A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 49. szám - Igazságtalan elvek uralma

Huszonhatodik évfolyam. 49. szám. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. ez. A JOG Budapest, 1907. december 8 Előfizetési árak: Kiadóhivatalt (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) V P . , . 9 BETILAP ÍZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPÍISELETÉRE. A MAGYAR ÜCYJÉDL B1R01, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. V., Rudolf-rakpart ó. sz. 1 Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MÓR dr, ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Megjelen minden vasárnap. Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre 4 korona Fél « 8 « Egész « 16 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: Igazságtalan elvek uralma. Irta Bölöni László, bánffyhunyadi ügyvéd. — Az uj bányatörvényjavaslat kritikája. Irta Fehér Manó dr., oravicabányai ügyvéd. — Az ösztöndijügylet jogi tartalma. Irta Dó czi Sámuel dr., budapesti ügyvéd. — A birtokbavezetés kérdéséhez. Irta Halmi Bódog, mármarosszigeti jbir. aljegyző. — A büntetőjog válsága a XIX. század három utolsó évtizedében. Irta P ess in a Henrik dr., ny. olasz igazságügyminiszter, nápolyi egyetemi tanár. — Belföld. (A Magyar Jogászegylet ülése.) — Irodalom. (T i m o n Ákos : A párbér Magyarországon. — F r i e d r i c h Imre dr. : A nő joga a váláshoz a magyar jog szerint. Ismerteti (ílass Mór dr. — A Magyar Jogászegylet könyvkiadóvállalata.) — Vegyes. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. j Igazságtalan elvek uralma. Irta BÖLÖNI LÁSZLÓ, bánffyhunyadi ügyvéd. Az emberek egymás iránti kölcsönös hiszékenysége kapcsolatokat létesít ; ezen kapcsolatok azután érintkezés által tömeggé képződnek. A többséghez tartozás tudatának ereje pedig megmozdítja a tömeget, jelszavak után indul, megyén behunyt szemmel, mint alvajáró a csalogató fény után. Számtalan példát mutat föl a történeti idő bizonyságául annak, hogy hamis jelszavak vezérelték nem egyszer a társadalmat ; igazságtalan elvek jutottak uralomra fanatizmusból, tudatlanságból, érdekből. És a mai kor sincs megmentve az igazságtalan elvek uralmának, a látszat hatalmának veszélyes befolyásától. Emberek vagyunk; hiszékenyek és tudatlanok. Magyarország kiválóképp mezőgazdasági állam lévén, nagyon természetes, hogy az ingatlanra vonatkozó jogszabályok kodifikálása egyik első fontosságú feladata az országnak. Tudjuk, hogy az 1848-ki törvények intézkedése az ősiség eltörlésével kettévágta Magyarországon a jogfolytonosságot s az igy támadt nagy ürt az által célozta betölteni, áthidalni, hogy meghagyta imperative, miként jövőre a magánjog az ősiség teljes eltörlése alapján kodifikáltassék. Ez még nem történt meg. Az osztrák telekkönyvi pátens elfogadásával régi jogrendszerünkön s a magyar jogfolytonosságon vágott tátongó ür megkétszereződött. Az ősiség eltörlésének közvetlen hatása okozta, hogy a birtokjog megszűnt, beolvadt a tulajdonjogba, amennyiben a koronának jus regiumában biztositott tulajdoni joga átszállt az adományos birtokosra s ennek az adománylevélben szintén biztosítva volt birtokjogával egyesült; ekként az 1848 előtti az a tulajdonjog és az a birtokjog, mely külön önálló jogi életet élt két külön jogalany kezében és amely századokon keresztül az ősiség védelme alatt egymással szemben nagyon sokszor perben állt — 1848-ban egy jogalany hatalmában egyesülvén, — ez által lehetetlenné^és fölöslegessé vált kettős lényegük- és természetüknek szabályozása, fölösleges és lehetetlen ma már a birtokjog és~tulajdonjog érdekeit külön-különvédelmezni, mert lehetetlenség az is, hogy ma a birtokos a tulajdonossal egy ugyanazon ingatlant tárgyazólag perbe bocsátkozzék, miután egy ugyanazon jogalany rendelkezik ma máitulajdon és birtok fölött, senki se perel magamagával. Az osztott tulajdon maradványa is törölve van az 1896. évi XXV. t.