A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 42. szám - Az uj polgári perrendtartás

A J vezeti bíráknak a kir. táblai birói rangig és fizetésig való bizonyos időszakokban feltétlenül bekövetkező automatikus előléptetése, a biróvá kinevezett ügyvédet illetőleg a gyakorlati ügyvédség terén eltöltött időnek az állami nyugdíjigény megállapításánál való beszámítása. Addig is, mig ezek a feltételek megvalósíttatnának, az igazságügyi kormány kellő figyelmet fordítson arra, hogy ügyvédek birói állásokra kineveztessenek. Balog Arnold dr. és Enyiczkey Gábor dr. felszólalásai után a nagygyűlés az előadó határozati javaslatát elfogadta. Hasonlóképpen elfogadta a nagygyűlés Pap József dr. a pclgári perrendtartás törvényjavaslatról előterjesztett azon kívánalmát, hogy az mielőbb terjesztessék be a Házhoz s hogy a beterjesztendő törvényjavaslatból az u. n. ügyvédi sérelmek kihagyassanak. E célból az országos ügyvédgyülés feliratot intéz az igazságügyminiszterhez és a képviselőházhoz. A napirend utolsó pontja : Az ügyvédek egy részének közjegyzői jogositványnyal való felruházása — elmarad, meit rz előadó Menyhárt Gáspár dr. kolozsvári ügyvéd elutazott. Ezt a tárgyat azonban az állandó választmány nyilvántartja majd a jövő ügyvédgyülés számára. (Orsz. ügyvédszövetkezet.) A nagygyűlés ezután egyhangúlag elfogadta Kenedi Gézának az országos ügyvédszövetség megalakítása tárgyában előterjesztett következő indítványát : A kongresszus szükségesnek tartja a magyar ügyvédség érdekeinek hathatósabb védelme és előmozdítása végett egy országos és állandó jellegű érdekképviselet, vagyis országos ügyvédszövetség szervezését. E végből kimondja, hogy e hivatalos korlátozásokhoz nem kötött, minden állami beavatkozástól szabad, egyetemes jellegű és az ügyvédség közvetlen szavazatjogára alapított országos szövetség az Ügyvédi rendtartásról alkotandó törvényben, de nem az ügyvédi kamarák központi képviselete gyanánt állittassék fel. Amennyiben pedig ez elérhető nem volna, a szabad egyesülési jog alapján szerveztessék. E szervezet létrehozását, további javaslatát a kongresszus az állandó választmányára bizza. Az indítványt a nagygyűlés nagy tetszéssel elfogadta. (Az állandó választmány.) Ezután az elnök inditványára az ügyvédgyülés állandó választmányának tagjaiul megválasztattak: Balog Arnold dr., Bakonyi Samu dr., Baracs Marcel dr., Brüll Ignác dr., Burián Béla dr., Erdélyi Sándor dr., Gyöngyösi József dr., Holló Lajos dr., Kdlosi József dr., Kelemen Lajos dr., Kenedi Géza dr., Kanig Vilmos dr., Zboray Miklós dr., Moskovilz Iván dr., Nagy Dezső dr., Nagy Emil dr., Nóvák Sándor, Vázsonyi Vilmos dr., Pollák Illés dr., Somogyi Miksa dr., Somogyi-Semadam Sándor dr., Szohner Lajos dr., Wittmann Mór dr., Zsigmondy Jenő dr., Pap' Józsefdr., Ragályi Lajos dr., Stern Sámuel dr., Szivák Imre dr., Visontai Soma dr., Wolf Vilmos dr., Platthy György dr.. Berger Miksa dr., Szilágyi Arthur Károly dr., Darvai Fülöp dr, Révai Lajos dr., budapesti és Alföldi Dávid dr. Eger Bizony Ákos Miskolc, Csépán Géza Hatvan, Csongvay Lajos és Fenyvesi Soma Marosvásárhely, Gál Sándor dr. Szászrégen, Hlatky Endre dr. Nagyvárad, Nyáry Béla dr. Kalocsa, Kardos Samu dr. Debrecen, Kisfaludy Kálmán dr. Temesvár, Márk Endre dr. Debrecen, Molecz Dani Pozsony, Molnár József Rimaszombat, Muth Gáspár Temesvár, Paukovits Andor Szabadka, Pleinin^er Ferenc Pécs, Rózsa Izsó dr., Szeged, Rohonyi Gyula dr. Újvidék, Scipinszky Adolf