A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 4. szám - A dolus fogalma az olasz büntetőjogi irodalomban

A JOG hetően kiszámíttathatott, azokat az urbén és tizedkárpótlásokat szerezte meg, melyek a csődtömegnek részére lett átruházása idején fennállott törvényes intézkedések alapján folyósításra legalább is bejelenthetők voltak; a csődtömegbe bevont és ekként igénylőre átruházott vagyonnak azonban nem vehető a póttizedkárpótlás, mely csak az 1895:111. t.-c. alapján lévén folyósítható, az az átruházás idejében bejelentbetőnek nem nyilváníttathatott és amely, mint ugyanakkor számításon kívül eső, a viszonszolgáltatás értékének kiszámításánál figyelembe nem vétethetett és ekként kizártnak tekinthető az, hogy a szerződő felek szándéka oda irányult volna, hogy az az átruházás a csődtömegbe tényleg bevont vagyonon felül a későbbi törvényhozási intézkedés alapján kijáró póttizedkárpótlásra is kiterjesztessék. (Kúria: 2,536/901.). Úrbéri telek utáni ítalmérési jog. 1,036/1897. tábla. Italmérési jog arányosításánál az úrbéri telek a volt földesúr birtokához számíttatik. Az úrbéresek egyetemét illető, a mindenkori úrbéresek által az egyesek személyének nyújtott kedvezményként gyakorolt úgynevezett kántorkorcsmajog pedig arányosítás tárgyát nem képezi s osztatlanul kárpótolandó. (25/1897.) 1,262/1897. tábla. (2,364/1896.) Az italmérési jog rendszerint az összes nemesi ingatlanok tartozékát képezte s az egyeseket külső- és belső birtokaik arányában illette; Tordán azonban, hol az egyes kebeles polgárokat szabadalom — kiváltság — alapján egyénileg illette meg a korcsmárlási jog, azoknak házaikhoz, illetve beltelkeikhez kötött járulékos természetű volt s a Compil. Const. III. s XI. tételben IX. arány, kulcsának abból az intézkedéséből, hogy az ó- és «/-tordaiak korcsmát tarthattak, következik, hogy nem a polgárok egyetenu (corpus), hanem egyénenkint az egyes kebeles polgárok italmérési joga a korcsmatarthatásból állott, e célból pedig házra és beltelekre volt szükség s igy e jog házaikhoz, illetve beltelkeihez kötött járulékos természetű volt. (Kúria 3761/18C6. és 1711/1897.) A végrehajtási jog köréből. 1881. évi LX. t.-c. 1. §. b) pont. Elrendelhető-e a kielégítési végrehajtás 100 koronán alnli sommás perben akkor, ha a marasztaló Ítéletben a végrehajthatóság ki nem mondatott s a kereset tárgyát csak perköltség képezi? (Perújítás). T.: 4,997/1904.1. A kielégítési végrehajtás 100 koronán aluli sommás perben akkor is elrendelhető, ha a marasztaló Ítéletben a végrehajthatóság ki nem mondatott s a kereset tárgyát csak perköltség képezi. 1. §. h) pont. A közigazgatási hatóságnak olyan jogerős határozata alapján, melylyel a községi számadást az 1886. évi XXII. t.-c. 144. %-a alapján számadási teritményben elmarasztalja, a kielégítési végrehajtás elrendelése nem tartozik a bíróság hatáskörébe. 10. t. ü. é. m. A közigazgatási hatóságnak olyan jogerős határozata alapján, melylyel a községi számadót az 1886: XXII. t.-c. 144. §-a alapján számadási téritményben elmarasztalja, a kielégítési végrehajtás elrendelése nem tartozik a bíróság hatáskörébe és pedig tekintet nélkül arra, hogy ingó vagy ingatlan vagyonra vagy az örökösök ellen kéretik a végrehajtás, vagy hogy volt-e előbb már az 1881 : LX. t.-c. 223. §-a alapján biztosítási végrehajtás elrendelve vagy sem (1902. dec. 16. Sz.: 4,580/1902. I.). Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A sátoraljaújhelyi tszéknél Fendrich Mór ellen, bej. febr. 26. fsz. márc 14, csb. Ferenczy Sándor, tg. Révész Bódog dr. — A kaposvári tszéknél Kohn Jakab homokszentgyörgyi kereskedő ellen, bej. ápr. 15, fsz. máj. 10. csb. Gábor Mátyás, tg. Neubauer Ferenc dr. — A zombori tszéknél Korona gőzmalom részv.-társ. felszámolás alatt helybeli cég ellen, bej. febr. 16, fsz. márc. 8, csb. Markovyth Lajos dr., tg. Lallosevits János dr. — A szegedi tszéknél Hajós Andor kunágotai cég ellen, bej. márc. 2, fsz. márc. 9, csb. Pollner Kálmán dr., tg. Klein Lajos dr. — A debreceni tszéknél Klein József h.-dorogi kereskedő ellen, bej. febr. 28. fsz. márc. 21, csb. Szoboszlay Sándor, tg. Loóg Béla dr. — A rimaszombati tszéknél özv. Schwarcz Pálné helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 16, fsz. márc. 30, csb. Fodor Zoltán, tg. Seldner Mór dr. — A nagykanizsai tszéknél Braun Jakab keszthelyi kereskedő ellen, bej. febr. 28. fsz. márc. 16, csb. Neusiedler Antal dr. tg. Hoffmann Samu. — A trencséni tszéknél Novak Sándor vágagyagosi lakos ellen, bej. márc. 11, fsz. ápr. 8, csb. Pólyik Imre. tg ifi Holczmann Lajos dr. — A sátoraljaújhelyi tszéknél Deutsch Salamon helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 8, fsz. márc. 20, csb. Görömbey Balázs tg. Spillenberg Barna. — A kaposvári tszéknél Márai Antal helybeli kereskedő ellen, bej márc. 1. fsz. márc 11. csb Bakóchay Jenő dr., tg. Veniss Károly dr — A sátoraljaújhelyi tszéknél Lefkovics Mórné helybeli lakos ellen, bej márc 13, fsz márc 27, csb. Görömbey Balszs, tg. Grósz Dezső dr. — Ugyanott Lefkovics Mór ugyanazon körülmények között — Az újvidéki tszéknél Maurer Ottó helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 28, fsz. márc 9, csb Szab;1) Imre, tg. Karnó Milos dr. - Az aranyosmaróti tszéknél Wilheim Béla lévai kereskedő ellen, bej. márc. 18, fsz. ápr. 15, csb. Zsámbokréthy Tivadar dr., tg. Kiéin Jakab dr. - A kolozsvári tszéknél Kun József tekéi kereskedő ellen, bej. márc. 7, fsz. ápr. 4, csb. Ternovszky Béla dr., tg. Brán Jenő dr. — A deési tszéknél Grünfeld Henrik szamosujvári kereskedő ell n, bej. febr 25, fsz. márc. 14, csb. Ákontz János dr , Ég. Josepovits Hers dr - A budapesti keresk. és váltótszéknél Grünfeld József helybeli lakatos ellen. bej. febr. r2, fsz mire. 23, csb. Fertsek Gyula dr., tg. Berényi Leó dr. Pályázatok : A temesvári kir. ítélőtáblánál birói áll. febr. 3 (15) — A nyárádszeredai jbiróságnál albirói áll. febr. 3 (15) — A püspökladányi jbiróságnál albirói áll. febr. 3 (15) — A kecskeméti tszéknél albirói áll. febr. 3 (15) Az iglói jbiróságnál albirói áll. febr. 3 (151 — Az ipolysági tszéknél birói áll febr. ő (16) — A sátoralja-ujhelyi tszéknél birói áll. febr. 5 (16) — A nagyszőllősi jbiróságnál albirói áll. febr. 5 (16) -~ Az abádszalóki jbiróságnál albirói áll. febr. 5 (16) A budapesti kir ügyészségnél alügyészi áll. febr. 5 (16) — A soproni tszéknél birói áll. febr. 5 (16) — A nagyváradi kir. Ítélőtáblánál birói áll febr. 5 (16) — A budapesti V ker. jbiróságnál albiró áll. febr. 6 (17) — A zsibói jbiróságnál albirói áll. febr. « (17) - A debreceni közjegyzői kamaránál kir. közjegyzői áll. Nagybányán, febr. 9 (17) — A budapesti büntetőtszéknél aljegyzői áll, febr. 6 (17) — A máramarosszigeti kir. ügyészségnél