A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 42. szám - Az uj polgári perrendtartás

308 A JOG kai szemben, az objektív olvasó azt várná, hogy a tudós tanár súlyos és meggyőző ellenérveinek egész arzenálját fogja kitárni. — De ö minden érv vagy bizonyítás elöl gondosan kitér és igy bennünk azt a benyomást kelti, hogy az egész kérdéshez absolute nem ért. De akkor minek szólal fel?) Ellenben feltétlenül aláírjuk azt, amit Esterházy a tanszabadságról ir : «Főiskolán a gondolatszabadságnak egyetlen igaz mértéke az, hogy szabad-e az ifjúságnak szabadon gondolkodni ? Üres szó, ha a tanár kényúr. Ahol a tanárok nem tűrnek ellenvéleményt a vizsgákon, pályamíívekben és avató dolgozatokban, ott szellemi rabszolgaság van még akkor is, ha a tanárok egyenkint és összesen mind istentagadók, materialisták, anarchisták és szociáldemokraták*. (Miért e nagy harag és ezen éles kifakadás? Ugylátszik itt konkrét viszonyok — talán Pikler ellen — folyik a harc. De a harctér rosszul van választva, mert nem az ifjúság előtti beszédben, hanem a tudomány porondján, ahol érv érv ellen küzd, kell annak véghez mennie. Ervekkel azonban a szerző itt is adós marad.) «Szociális nevelés és oktatás kell az egész vonalon. E feladat alól nem lehet kivonni az egyetemeket és egyetemi főiskolákat. Azonban a józan szociális gondolkodás és érzés nem egy a szociáldemokráciával. A szociáldemokrácia anyagilag, értelmileg és erkölcsileg egyaránt képtelen utópia. Mai állásában az egyéniség eltiprása, a lelkiismeret, tudomány és a cselekvés szabadságának az elfojtása*. (Vájjon honnét szedte a tudós tanár ezen özönvíz előtti fogalmakat és miért rejti jobb tudását annyira a véka alá f Álljon ki a sorompóba és hivja ki ellenfeleit élet-halálharcra; de hozzon magával jobb fegyverzetet, mert ma már ósdi parittyával, buzogánynyal és kelevészszel nem lehet harcra kelni. Uj, meggyőző és a modern világnézletbe bele illő érveket kérünk, mert minket nem lehet oly könnyen meggyőzni, mint a minden tanszabadság mellett mégis a szigorú tanár kényurasága alá tartozó joghallgatókat.) «A modern szociális ember nemcsak a magáé, hanem hazájáé, az emberiségé is. Erti és érzi az emberi lét minden nyomorúságát. . . Az osztályérdek bálványozása és az osztálygyülölet szitása, amiben a szociáldemokrácia lankadatlan, voltaképpen tagadása a szociálizmusnak (?!) Semmi se veszíti inkább hitelét a haladásnak, a reformoknak, mint légváraknak a kergetése. Az utópia, mint társadalmi jelszó, maga a reakció. A szociáldemokrácia csődje akkor következik be, amidőn valamelyik államban hatalomra kerül és kénytelen lesz megvédelmezni a magántulajdont és a családot. Látjuk már most, hogy ahol részesedik az államhatalomban, darabonkint járja le magát*. (Ha a tudós tanár valamelyik hallgatójától a vizsgán az ily, csupa közhelyekből álló, mitsem bizonyitó és senkit meg nem győző feleletet kapna, akkor kötve hisszük, hogy ez tőle képesítő bizonyítványt nyerne, — és ő mégis merészkedik ily bizonyitatlan állításokkal a kritikát gyakorló nagyvilág elé lépni ? Mentsége csak az lehet, hogy az évi jelentések és az ezekben közzétett beszédek nem igen szoktak olvasmány tárgyát képezni, de lapunkban ezzel is uj rendszert hoztunk be már évek óta. Nem tartozunk a szociáldemokraták közzé és meggyőző argumentatió előtt szívesen meghajlunk, — de ilyet az egész beszéd során hiába keresünk.) «A jogászifjuságnak szociális kiképzése csak olyan főiskolán lehetséges, amely maga is