dr. Pancsova, Schütz Henrik dr. Arad, Sztehlo János dr. Eperjes, Sziklay Ottó dr. Pozsony, Turcsányi Ödön Besztercebánya, Tüdős János Debrecen, Wegmann Ferenc Szeged, Vértesi József és Ditrich Szilárd Székesfehérvár, Weisz József dr. Kolozsvár, Zakariás János dr. Brassó, Ziskay Antal Győr, Balog Ernő Zombor, Kelemen Samu Szatmár, Rátkay László dr. Dunaföldvár, Babó Mihály Halas és Ajtay Aladár hátszegi ügyvédek. (Búcsúzkodás.) Ezzel az országos gyűlés tárgysorozata ki volt merítve. Szivák Imre dr. elnök összegezte a három napi tanácskozások eredményét s a nyugdíjintézmény megvalósítására nyert igéretért az országos gyűlés nevében újból köszönetet mondott Günther Antal igazságügyminiszternek. Majd köszönetét nyilvánította Nagy Dezső dr. és Pollák Illés ügyvédeknek kimerítő és alapos tanulmányozás után készített javaslataikért, nemkülönben az ügyvédgyülés rendező-bizottságának, az egyes előadóknak, a budapesti ügyvédi kamara választmányának, az ügyvédi körnek, akik nagyban hozzájárultak a nagygyűlés eredménydus tanácskozásai előmozdításához, Hlatky Endre mondott ezután az országos gyűlés nevében hálás köszönetet Szivák Imre dr.-nak, az országos gyűlés elnökének pártatlan közreműködéséért. Az elnök megköszönve az országos gyűlés ovációját, a nagygyűlést befejezettnek nyilvánította.^ Sérelem. Azok a jó vidéki bíróságok ! A losonci kir. járásbíróságnál 1906. évi augusztus hó 16-án megtartott árverésen befolyt vételárat a végrehajtató máig sem kapta meg. Nevezett járásbíróság az első sorrendi tárgyaláson a hitelezők által kifogásolt alaptalan elsőbbségi igényt feltételesen sorozván, a további sorrendet nem állapította meg s csak midőn az elsőbbséget igénylő a perindítást nem igazolta, tartott uj tárgyalást a foglalások sorrendjének megállapítása céljából, azonban ezen ujabb sorrendi tárgyalás is már 1907. január 22-én lett G 307 megtartva. Azóta teljes !) hó telt el és a pénz máig — 1907. október 14-ike — sem volt megkapható, illetve fölvehető. Más: A legegyszerűbb ingatlan árverés egyszeri közlési dija fejében a Szepesi Lapok csekély 15 koronát fizettetnek maguknak. Az árverés kitűzéséért ezen alkalommal 3 K. 60 f-t fizetett az ügyvéd s ha a saját fáradságáért az árverés kitüzetése és beszüntetése körül egy f-t sem számított fel, az adós ugyan fel fog jajdulni amiatt, hogy egy kitűzött, de meg nem tartott árverés költsége 18 K. Un f. volt, aminek természetesen az ügyvédek az okai. ... X. Y. Irodalom. Büntetőjogi Határozatok Tára. A kir. Kúria hivatalos kiadványa gyanánt közzéteszi a m. kir. igazságügyminiszter. I. kötet, 4 K 40 f. II. kötet, .'S K 52 f. Franklin-t&rsxüzt. A közzétételre kerülő határozatokat a Kűria büntetőjogászainak legjobbjaiból: a büntető szakosztály és a büntető tanácsok vezetőiből, valamint a koronaügyészből vagy helyetteséből álló bizottság választja meg. Nem lehet tehát kétség, hogy a Büntetőjogi Határozatok Tára a Kúriának állandóan kövelett elveit tartalmazó határozatok gyűjteménye s ekkép híí tükre lesz a Kúria irányadó büntető joggyatáaak, amelyre sikerrel hivatkozhatik az ügyvéd és megnyugvással támaszkodhatik a biró. A sajtó alól kikerült első két kötet a Kúriának eddig hozott összes büntető teljes-ülési határozataiból a még hatályban levőket és a jogegység érdekében eddig hozott összes határozatokból az elvi jelentőségüeket teljes szöveggel tartalmazza. A határozatok szövegét ötféle mutató előzi meg. A hivatalos gyűjtemény folytatása a Kúria