A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 43. szám - A birói kongresszus - Szükségünk van-e ügyvédekből lett birákra?

Huszonhatodik évfolyam. 43. szám. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz, Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Budapest, 1907. október 27. A JOG Előfizetési árak: Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Nesved évre .„ 4 korona (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZ Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadjáj RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvedek. oV ^(postautalvanynyai küldendők. Megjelen minden vasárnap Negyed évre Fél « ._ 8 Egész * 1G > ^z c'úfizetési pénzek ~? ( \ -Z legcélszerűbben bérmentesen TARTALOM : A birói kongresszus. — Szükség van-e ügyvédekből lett birákra ? Irta O b 1 a 11 Sámuel dr., Budapest. — Az ösztöndijügylet jogi tartalma. Irta Dóczi Sámuel dr„ budapesti ügyvéd. — Az elidegenítési tilalom. Irti Kruk Zoltán dr., Budapest. — Belföld (A Ma gyar Jogászegylet ülése. — A birói kongresszus. — Közjegyzők gyűlése). — Irodalom (Frank Sala dr. : A polgári törvénykezési rendtartás mai érvényében. — Dárday-féle Repertórium. — Benedek Sándor : A közigazgatási biróság adóügyi határozatainak gyűjteménye.) — Vegyes. TÁRCA: Fiatalkorúak patronage-a. Irta Ruffy Pál, az állami gyermekmenhelyek országos felügyelője — Szinházi jogunk. Irta Révai Lajos dr. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlönyből. A birói kongresszus. (rb.) Lezajlott Szegen a birói kongresszus. Fölhangzott végre nyilvánosan elmondott beszédekben is, az a sok-sok minden rendű, rangú sérelem, amelyet a birói kar évtizedeken keresztül, csodás, csaknem lethargikus nyugalommal eltűrt. Eleddig jóformán csak komoly szakcikkekben, helyesen beállított meggyőző okfejtésekben igyekeztek reámutatni a birák arra, hogy ez a rendszeres évtizedes elhanyagolás és melló'zése a birói szervezetnek, mily nagy veszélyeket rejt magában — magára az államra és ennek egyik legfőbb funkciójára: az igazság szolgáltatására. Most — ugy látszik — beteit a pohár és kitárták az ország szine előtt is, hogy milyen sanyarú és viszonyítva az államhatalom többi tisztviselőihez, milyen igazságtalan is egyben a magyar birói és ügyészi kar helyzete. Jól mondotta Grecsdk Károly, a kongresszus elnöke, magas szárnyalású megnyitó beszédjében, hogy a testületi szellem eme első nagy megnyilatkozása, nemcsak a birói kar saját Jól felfogott érdeke, hanem hogy a birói testület tekintélye, amely egyazonos a bíró személyének tekintélyével: első rangú nemzeti érdek is. Ebből a szempontból, figyelemmel arra, hogy egy, a feladata magaslatán álló független birói kar egyike a kétségkívül leghatalmasabb alkotmánybiztositékoknak — be kell látnia mindenkinek, hogy elérkezett végre is az ideje annak, hogy az arra illetékes körök és tényezők egészen komolyan vegyék kezükbe a birói kar, a bírósági intézmény : egységes, céltudatos, a kor színvonalának s a megélhetés reális körülményeinek megfelelő átszervezését. A birói nagygyűlés megjelölte a birói függetlenség kiépítésének útjait ; azokat a módokat, amelyek hivatvák előidézni azt, hogy a jogszolgáltatást teljesítő kar, kötelességeit tényleg anyagi gondoktól mentesitetten teljesíthesse, azaz biztositassék ama legelső rangú állami szükségesség: a birói ítélkezés igazi függetlensége. A kongresszus tárgyilagos elvi deklarációi a birói függetlenségnek ugy erkölcsi, mint anyagi biztosítékait felölelik. A mai igazságügyi kormány, amelyben szemmelláthatólag megvan a teljes jóakarat nemcsak a birói és ügyészi kar, de az ezen karok modern szellemű' átszervezése iránt, kétségkívül ugyanezen jóakarattal fogja fogadni a nagygyűlés hozzá intézendő memorandumát. Nem valószínű ugyan, hogy mindazok az elvek, amelyek a kongresszuson elméletileg kimondattak, a rideg való életben : gyakorlatilag mind és azonnal megvalósíthatók lennének. De a nagygyülési javaslatok annyi megszívlelendőt, oly meggyőző és a részletekig kimerítő adatcsoportositásokat tartalmaznak, hogy az igazságügyi kormány a kongresszus munkálataiban egy oly becses felhasználható adatgyűjteményt