szociális, ahol a tanári kar és az ifjúság követi azt az elvet, hogy: mindenki egyért és egy mindenkiért. Ha ellenben a tanári kar csak szakmányban robotol (?), pénzhajhászatra veti magát, az ifjúság bajaival nem törődik: a hallgatóság is követi a példáját, pusztán kenyérkeresetnek tekinti pályáját; tudomást se vesz a jogász nemzeti és emberi nemes küldetéséről. Frázisnak veszi a legszebb oktatást is, melyet a cselekvés nem támogat*. (Ide iktattuk e sorokat, — hadd gyönyörködjék bennük a nyájas olvasó, hadd győződjék meg, hogy mi mindent lehet a kritikát nem gyakorló ifjúsággal elhitetni, — csak szépen hangzó legyen, ha még oly üres tartalmú is.) A jövő feladata: diákotthon létesítése és az ifjúság azon részének irgalmatlan eltávolítása a jogi pályáról, amely oda nem való ! (Homályos a beszédnek ez a része, — és mi azt mégis jól véljük megérteni.') A helyes szociális politikának egyik programmpontja nálunk a középosztályt (értsd gentry-t) akképen is megerősíteni, hogy gyermekeinek felnevelését minden módon megkönnyítsük. (Paraszt, iparos és zsidó gyerekeknek pedig felkophatik az álla!) A kassai egyetemre — számok szerint — soha kedvezőbb kilátás nem volt, mint most. (?!) Előadása végén kiemeli, hogy «jogi irodalmunk még fejletlen ahhoz, hogy abból teljes tájékozódás legyen». A tanárok sehol se teremtettek virágzó jogi irodalmat; mindenütt közreműködtek a birák, ügyvédek stb., akik gazdag tapasztalataikkal uj szempontokból világították meg az elméleteket. ... Az egész jogászifjuságnak elő kell készülnie arra, hogy munkása legyen a jogi irodalomnak. (De akkor az akadémiai és egyetemi tanároknak jó példával kellene élükön haladniok, — ami eddig csak jámbor óhajtás!) Régi óhajtása a tanári karnak, hogy jogi folyóiratot alapíthasson. (Teljesen jogosult volna e kívánat, ha a jogi szaklapok bármely jogtanár dolgozatát helyszűke miatt visszautasítani kénytelenülnének. Mi ellenkezőleg a jogakadémiai tanárok szellemi sivárságáról panaszkodhatunk és ez okból a tervbe . vett folyóiratnak mielőbbi erkölcsi és anyagi csődjét jövendölhetjük.) Ifelle Károly dr. még egy terjedelmes tanulmányt tesz közzé : «A görög papyrusok és a római jog» címén. (Ez már ténylegesen akadémiai folyóiratba való dolgozat, — mert minden alapossága mellett vajmi kevés jogászt érdekel. Ezzel korántsem akarunk bármit is levonni a tudós értekező érdemeiből. De az ily felolvasás inkább a magyar tud. Akadémiába, mint egy jogakadémia megnyitó ünnepélyére és a még csak a jogtudományok előcsarnokában mozgó joghallgatók részére való.) A tanári kar az igazgatón kivül 5 rendes, 1 rendkívüli és 3 magántanárból áll. Az igazgató : dr. Eszterházy Sándor a bölcseleti jogtudományt és a büntető jogot adja- elő. Szele Andor dr. a magyar közig, jogot és statisztikát ; Beintner Hugó dr. a peres és perenk. eljárás, a váltó- és keresk. jogot; Kérészy Zoltán dr. a magy. alkotm. és jogtörténetet és az egyházjogot; ffelle Károly dr. a római jogot; Eöttevényi Nagy Olivér dr. a magyar közjogot, politikát, bevezetést a jog- és államtudományokba és a nemzetközi jogot; Bálás Károly dr. rendkívüli tanár a közgazdaság és pénzügytant és a magyar pénzügyi jogot.adják elő. Ezen tudós urak egyikével sem találkoztunk még lapunk hasábjain. Minek ezeknek még külön jogi folyóirat? A magántanárok közül: Klekncr Alajos dr. a történeti tárgyakat, Koszfka József dr. a tszéki orvos- és közegészségtant, Stuhlmánn Petrik dr. az ethikát adják elő. A jogtud. államvizsg. bizottság kültagjai közt szerepel 5 ügyvéd, két táblai biró, 1 közjegyző, a kir. főügyész és ügyész és 1 árvaszéki elnök. Az államtud. államvizsg. bizottság kültagjai közt: a megyei alispán és főjegyző, a városi főjegyző, 1 theol. tanár (?), egy pénzügyi titkár, stb. A hallgatók száma volt az I. év f. 51, a Il-ikban 45, a Ill-ikban 44, a IV-ikben 38. Az I. alapvizsgára jelentkezett 84, ebbői képesittetett 41; a Il-ikra jelentk. 