büntetőjogi bizottsága által időrőlidőre kiválasztott anyag mennyiségéhez képest kötetenkint vagy füzetenkint jelenik meg. Ezen mindenesetre örvendetes gyűjteményen kivül nagyon kívánatos lenne, ha a Kúria köztörvényi határozatai is kiadatnának hivatalosan. Az 1836—1906. évi érvényben levő és leggyakrabban szükséges országgyűlési törvénycikkek betűrendes tárgymutatója, a vonatkozólag történt hatályon kivül helyezések-, változtatások-, helyettesítések-, módosítások- és kiegészítésekkel. Szerkesztette GySrffy István. Ötödik javitott és bővített kiadás. Budapest, Nagy Sándor könyvnyomdája. Ara 2 korona. Igen könnyen kezelhető s azért praktikus kis munka, mert a törvények útvesztőjében teljes tájékozást nyújt s nélkülözhetővé teszi a kötetes, drága kiadványokat. A bélyeg és illetékek iránti törvények és szabályok magyarázata. Irta nagymartom László Pál, a közp. dij- és illetékszab. hivatal főnöke. Ötödik bővített kiadás. 1907. Megrendelhető a szerzőnél, fűzve 8 K., diszes vászonkötésben 9 K. Ebben a kiadásban az előző kiadásnak hét év előtt történt megjelenése óta az illetékügyek terén felmerült minden változtatás, nézet és gyakorlatváltozás a legszabadelvübb részrehajlatlansággal van ismertetve, amelyek oly lényegesek és mélyrehatók, hogy ezekre való tekintettel ennek a kiadásnak beszerzése az illetékügyekkel foglalkozók részére szinte mellőzhetlen. Tartalmazza ez az ötödik kiadás az értékpapír-forgalmi adótörvényt is ugy a vonatkozó utasítás — mint a gyakorlatból meritett magyarázatokkal. E mű kiváló bizonysága annak, hogy a jó könyv mennyire kelendő. Vegyesek. A kassai kir. jogakadémiának 1906—1907. tanévet felölelő évi jelentéséből kiemelendőnek tartjuk első sorban a nyugalomba vonult igazgató Zorn Vilmos helyébe lépett uj igazgató : Eszterházy Sándornak megnyitó beszédét, melyben feladatául nem elődei munkájának lerombolását, hanem a buzgó továbbépítést a meglevő alapokon tekinti. — Beszéde tárgyául választotta : a vallás tiszteletét, a hazaszeretetet, a gondolkodás valóságos szabadságát, a józan szociális szellemet, a jogi oktatás reformálását és végül a kassai egyetem felállítását. «A vallás — szerinte — a műveltségben legelőrehaladottabb népek társadalmi életében is pótolhatatlan fenntartó erő (?!)... Szemünk előtt ismét felújul az a régi meggyőződés, hogy vallás nélkül senki egész ember nem lehet. A nevelés egyik legmodernebb feladatául (?!) azt tekinthetjük, hogy az ifjúság buzgón ragaszkodjék vallásához !» — (így beszél — nem egy theológiai tanár vagy hitszónok, hanem egy jogakadémiai igazgatótanár ! Kíváncsiak vagyunk, hogy mikép fogadta az ifjúság e kenetteljes szavakat, melyek annyira ínyére lehettek a jelenlevő jászói prépostnak. A vallás- és hitoktatás tudtunkkal nem képezik a jogakadémiák tananyagát, — bizza a tudós tanár ezt a theológusokra és a nagy vagy kis kátét a hitoktatókra, ő maga pedig foglalkozzék minél behatóbban saját kollégiumával, nehogy hatásköri összeütközésbe kerüljön a theológiai fakultással.) «A szociáldemokraták, anarchisták az egész világon, a munkások nemzetközi összetartozását biztosítandó, politikai taktikából küzdenek a hazafias érzés ellen. Ennek semmi köze a tudományhoz. A szociál-demokrácia védelmére kelő elmélet e nagy kérdésnél a külföldi irodalomban is selejtes. Amit ebből a mi kosmopolita tanáraink átvettek: az éppen éretlenség vagy rothadás. Nincs egy valamire való érvük.' (Az ily súlyos vádakkal, hogy ne mondjuk : gorombaságok-