alügyészi áll. febr (i (17) — A pozsonyi tszéknél aljegyzői áll. febr 7 (18; — A székesfehérvári tszéknél aljegyzői áll. febr. 7 (18) - A világosi jbiróságnál birói áll. febr. 7 '18) — A budapesti keresk. és váltótszéknél albirói ül. febr. 7 (18) Az újvidéki kir. ügyészségnél alügyészi áll. febr. 7 118) — A hódmezővásárhelyi jbiróságnál aljegyzői áll febr. 8 (19) — A brassói jbiróságnál albirói áll. febr. 8 (19) — A nagykanizsai tszéknél aljegyzői áll. febr. 8 (19). Kúriai és táblai értesitések. Bakabánya Sch. J. dr. Levél ment, óhajtása szerint. — Csákóvá T. Gy. dr. Muszkopf — Muszkopf érk. 10,581/906. p. sz. a. ea. Scherff, n. e. — Derecske L. I. dr. Bene—Bányai érk. 5,699/906. p. sz. a. ea. Zsiros, n. e — Déva Sch. Zs. dr. Buda—Bornemissza (9,134/905. ea. Jantsik) jan. 23. rendelv. — Fogaras M. A. dr. Vármegye törvényhatósága—Kapocsányi érk 10,455/906. p sz a. ea. Polgár, n. e. — Marosvásárhely D. E. dr. A legközelebbi számban. — Miskolc G. S. dr. Az ügy még nem érkezett, igy nem küldöttük el a levelet. — Mohács R. L. dr. Simics—Somberek (5331/90),, ea. Lehoczky) jan. 23 rmv. — Nagybecskerek A. E. dr. A levelezőlap elment. — Szekszárd S. L. dr. Hilz—Kiefer (8,649/905. ea Forster) jan. 23 hh. — Temesvár Sch. B. dr. Tedeschi Erzsébetvárosi tp. 6,961/905, ea. Hanák) jan. 21 hh. — Temesvár U. M. Pop—Zsebelyi lt. (6,498/905., ea. Popui jan. 22 hh. — Ungvár L. Gy. Markovics —Dolgos érk. 5,839/906. p. sz. a. ea. Mennyey, n. e — Krajnyik—Magyar érk. 5,901/906. sz. a. ea. Vörösmarthy, n. e. Teljes gyakorlattal biró, románul tudó ügyvédjelölte kerest Hegyesi Benő dr. ügyvéd Karánsebesen. Kir. közjegyzőhelyettes, tizévi közjegyzői gyakorlattal, ugy német és szerb nyelvjogositványnyal, ujabb alkalmazást keres, vidéki nagyobb városban. Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár rendes közgyűlését folyó 1907. évi február hó 9-én délután 4 órakor központi osztályában (V. ker., Dorottya utca 4. sz., saját épületében) tartja, melyre a t. c részvényesek az alapszabályok 12., 14. és 15. §-ai értelmében tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat. 1. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság jelentésének, valamint a mult évi zárszámadásoknak előterjesztése, a mérleg megállapitása, a nyereség felosztása s az igazgatóság és a felügyelő bizottság részére a felmentvény megadása iránti határozathozatal. 2. Öt felügyelő bizottsági tag választása három évre. E3^T" Azon t. e. részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni s szavazati jogukat személyesen, vagy más meghatalmazott részvényes által gyakorolni óhajtják, szíveskedjenek az alapszabályok 18. és 20. §-ai értelmében legkésőbb 1906. évi december hó végéig saját nevükre irt részvényeiket, még le nem járt szelvényekkel együtt, legkésőbben 3 nappal a közgyűlés előtt, tehát legkésőbben bezárólag folyó évi február hó 6-ig a takarékpénztár központi, vagy budai osztályában (V., Dorottyautca 4. sz., vagy II. ker., Kő-utca 2. sz. alatt) letenni; ugyanott a megvizsgált 1906. évi zárszámadások és a felügyelő-bizottsági jelentés példányai az alapszabályok 153. §-a értelmében folyó évi február hó 1-től kezdve átvehetők. Budapesten, 1907. évi január hó 16-án. Az Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár igazgatósága. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf rakpart 3.