szabadéivüség jegyében érhető el a népek életében, aziránt biztosak vagyunk. Mert férfiú, aki általános műveltsége és sokoldalú tanulmányai mellett oly mélyen pillantott be mint ő, azon mozgató erők műhelyébe, hol a népek nagysága, erőssége és győzedelmes világállása alkotódik, azon férfiú más meggyőződést nem vallhat. Ezen tudatban örömmel és megelégedéssel, igaz szívből üdvözöljük az uj minisztert nagy állásában, és nincs kétségünk benne, hogy azon nagy remények, melyeket barát és ellenség — ha ilyené van — egyaránt fűz működéséhez, teljesedésbe fognak menni. Stiller Mór dr. Feltételes elitélés a Btk. novellajavaslatában. Irta DIÓSZEGI GYOZO dr., kir. aljárásbiró Borosjenön. (Vége.*) Gyakorlatilag is teljesen beválik a tétel, hogy a feltételes elitélésnek célja az elitéltek közt a selectiót a lehetőségig végrehajtani és válaszfalat vonni az igazi bűntettesek és azok között, kiket a véletlen, vagy a körülmények sodortak abba a helyzetbe, hogy cselekményük a btk. valamely §-ába ütközött és legtöbb esetben ez a határvonal könnyen megvonható. Jó judiciummal rendelkező bíró legtöbb esetben első tekintetre tisztában van, de sokszor már maga a bűncselekmény természete is megmutatja, kivel állunk szemben, igy például lopásba tisztességes ember nem keveredik, én nem igen láttam tolvajt — feltéve, ha nem fiatalkorú, — kit kár lett volna lezárni, ellenben a bűncselekményeknek egész sorozata van, melyekbe á legtisztességesebb ember a legnagyobb óvatosság mellett is belekeveredhetik, igy bárkivel megeshetik, pláne ha nem jogász, hogy lopásért olyan egyént jelent fel, aki azt el nem követte és kész a hatóság előtti rágalmazás bűncselekménye, melyre a törvény fogházat szab. A köznép például abban a * Előző közlemény az 5. számban. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.