nyer, amelyLapunk mai száma bel a megtehető és megteendő megjavító intézkedések gyógyító serumát könnyen kiemelheti. Amidőn tehát konstatáljuk, hogy a birák valóban mint birák, higgadtan, komolyan s tárgyilagosan beszélték meg a szegedi városházán a maguk fölöttébb közérdekű jellegű dolgát, amidőn azt is megállapítjuk, hogy tanácskozásukban és határozataikban a megengedhető kereteket illetően a tulterjeszkedési irányzatnak még csak árnyéka sem mutatkozik, csak azt az egyel kívánjuk a bíráknak, de kívánjuk azt az egész országnak is, hogy az igazságügyi kormány bölcs belátása találja meg azt az utat és módot, amelylyel ezt, az ország legmagasabb szellemi nivón álló, legtöbbet dolgozó és legrosszabbul fizetett tisztviselői karát, a nyugodt és gondtalan munkának a jó kedvvel és szeretettel teljesített kötelesség-teljesítésnek visszanyerhesse. Ha ezt — mint bizton hisszük — megtalálja, a kongresszus munkája nem volt meddő és az elért eredmények az ország minden polgárára egyaránt, áldást hozó hatása kimaradni nem fog. Szükségünk van-e ügyvédekből lett birákra? Irta OBLATT SÁMUEL dr., Budapest *) A nemrégiben lezajlott ügyvédgyülésnek is tárgya volt Nagy Dezső erre vonatkozó indítványa folytán, de különben már régóta a magyar ügyvédség egyik állandó sérelmét képezi az igazságügyi kormány azon ténykedése, hogy a birói állásokat nem az ügyvédi, hanem a bírói, illetőleg a bírósági jegyzői karból egészíti ki. Ezen «sérelmes és helytelen» gyakorlat ellen főérvül azt hozzák fel, hogy az ügyvédek általában alkalmasabbak a birói tisztség betöltésére, mint a jegyzők és a jegyzőkből lett birák. Az ügyvédek azért alkalmasabbak, mert ők az élet forgatagában töltik napjaikat, — közvetlenül ismerik meg ily módon az életet, az embereket, az emberi szenvedélyeket, az élő jogot, stb. ellenben a birák és a bírósági jegyzők előtt a hivatalos szoba négy falán beiül folyik le az élet javarésze, melynek valódi ismeretével tehát ez okból nem is rendelkezhetnek, pedig jó biró csak az lehet, aki jól és igazán ismeri az embereket, az emberi gyarlóságot, az emberi szenvedélyeket, az életviszonyokat, egyszóval az életet. Ki akarom mutatni az alábbiakban, hogy nincs igazuk azoknak, akik a bírósági joggyakorlatot lekicsinylik; de nem is lehet igazuk, mert ők nem közvetlen tapasztalatból, hanem csupán a levegőből (hogy ne mondjam : hasból) merítik ítéletüket, mely ez ckból nem is lehet igazságos. Ki akarom továbbá mutatni, hogy a birói kar ^.felfrissítését érdekében való agitálás a jelenlegi magyar bírósági szervezet mellett csak néhány gyönge irodáju ügyvédnek érdeke, mig a többiek, a nem érdekeltek csupán egy felkapott és divatos szólam mellett harcolnak anélkül, hogy ennek jelentőségével tisztában volnának és anélkül, hogy csak egy percig is komolyan gondolnának arra, hogy valamelyik megüresedett birói állásra pályázzanak, avagy a felajánlott birói állást elfogadják. A kezdő ügyvédeket természetesen nem sorozom ide, mert hisz ők még keveset cforogtak» az életben és ez okból őket maga Nagy Dezső és javaslatának pártolói sem tarthatják még alkalmasoknak a birói állás betöltésére. De tartsunk sorrendet. Hát tényleg oly keveset tanulnának és tudnának a mi jegyzőink, és ugyanezekből lett bíráink r Lássuk csak, mivel lopja a napot a bírósági jegyző! Ne tegyünk itt különbséget joggyakornok, aljegyző és jegyző között, mert lényegtelen apróságoktól eltekintve, mindegyiknek ugyanaz a munkaköre. A bírósági jegyző részben talicskázó (úgynevezett 'sablonszerű*), részben pedig érdemleges munkát végez. Talicskázó munka alatt értem például biztosítási és kielégítési végrehajtások elrendelését, megszüntetését, tárgyalások előkészítését, makacssági ítéletek fogalmazását, pénzbe- és kiutalást, vizsgálóbírói határozatok hozatalát, mindenféle alapos és alaptalan kérelmek elintézését, sommás végzések fogalmazását, stb. stb. De ki tudná azt a sokféle apró-cseprő munkát elősorolni, amit bizonyos körökben oly kevésre becsülnek. Vájjon sablon-munka-e ez ? Akinek kellő routinja és alapos jog- (értsd : törvény-) isme*) E dolgozat közlésével a véleményszabadságot óhajtjuk szolgálni. A szerkesztőség 12 oldalra terjed.