-cikkel; az ingatlan vagyon fölött egyedüli ur lett a valódi tulajdonos a tulajdoni jog kizárólagosságával és megfoszthatatlanságával. A telekkönyvek beállításának közvetlen következménye pedig a telekkönyvi tulajdonos föllépése. Ez a telekkönyvi tulajdonos a maga telekkönyvi tulajdonjogával ismét támadja a valódi tulajdonjogot éppen ugy, mint támadta 1848 előtt a birtokjog; ismét két jogalany áll elő egy ugyanazon ingatlanra nézve és az ingatlan vagyon forgalmában jelentkező perek 9/l0 részének vitája mindennapos az életben a telekkönyvi tulajdonos és valódi tulajdonos között. Anyagi telekkönyvi törvényünk nincs. Nagyon könnyű ezeknélfogva Magyarországon a mai időben hamis jelszavak után indulni. Nincsen az ősiség eltörlése alapján kodifikált magánjogunk és nincs meg a telekkönyvi intézményre tartozó anyagi telekkönyvi törvényünk. Hamis jelszavak után igazságtalan elvek jutottak uralomra; ezek az elvek behatoltak az igazságügyminiszter adminisztrációjába, be a magánjogi kodifikáció munkálataiba, be a Magyar Jogászegyletbe és a magas központból hintik le a népre és széjjel a nép közt tudásukat, mint vezérelveket, melyeknek alapján kell kodifikálni az uj magyar törvényeket. A tömeg a jelszóra megmozdult és megy behunyt szemmel; pedig az irányzat téves. Azoknak az európai államoknak a jogrendszere (mindig csak az ingatlanokat értem), melyekben a hűbériség kifejlődött életet élt és Magyarországnak az ősiség idejében 1848 előtti jogrendszere főbb vonásokban hasonlított egymáshoz ; hasonlított azért, mert amazokban is Magyarországon is a tulajdonjog és birtokjog külön életet élt; amott a hűbérúr a tulajdonos és a vazallusok a birtokosok, itt a korona a tulajdonos és az adományos nemesek a birtokosok (a városi polgári birtokok, a szabad kerületek, székelyek és szászok kiváltságos ingatlanai kivételt képeztek) és mindezek különböztek a többi európai alkotmányos államok jogrendszerétől, melyekben a tulajdonjog és birtokjog egy jogalany kezében volt már jogfejlődésünk középkorában. Ez okból — én legalább hiszem, hogy éppen ez okból — az ujabbkori jogfejlődés idejében is egész a mai napig, ezek a hasonló jogrendszerek egymás mellett és egymásra tekintettel haladtak tovább a fejlődés utján, a magyarországi jurisprudentia az osztrák tartományok és a nagynémetek időközi reformjain tartotta és tartja figyelmét: ezekben az országokban emiatt az egyéni tulajdon kiválása után is nincs a tulajdonnak és birtoknak, valamint a kettő kapcsolatos egymásra hatásának szabatos terminológiája, lényegüknek és természetüknek kimerítő meghatározása. Üres jelszavakon nyugszik ingadozó jogrendszerünk. A zavar tökéletes lett a hiteltelekkönyvek beállításával, midőn ez a magyar jurisprudentia kimondta, hogy a telekkönyvi bejegyzésnek jogváltoztató hatása van a jogátszállás telekkönyvi foganatosításának pillanatában. Ezen elv uralmát más hasonló téves elvek levonásával igyekeznek biztosítani és szükségességét az ingatlan hitelének és gazdasági forgalmának emelésével indokolják. A jogrend követeli ugy mondják — hogy még helytelen telekkönyvi bejegyzés is jogváltoztató hatással birjon és törvényes oltalomban részesüljön az ingatlan gazdasági szabad forgalmának biztosítása érdekében. A jogrend elismeri ugyan, Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.