12, ebből képes. 25; a jogtud. államvizsgára jelentkezett 12, képes. 8; az államtud. áll. vizsgára jelentk. 15, képes. 12. A hallgatók közt volt 170 magyar, 97 r. kath., 8 gör. kath., 33 evang., 32 izr. Ösztöndíjas volt kettő 400—400, egy 600 K.-val. A könyvtár áll 25,473 kötetből 71,761 K. 72 f. értékben. A könyvtárban látjuk az összes külföldi nevesebb jogi folyóiratokat és szemléket képviselve, jár ezenfelül a «Kath. Szemle* és egyéb épületes munka, — ellenben hiányzik az egy «Ügyv. Lapja»-n kivül valamennyi jogi szaklap és havi folyóirat. A természettudós egy kis csontdarabból képes rekonstruálni az őskori állatot, — nekünk is e kis adat elég jelenség a jogakadémián uralkodó tudományos, jogászi és magyar hazafias szellem elbírálására. Itt a jobb kéz nem tudja, hogy mit cselekszik a bal. r. I. Az izraelita vallást követő azon izraelita hitközség terheihez köteles hozzájárulni, melynek területén lakik s ha több helyen bir lakással, az illetékes hitközségek között szabadon választhatja azt, melyhez tartozni akar. A m. kir vallás- és közoktatásügyi minister 1907. évi 48,743. számú határozata. X. vármegye közigazgatási bizottságának. F. évi 746. sz. határozatát, melylyel H. M.-né b—i lakost a m—i izraelita hitközség által az 1906. évi terhére rótt 118 K. 65 fill. iskolai adó megfizetésére kötelezte, a nevezett b—i lakos felebbezésére tárgyalás alá vévén, azt megváltoztatom s fent megnevezett felebbezőt a kérdéses izraelita iskolai adó viselése alól ezennel felmentem. Hivatali elődöm által az izr. hitközségek ügyeinek szabályozása tárgyában 0 császári és apostoli királyi Felségétől 1888. évi június 5-én nyert legfelsőbb felhatalmazás alapján azon évi június 21-én 1191/eln. szám alatt kiadott s a bizottsággal is közölt rendelet 5. pontjának 2. bekezdése értelmében ugyanis minden izr. köteles azon izr. hitközség, fiók hitközség vagy imaházi egyesület terheihez hozzájárulni, amelynek területén lakik s ha több helyen bir lakással, az illetékes hitközségek között szabadon választhatja azt, melyhez tartozni akar. Mivel pedig felebbezö igazolta azt, hogy a b —i izr. hitközség kötelékében tartozik, a m—i izr. hitközség terheihez való hozzájárulásra nem kötelezhető. Ezzel szemben nem jöhet figvelembe a hitközség azon kifogása sem, hogy a felebbezö nem iskolai, hanem izr. cultus-adóval terheltetett meg, mivel a fennálló törvényes gyakorlat értelmében az izr. cultus-adó az izr. iskolai adóval egyenlő elbírálás alá esik. Az éjjeli ügyészség megszüntetése. Mi is örömmel jegyezzük fel, hogy Günther igazságyügyminiszter az éjjeli ügyészségnek a darabontkorszakból fennmaradt utálatos intézményét eltörülte. Kossuth kereskedelemügyi miniszter egyidejűleg rendeletet intézett a postahivatalokhoz, mely szerint a lapok többé vissza nem tarthatók, Dr. Bonczy Sándor, ügyvéd, némerujvári lakos, két évi közjegyzői és 20 évi ügyvédi gyakorlattal, kir. közjegyzőnél vagy ügyvédnél alkalmazást keres. Nyelvismerete magyar és német. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.